Óbabiloni ékjelek listája

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
Az ékírással foglalkozó cikkek
főcikk

ékírás

írástörténet

uruki archaikus szövegek
kisi archaikus szövegek

írásjelek listái

ékjelek listája
az ékírás Unicode-jelkészlete
óbabiloni ékjelek listája
óasszír és hettita ékjelek listája
újasszír és újbabiloni ékjelek listája
óperzsa ékjelek listája
ugariti ábécé

írástörténet

Borger 1–150
Borger 151–300
Borger 301–450
Borger 451–600
Borger 601–750
Borger 751–907

áttekintés

Kategória:Ékírás

Sablon:Ékírás navbox
  • m
  • v
  • sz

Ebben a cikkben a H. Ranke listája alapján az ékírás óbabiloni jelkészlete található. Az ékjelek csoportosítása Borger – a második oszlopban közölt – sorszámai alapján történt. Borger az ékjeleket az „AŠ” (vízszintes jel) előfordulása és használata, a „DIŠ” (függőleges ékjel), a „GE23” (45°-ban elforgatott ékjel) és „U” (nagy ékjel) alapján rendezte csoportokba.

A sumer nyelvű átírás helyenként eltér a Borger-féle listától, itt a Ranke-féle átírással szerepel.

Rövidítések:

  • MZL = Mesopotamisches Zeichenlexikon, Borger, 2004.
  • Æ = René Labat Akkád epigráfia, 1947.

A táblázatban csak a sumer és akkád átírás szerepel.

AŠ

kurzív epigráf[1] MZL Æ   sumer unicode olvasat / megjegyzés
𒀸 𒀸 1   AŠ U+12038; aš, rum, rim5
𒄬 𒄬 3   ḪAL U+1212C; ḫal
𒐁 𒐁 4   EŠ6 U+12401; "3"
𒁄 𒁄 5   BAL U+12044; bal
𒄈 𒄈 6   GÍR U+12108; gír
7   UL U+12109; gírgunu
– 𒁔 8   BÚR U+12054; bur2
𒋻 𒋻 9   TAR U+122FB; tar, tír
𒀭 𒀭 10   AN U+1202D; an, il
𒈮 – 12   MUG U+1222E; mug
– 𒈯 13   ZADIM U+12040;
𒁀 𒁀 14   BA U+12040; ba
𒍪 𒍪 15   ZU U+1236A; zu
𒋢 𒋢 16   SU U+122E2; su
𒊿 𒊿 17   ŠEN (SU×A) U+122BF;
𒀴 𒀴 18   ARAD (NÍTA) U+12034; ír, ér, wàr
𒌚 𒌚 20   ITI (UDšeššig) U+12317;
𒋚 𒋚 22–23   ŠUBUR U+122DA; šaḫ
𒅗 𒅗 24   KA U+12157; pi4, ka, qà
𒅤 – 33   PÛ (KA×KÁR) U+12164;
– 𒅴 61   EME (KA×ME) U+12174;
– 𒅘 64   NAG (KA×A) U+12158; nag/nak/naq
𒅥 – 65   GU7 (KA×NÍG, KA×GAR) U+12165;
𒌷 𒌷 71   URU U+12337; eri/iri, rí/ré
𒌺 – 73   UKKIN (URU×BAR) U+1233A;
𒍎 – 75   BANŠUR (URU×URUDU) U+1234E;
𒍂 – 79   ASARI (URU×IGI) U+12342;
𒍇 – 80   GIŠGAL (URU×MIN) U+12347;
𒇷 𒇷 85   LI U+121F7; li
𒌅 𒌅 86   TU (DÚ) U+12305; tu
𒆭 𒆭 87   KU4 U+121AD;
𒆷 𒆷 89   LA U+121B7; la
𒀳 𒀳 90   APIN (ENGAR) U+12033;
𒈤 𒈤 91   MAḪ U+12224; maḫ
𒉽 – 92   PAB (KÚR) U+1227D; pab, pa4
𒉽𒉽 – 94   BÚLUG (MUNU4) U+1227D & U+1227D;
𒈬 𒈬 98   MU U+1222C; mu
𒋡 𒋡 99   SÍLA (QA) U+122E1; qa
𒍤 – 101   NÚMUN (ZI/ZI.LAGAB) U+12364;
𒄃 – 105   GIL (GI.GI) U+12103;
𒋺 – 106   KÍD (TAK4) U+122FA;
𒈾 𒈾 110   NA U+1223E; na
𒊒 𒊒 111   RU U+12292; ru
𒉡 𒉡 112   NU U+12261; nu
𒁁 𒁁 113 BAD U+12041; bad, be, baṭ/bat, til, úš
𒋓 𒋓 115   ŠIR (NU11) U+122D3;
𒆰 𒆰 117   NUMUN (KUL) U+121B0;
𒋾 𒋾 118   TI U+122FE; ti
𒁷 𒁷 119   DIN U+12077; din
𒈦 𒈦 120   MAŠ U+12226; maš
𒁇 𒁇 121   BAR U+12047; bar, pár, ba7 = "30"; "1/2"; sa9 = "1/2", közép
𒈦𒄘𒃼 𒈦𒄘𒃼 124   IDIGNA (MAŠ.GÚ.GÁR) U+12226 & U+12118 & U+120FC;
𒀝 𒀝 127   AG U+1201D; ak/ag/aq
𒈧 𒈧 130   MÁŠ U+12227; máš, kun8
𒆲 𒆲 131   KUN U+121B2;
𒄷 𒄷 132   ḪU U+12137; ḫu
𒄷𒋛 𒄷𒋛 133   U5, ḪU.SI U+12137; & 122DB;
𒉆 𒉆 134   NAM U+12246; nam, bir5, pir6
𒅅 𒅅 136   IG U+12145; ig/ik/iq, eg/ek/eq
𒄷𒄭 𒄷𒄭 137   MUD (ḪU.ḪI) U+12137 & U+1212D;
𒍣 𒍣 140   ZI U+12363; zi, ze
𒄀 𒄀 141   GI U+12100; gi, ge, qí, qé
𒊑 𒊑 142   RI U+12291; ri, dal
𒉣 𒉣 143   NUN U+12263; nun, zil, síl
𒉣𒇬 𒉣𒇬 145   TÚR (NUN.LAGAR) U+12263 & U+121EC;
𒆏 𒆏 148   KAB U+1218F; kab
𒄸 𒄸 149   ḪÚB U+12138; kab
𒄽 – 150   ḪUB (ḪÚB×UD) U+1213D;
𒋩 – 151   SUR (ŠUR) U+122E9; šur
𒈽 – 152   MÚŠ (SUḪ; MŪŠ-gunû) U+1223D;
𒈹 𒈹 153   MŪŠ (INANNA) U+12239; múš
𒃰 𒃰 157   GAD U+120F0;
𒌢 – 160   UMBIN (GAD.TAK4.ÚR) U+12322;
𒋒 – 162   ŠINIG (GAD.NAGA) U+122D2;
𒂗 𒂗 164   EN, ENSI U+12097; en, in4
𒂙 𒂙 165   BURU14 (EN×KÁR) U+12098;
𒁰 – 166   DÁR U+12070;
𒁴 𒁴 167   DIM U+12074; dim, tum8
𒁵 – 168   MUN (DIM׊E/KUR) U+12075;
𒋭 – 170   LÁL (TA×ḪI) U+122ED;
𒆯 – 171   KU7 U+121AF;
𒊓 𒊓 172   SA U+12293;
𒀿 𒀿 173   AŠGAB U+1203F;
𒃷 𒃷 174   GÁN U+120F7;
𒄘 𒄘 176   GÚ (TIK) U+12118;
𒄙 𒄙 178   DUR (GÚ×KAK) U+12119; dur
𒄘𒌦 𒄘𒌦 179   GUN (GÚ.UN) U+12118 & U+12327;
𒄥 𒄥 180   GUR U+12125; gur
𒋛 𒋛 181   SI U+122DB; se/si
𒋜 – 182   SU4 (SIgunû) U+122DC;
𒁯 𒁯 183   DAR (GÚN; ḪUgunû) U+1206F; dar (a 114. variációja)
𒊕 𒊕 184   SAG U+12295; sag/sak/saq, san
𒈣 𒈣 201   MÁ U+12223; má
𒍚 – 203   ŪZ6 ("MÁ.KASKAL") U+1235A; ud/ut5

TAB (két AŠ)

kurzív epigráf MZL Æ   sumer unicode babiloni / megjegyzés
𒋰 – 209   TAB U+122F0; tab/tap
𒃾 – 212   GEŠTIN U+120FE;
𒐃 – 216   IA7 U+12403; "5"
𒐅 – 218   ÍMIN U+12405; "7"
𒐇 – 220   ÍLIMMU U+12407; "9"
𒋳 𒋳 221   TAG (ŠUM) U+122F3; tag/tak/taq, šum
𒆍 𒆍 222   KÁ U+1218D;
𒀊 𒀊 223   AB U+1200A; ab/ap, ís/és/íz/éz
𒍏 – 230   URUDU (URUDA) U+1234F;
𒀔 𒀔 232   UNUG (AB×U.U.U) U+12014;
𒀕 𒀕 UNUG (ABgunu) U+12015;
𒀏 – 236   NINA (AB×ḪA) U+1200F;
𒌝 𒌝 238   UM U+1231D; um, u16
𒁾 𒁾 242   DUB U+1207E; tup/tub, ṭup, dub/dup
𒀯 – 247   MUL (AN/AN.AN) U+1202F;
𒋫 𒋫 248   TA U+122EB; ta, dá
𒋭 – 250   TA×ḪI U+1213F; i
𒄿 𒄿 252   I U+1213F; i
𒃶 𒃶 253   GAN U+120F6; gan, ḫé/ḫí
𒌉 𒌉 255   TUR (DUMU) U+12309;
𒀜 𒀜 258   AD U+1201C; ad/at/aṭ
𒍢 𒍢 259   ZÍ(ZÉ, AB×PA) U+12362; zí/zé, ṣi/ṣe, si/se20
𒅀 𒅀 260   IA U+12140; ia
𒅔 𒅔 261   IN U+12154; in
𒈗 𒈗 266   LUGAL U+12217;
𒂡 – 271 -   EZEN U+120A1;
𒆟 – KÉŠ U+1219F;
𒂡 – 272   BÀD U+120A6;
𒂦 – 275   BÁD (UG5) U+120A6; lásd még 272.
𒋧 𒋧 292   SUM U+122E7; šúm
𒉀 – 293   NAGA U+12240;
𒊌 𒊌 296   UG (PIRIG×UD) U+1228C; ug/uk/uq
𒊍 𒊍 297   AZ (PIRIG×ZA) U+1228D; as/aṣ/az
𒃮 𒃮 298   GAB U+120EE;
𒂔 – 300   EDIN U+12094; lásd még 499. ("EDIN")
𒈭 – 301   TAḪ (MU/MU) U+1222D; taḫ/daḫ
𒆜 𒆜 302   KASKAL U+1219C;
𒄠 𒄠 309   AM (GUD×KUR) U+12120; am
𒂔 U+12094
𒍜 𒍜 311   UZU U+1235C;
𒉋 𒉋 312   BÍL (NEšeššig) U+1224B; bíl, píl
𒉈 𒉈 313   NE U+12248; ne, ni5, bil, pil, bí
𒉓 – 320   ŠÁM (NÍNDA×AN) U+12253;
𒉘 – 326   ÁG (NÍNDA×NE) U+12258; ág
𒄣 𒄣 339   KUM (GUM) U+12123; kum, qum, gum, qu
𒄤 – 340   GAZ (KUM׊E) U+12124;
𒌫 𒌫 341   ÚR U+1232B; kás
𒅋 𒅋 348   IL U+1214B; il
𒁺 𒁺 350   DU U+1207A; du, tú, túm
𒁻   LAḪ4 (DU/DU) U+1207B;
𒁼 𒁼 351   SUḪUŠ (DUgunû) U+1207C;
𒁽 – 352   KAŠ4 (DUšeššig) U+1207D;
𒀲 𒀲 353   ANŠE U+12032
𒌈 𒌈 354   TUM U+12308; tum, ṭum, dum, tu4
𒂕 – 356   EGIR U+12095;
𒅖 𒅖 357   IŠ U+12156; iš, is/iz/iṣ, eš15 (Borgernél: KUŠ7, SAḪAR)
𒁉 𒁉 358   BI U+12049; bi, bé, pí/pé
𒋆 𒋆 362   ŠIM U+122C6; šim, ši6
𒋋 – 373   ŠIM×GAR (BAPPIR) U+122CB;
𒄒 𒄒 378   KIB U+12112;
𒆕 𒆕 379   GAG (KAK) U+12195; kak
𒉌 𒉌 380   NI U+1224C; ni, né, í, iá
𒍑 𒍑 381   UŠ U+12351; uš
𒉌𒌓 𒉌𒌓 385   NA4 (NI.UD) U+1224C & U+12313;
𒂷 𒂷 387   GÁ U+120B7;
𒋖 – 388   ŠITA U+122D6;
𒂼 𒂼 392   AMA (GÂ×AN) U+120BC;
𒃢 – 408   SILA4 (GÁ×PA) U+120E2;
𒃡 𒃡 411   ÚR (GÁ×NIR) U+120E1;
𒋖𒄑
vagy
𒂷𒄑		 𒋖𒄑
𒂷𒄑		 434   ŠÍTA ("GÁ.GIŠ") U+122D6 & U+12111;
𒆦 𒆦 435   KISAL U+121A6; par4
𒅕 𒅕 437   IR U+12155; ir/er
𒁖 𒁖 438   DAG U+12056; dag/dak/daq, tág/ták/táq
– 𒁛 455   UBUR (DAG.KISIM5×GA) U+1205B;
𒉺 𒉺 464   PA U+1227A;
𒑐 𒑐 465   BANMIN U+12450;
𒉺𒌆 𒉺𒌆 467   NUSKA (PA.TÚG) U+1227A & U+12306;
𒉺𒇻 𒉺𒇻 468   SIPA(D) (PA.LU) U+1227A & U+121FB;
𒄑 𒄑 469   GIŠ U+12111; iz/ez/eṣ/es, eš19
𒄞 𒄞 472   GU4 (GUD) U+1211E; gu4
𒀠 𒀠 474   AL U+12020; al
𒈥 𒈥 483   MAR U+12225; mar
𒆤 𒆤 484   KID U+121A4;
𒋃 – 485   ŠID U+122C3; lag/lak/laq
𒈩 𒈩 486   MES U+12229;
𒌑 𒌑 490   Ú U+12311; ú, šam
𒂵 𒂵 491   GA U+120B5; ga, ká
𒅍 𒅍 493   ÍL U+1214D; íl
𒈛 𒈛 494   LUḪ U+1221B; luḫ, láḫ
𒂍 𒂍 495   É U+1208D; é
𒆗 𒆗 496   KAL U+12197; kal, lab/lap, dan
𒂊 𒂊 498   E U+1208A; e
𒂁 – 499   DUG U+12081; dug/duk/duq
𒌦 𒌦 500   UN U+12326; un
𒉪 – 502   NIR (NUN/NUN) U+1226A; nir
𒌒 𒌒 504   UB U+12312; ub/up

EŠ16 (három AŠ)

kurzív epigráf MZL Æ   sumer unicode babiloni / megjegyzés
𒄄 𒄄 507   GI4 U+12104; gi/ge4, qi/qe4
𒊏 𒊏 511   RA U+1228F; ra
𒊨 𒊨 512   DŪL (SAGgunû) U+122A8;
𒇽 𒇽 514   LÚ U+121FD;
𒋀 𒋀 535   ŠEŠ U+122C0;
𒍠 – 540   ZAG U+12360; zag/zak/zaq
𒊬 𒊬 541   SAR U+122AC;
𒃼 𒃼 543   GÁR 'U+120FC; gár
𒌘 𒌘 545   MÚRU (NISAG) U+12318;
𒌤 – 547   DÉ (UMUM×KASKAL) U+12323; a MZL nem fogadja el
𒀾 𒀾 548   ÁŠ U+1203E; ás/áz/áṣ
𒈠 𒈠 552   MA U+12220; ma
𒃲 𒃲 553   GAL U+120F2; gal, qal
𒁈 – 554   BÁRA U+12048;
𒂇 𒂇 556   MIR (DÚNgunugunu) U+12087;
𒂈 – 557   DUN4 U+12088;
𒄫 𒄫 558   GIR (ḪAgunû) U+1212B; gir, piš
𒁓 𒁓 559   BUR U+12053; bur, pur
𒀉 𒀉 560   Á U+12009; id/it/iṭ, ed/et/eṭ
𒁕 𒁕 561   DA U+12055; da, ṭa
𒅊 – 564   SIG7 (IGIgunû) U+1214A; "10 000"
𒁆 – 565   BALAG U+12046;
𒊭 𒊭 566   ŠA U+122AD; ša
𒋗 𒋗 567   ŠU U+122D7; šu
𒆒 – 568   KAD4 U+12192;
𒈜 – 570   LUL U+1221C; lul, lib/lip
𒊷 𒊷 571   SA6 (ŠA6) U+122B7; sa6
𒀩 𒀩 573   ALAM U+12029;
𒌵 – 574   URI U+12335;

GE23 (DIŠ-tenû)

kurzív epigráf MZL Æ   sumer unicode babiloni / megjegyzés
𒀹 – 575   GE23 (DIŠ-tenû, AŠzịdatenu) U+12039; lásd 647.
𒃵 – 576   GAM U+120F5;
𒆳 𒆳 578   KUR U+121B3; kur
𒊺 𒊺 579   ŠE U+122BA; še
𒁍 𒁍 580   BU U+1204D; bu, pu
𒊻 𒊻 583   UZ (ŠE-U) U+122BB uz/us/uṣ
𒋤 – 584   SUD U+122E4;
𒈲 – 585   MUŠ U+12232; muš
𒌁 𒌁 587   TIR U+12301; tir, ṭir5tir
𒋼 𒋼 589   TE U+122FC; te
𒋼𒀀 𒋼𒀀 590   KAR (TE.A) U+122FC & U+12000; kar
𒇺 – 591   LIŠ U+121FA;
𒌓 𒌓 596   UD U+12313; UTU, ud/ut/uṭ, u4
𒉿 𒉿 598   PI U+1227F; pi/pe, bi, be6
𒊮 𒊮 599   ŠÀ U+122AE; šà
𒌔 𒌔 611   ÚḪ (UD.KÚŠU) U+12314; úḫ
𒂟 𒂟 612   ERIM U+1209F;
613   PÍR
𒉭 𒉭 614   ERÍN U+122D6;
𒄭 𒄭 631   ḪI U+1212D; ḫi/ḫe, ṭà, ta8
𒀪 – 635   A' U+1202A; a 636. késői verziója
𒄴 𒄴 636   AḪ (ḪI×NUN) U+12134; aḫ/eḫ/iḫ/uḫ
𒄰 𒄰 640   KAM (ḪI.BAD) kam, 595. KAM (ḪI×BAD)
𒅎 𒅎 641   IM U+1214E; im/em
𒄯 𒄯 644   ḪAR (ḪI×ÁŠ) U+1212F; ḫar, ḫur, mur
𒄲 – 650   ŠÁR×GAD U+12132;

U

kurzív epigráf MZL Æ   sumer unicode babiloni / megjegyzés
𒌋 𒌋 661   U U+1230B; u, "10"
𒌋𒅗 𒌋𒅗 663   UGU U+1230B & U+12157;
𒌋𒁯 𒌋𒁯 670   U.DAR (AŠDAR) U+1230B & U+1206F; ištar
𒌋𒊕 𒌋𒊕 671   SAGŠU (U.SAG) U+1230B & U+12295;
𒀖 𒀖 672   ÁB U+12016; lid/lit/liṭ
𒆧 𒆧 678   KIŠ U+121A7;
𒈪 𒈪 681   MI U+1222A; mi, mé
𒄢 𒄢 682   GUL U+12122; qúl/kúl
𒌋𒃶 𒌋𒃶 684   ŠAGAN (U.GAN) U+1230B & U+120F6;
𒉼 – 685   PAN U+1227C;
𒁶 𒁶 686   GIM (DÍM) U+12076; gim
𒈿 – 689   NÁ U+1223F;
𒉏 𒉏 690   NIM U+1224F; nim, num
𒉐 – 691   TÚM (NIM×GÁNtenu) U+12250;
𒇴 𒇴 693   LAM U+121F4; lam
𒀫 𒀫 695   AMAR U+1202B;
𒀬 – 696   SISKUR (AMAR׊E) U+1202C;
𒌌 𒌌 698   UL U+1230C; ul
𒌋𒂵 𒌋𒂵 700   ÚTU (U.GA) U+1230B & U+120B5
𒄊 𒄊 701   GÍR U+1210A;
𒈪𒉭 𒈪𒉭 705   GIG (MI.NUNUZ) U+1222A & U+1226D;
𒌍 𒌍 711   EŠ (U.U.U) U+1230D / U+1240F; "30"
𒐏 – 712   NIMIN (U.U.U.U) U+1240F; "40"
𒐐 – 714   NINNU (5×U) U+12410; "50"
𒇬 𒇬 719   LAGAR U+121EC;
𒌋𒌆 𒌋𒌆 720   DUL (U.TÚG) U+1230B & U+12306
𒇯 𒇯 721   DU6 (LAGAR-gunû) U+121EF;
𒅆 𒅆 724   IGI U+12146; ši, gi8, lúm, lam5
𒅈 𒅈 726   AR (IGI.RI) U+12148; ar
𒅆𒁾 𒅆𒁾 727   AGRIG (IGI.DUB) U+12146 & U+1207E; ú
𒅇 𒅇 731   Ú (IGI.DIB) U+12147;
𒅆𒂠 𒅆𒂠 732   LIBIR (IGI.ÉŠ, IGI-DIB) U+12146 & U+120A0;
𒁲 𒁲 736   DI U+12072; di/de, ṭi/ṭe
𒆠 𒆠 737   KI U+121A0; ki/ke, qí/qé
𒉾 – 741   PÉŠ U+1227E; lásd MZL 882.
𒆠𒈫 𒆠𒈫 742   KIMIN (KI.MIN) U+121A0; & 1222B;
𒊔 𒊔 743   kiši4[2]
𒂄 – 744   ŠUL U+12084;
𒆬 𒆬 745   KUG (KÚ) U+121AC; kú
𒉻 – 746   PAD U+1227B;

DIŠ

kurzív epigráf MZL Æ   sumer unicode babiloni / megjegyzés
𒁹 𒁹 748–749   DIŠ U+12079; DIŠ "1", GEŠ2 "60"
𒇲 – 750   LAL U+121F2;
𒇳 – 751   LÁL (LAL×LAL) U+121F3;
𒈨 𒈨 753   ME U+12228; me, "100"
𒈨𒌍 𒈨𒌍 754   MEŠ (ME.EŠ) U+12228–U+1230D; meš, "90"
𒆸 𒆸 755   LAGAB U+121B8;
𒇉 𒇉 756   ENGUR (LAGAB×ḪAL) U+121C9;
𒇀 – 760   GIGIR (LAGAB×BAD) U+121C0;
𒇒 – 761   ÊSIR (LAGAB×KUL) U+121D2;
𒇇 𒇇 766   U8 (LAGAB× GUD/GUD) U+121C7;
𒇡 𒇡 767   ZAR (LAGAB×SUM) U+121E1; zar
𒇥 – 786   TÚL (LAGAB×U) U+121E5; túl
𒆹 – 795   SUG (LAGAB×A) U+121B9;
𒆸𒆸 𒆸𒆸 804   NIGIN (LAGAB.LAGAB) U+121B8–U+121B8;
𒅁 𒅁 807   IB U+12141; ib/ip, eb/ep
𒆪 𒆪 808   KU U+121AA;
𒂉 𒂉 DÚR U+12089;
𒌆 𒌆 809   TÚG U+12306;
𒂠 𒂠 810   ÉŠ U+120A0;
𒇻 𒇻 812   LU U+121FB; lu
𒁳 𒁳 813   DIB U+12073; ṭib/ṭip, dab/dap
𒆥 𒆥 815   KIN U+121A5;
𒋠 𒋠 816   SÍG U+122E0;
𒂞 – 818   EREN (SÍG.NUN) U+1209E;
– 𒄦 819   GUR7 (SÎG.AḪ.ME.U) U+12126;
𒁹𒌋 𒁹𒌋 824   DIŠ.U U+12079–U+1230B; "600" vagy "70"
𒈫 – 825   MIN U+1222B; "2"
𒑚 – 826   ŠUŠANA U+1245A; "1/3"
𒌇 – 827   TUK U+12307;
𒌨 𒌨 828   UR U+12328; ur, lig/lik/liq, taš
𒑛 – 832   ŠANABI U+1245B; "2/3"
– 𒌜 833   UDUG U+1231C;
𒐈 – 834   EŠ5 U+12408; "3"
𒌴 – 835   UR4 U+12334;
𒂆 𒂆 836 GÍN (DÚNgunu) U+12086;
𒑜 – 838   KINGUSILA U+1245C; "5/6"
𒀀 𒀀 839   A U+12000;
𒑖 – 847–848   NIGIDAMIN U+12456; "4"
𒑗 – 850   NIGIDAEŠ U+12457;
𒍝 𒍝 851   ZA U+1235D; za, ṭa, sà
𒄩 𒄩 856   ḪA U+12129; ḫa
𒃻 𒃻 859   NÍG (GAR) U+120FB;
𒐊 – 861   IÁ U+1240A; "5"
𒐋 – 862   ÀŠ U+1240B; "6"
𒐍 – 864   USSU U+1240D; "8"; lásd még 867.
𒋙 – 869   ŠÚ U+122D9;
𒋙𒀭 – 870   ÊN (ŠÚ.AN) U+122D9 & U+1202D;
𒋙𒀭𒄲 – 871   KĒŠ (ÉN. ŠÁR×GAD) U+122D9 & U+1202D & U+12132;
𒄾 – 877   ḪÚL U+1213E;
𒋝 𒋝 881   SIG U+122DD; sig/sik/siq
𒊩 𒊩 883   MUNUS (SAL) U+122A9; šal
𒍮 𒍮 884   ZUM U+1236E; zum, ṣum, ṣim
𒊩𒈠 𒊩𒈠 887   NIN (SAL.TÚG, SAL.MA) U+122A9 & U+12220; min (Borgernél 𒊩𒌆)
𒁮 𒁮 889   DAM U+1206E; dam, ṭam, tám
𒊩𒆳 𒊩𒆳 890   GÉME (SAL.KUR) U+122A9 & U+121B3;
𒄖 𒄖 891   GU U+12116; gu, qū
𒉄 𒉄 893   NAGAR U+12244;
𒆵 – 896   KÚŠU U+121B5;
𒊩𒂠 𒊩𒂠 897   ĒGI (SAL.ÉŠ) U+122A9 & U+120A0;
𒂖 𒂖 899   EL U+12096; el, il5
𒈝 𒈝 900   LUM U+1221D; lum
𒋞 𒋞 905–906   SIG4 U+122DE;

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Hammurapi törvényoszlopának jelformái
  2. ↑ A fontkészlet nem tartalmazza, de két óbabiloni szövegből ismert karakter.

Források

Helmut Ranke: Babylonian Legal and Business Documents from the Time of the First Dynasty of Babylon, Chiefly from Sippar, Philadelphia, 1906.

További információk

  • sign list at sumerisches-Glossar.de PDF file of the complete sign list with Neo-Assyrian glyphs by M. Studt, with an introduction by R. Borger.
  • Unicode 5.0 Cuneiform
  • Unicode 5.0 Cuneiform Numbers
  • CDLI online sign lists
  • ETCSL sign list
  • ePSD (electronic Pennsylvania Sumerian Dictionary)