9K34 Sztrela–3

A 9K34 Sztrela–3 (oroszul: Стрела-3, NATO-kódja: SA–14 Gremlin) egy szovjet fejlesztésű hordozható, kis hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer, amelyhez a 9M36 típusú, passzív infravörös önirányítású rakétát alkalmazzák. A Sztrela–3 rendszer a korlátozott harcászati képességekkel rendelkező Sztrela–2 és Sztrela–2M rendszert váltotta fel. Haditengerészeti változatának típusjelzése Sztrela–3F (SA–N–9).

Története

A Sztrela–3 rendszer 9M36 rakétája nagyrészt a Sztrela–2 9M32 rakétáján alapul. A leglényegesebb különbség, hogy teljesen újratervezték az infravörös önirányító berendezését. Ezzel a munkával a kijevi Arszenal vállalatot bízták meg, amely egy, a korábbiaknál sokkal érzékenyebb, folyékony nitrogénnel hűtött irányító berendezést fejlesztett ki. A Sztrela–3 rendszerrel 1972 novemberétől 1973 májusáig zajlottak a kísérleti lövészetek. A tesztek során a rakéta fedélzeti rendszereinek egy részénél problémák jelentkeztek az alkatrészek megbízhatóságával. Miután a hibákat korrigálták, 1974 januárjában döntöttek a rendszeresítésről.

A Szovjetunión kívül több mint 30 másik ország is rendszeresítette. Lengyelországban licenc alapján gyártották. A Sztrela–3 utóda az 1980-as évek elejére kifejlesztett 9K38 Igla.

Jellemzői

A Sztrela–3 rendszer fő részei a 9M36 rakéta, a 9P59 típusú indítócső, a 9P58M indítóberendezés, a 9SZ13 típusú rádió-pelengátor (célmegjelölő), 1RL247 típusú saját-ellenség vevőberendezés. A rendszerhez tartozik ez R–147 rádióállomás és R–147P rádió-vevő, amely a lövészek és a parancsnok közti kommunikációt biztosítja. Ezen kívül a rendszerhez több, a földi ellenőrzést és gyakorlást szolgáló berendezést is kifejlesztettek.

A rakéta szerkezeti kialakítása nagyrészt megegyezik a Sztrela–2 9M32 típusú rakétájával. Ahhoz hasonlóan fordított aerodinamikai elrendezéssel rendelkezik. A rakétatest négy szekcióból épül fel. Az orr részben található az infravörös önirányító berendezés, mögötte a kormánymű a két darab, egy síkban elhelyezkedő aerodinamikai kormányfelületekkel, amely a rakéta hossztengelye körüli (15–20 ford./mp-es) forgómozgásnak köszönhetően a teljes térbeli mozgás irányítására alkalmas. A kormányfelületek az indítócsőben behajtott állapotban vannak. A kormányműben található a lőportöltetű gázgenerátor, amely egy turbógenerátort hajtva biztosítja indítás után a rakéta elektromos fedélzeti rendszereinek az energiaellátását. A kormánymű mögött kapott helyet a repesz-romboló töltettel ellátott 1,17 kg-os harci rész, a rakéta hátsó szekcióját pedig a szilárd hajtóanyagú rakétahajtómű alkotja. A négy darab stabilizátor szárny a fúvócső körül helyezkedik el, ezek indítás előtt a fúvócső mögött behajtott állapotban vannak. A kormányfelületeket és a stabilizátorokat indítás után egy rugós szerkezet nyitja ki.

A rakéta infravörös önirányító berendezésénél a korábbi típusokon is használt ólom-szulfid érzékelőt használják, de a folyékony-nitrogén hűtésnek köszönhetően sikerült növelni az érzékenységet. Míg a Sztrela–2 rakétájának érzékelőjének az érzékenysége az 1–2,8 μm hullámhossz tartományba esik, addig a Sztrela–3-nál alkalmazott érzékelő 2–4,3 μm tartományban működik. Jelentős újítás a korábbi, amplitúdó modulált érzékelőkhöz képest a frekvencia-modulált érzékelő alkalmazása. Ezzel nőtt a rakéta zavarással szembeni ellenállóképessége, kevésbé érzékeny az időjárási viszonyokra, és javult a rakéta célkövető képessége. A rakéta a korábbiaktól eltérően közeledő légi cél ellen is indítható 260 m/s-os célsebességnél, míg távolodó célnál 310 m/s-ig alkalmazható.

Hajtóműve kétfokozatú. A rakéta 28 m/s-os sebességgel hagyja el az indítócsövet, erről egy kisméretű indítófokozat gondoskodik. A rakéta menethajtóműve kb. 5,5 m-re, a kezelőtől biztonságos távolságra indul be, amely 470 m/s-os utazósebességre gyorsítja a rakétát. A rakéta önmegsemmisítővel rendelkezik. Amennyiben célt téveszt, az indítást követően 14–17 mp múlva a rakéta önmegsemmisítő rendszere működésbe lép. Harci részét úgy alakították ki, hogy annak robbanásakor a maradék hajtóanyagot is felrobbantja, növelve ezáltal a pusztító erőt.

Az indítócső üvegszálas erősítésű műanyagból készült. Feladata a rakéta tárolása, valamint az indítás. Egy indítócsőből öt rakétaindítás hajtható végre. A 9P58M indítóberendezés az indítócsőhöz csatlakoztatható. Ezzel hajtható végre a célzás és az indítás, a benne lévő akkumulátor biztosítja a rendszer energiaellátását. A cél befogásakor a berendezés hangjelzést ad. Az indítóberendezéshez csatlakozik az infravörös érzékelő hűtését biztosító folyékony nitrogén tartálya. A rendszert felszerelték a 9SZ13 Poiszk típusú rádió-célmegjelölővel. Ez a berendezés a légi cél bekapcsolt rádiólokátorának impulzusait érzékeli, és lehetővé teszi a célfelderítést az infravörös önirányító berendezés érzékelési határán túl, már 12 km-es távolságból is.

Műszaki adatai

Rendszer teljes tömeg (tűzkész állapotban): 16 kg
Rakéta induló tömege: 10,3 kg
Rakéta hossza: 1,47 m
Rakéta átmérője: 72 mm
Harci rész tömege: 1,17 kg (0,39 kg robbanóanyaggal)
Irányítórendszer: infravörös, ólom-szulfid érzékelővel
Ferde hatótávolság: 4100 m
Rakéta utazósebesség: 470 m/s
Célsebesség: 260 (közeledő), 310 m/s (távolodó)
Alkalmazási magasság: 30 m-től 3000 m-ig

Források

A Sztrela–3 a Raketnyaja tyehnyika információs rendszer oldalán (oroszul)
A Sztrela–3 története a Vesztnyik PVO (pvo.ru) oldalán (oroszul)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 9K34 Sztrela–3 témájú médiaállományokat.

9K34 típusú hordozható légvédelmi rakétarendszer – a Haditechnika folyóirat típusismertetője

Sablon:Légvédelmi rakéták

Légvédelmi rakéták

Hordozható

Infravörös	FIM–43 Redeye · FIM–92 Stinger Sin-Kung Mistral Misagh–1 · Misagh–2 91–es típus HN–5 · FN–6 · QW–1 · TY–90 Grom · Piorun 9K32 Sztrela–2 (SA–7 Grail) · 9K34 Sztrela–3 (SA–14 Gremlin) · 9K310 Igla–1 (SA–16 Gimlet) · 9K38 Igla (SA–18 Grouse) · 9K338 Igla–S (SA–24 Grinch) · Sungur
Optikai	Blowpipe · BAe Javelin · Starburst · Starstreak Fliegerfaust RBS 70

Önjáró

Infravörös	Crotale · Mistral · Arrow 3 · Dávid Parittyája (David’s Sling) · SPYDER 81–es típus · 93–as típus PL–9 · CQW–2 LFK NG 9K31 Sztrela–1 (SA–9 Gaskin) · 9K35 Sztrela–10 (SA–13 Gopher) · IRIS–T SL · Sungur
Optikai	Starstreak · Tigercat 2K22 Tunguszka (SA–19 Grison)
Radar	MIM–23 Hawk · MIM–46 Mauler · MIM–72 Chaparral · MIM–104 Patriot · CAMM / Sky Sabre · Rapier Aster- 30 SAMP/T · MEADS · Roland · Akash · Prithvi Arrow 3 · Barak MX · Dávid Parittyája (David's Sling) · Vaskupola · SPYDER 3–as típus HQ–7 · HQ–9 · HQ–61 · KS–1 · PL–10 · PL–12 ADATS RBS 23 SZ–125 Nyeva/Pecsora (SA–3 Goa) · 2K11 Krug (SA–4 Ganef) · 2K12 Kub (SA–6 Gainful) · 9K33 Osza (SA–8 Gecko) · 9K37 Buk (SA–11 Gadfly) / 9K37 M1–2 (SA–17 Grizzly) · 9K330 Tor (SA–15 Gauntlet) · SZ–400 Triumf (SA–21 Growler) · 96K6 Pancir–SZ1 (SA–22 Greyhound) · Sky Bow · NASAMS

Fix telepítésű

Infravörös	Enzian
Optikai	Feuerlilie · Henschel Hs 117 · Rheintochter · Taifun · Wasserfall
Radar	MIM–3 Nike Ajax · MIM–14 Nike-Hercules · LIM–49 Spartan · Sprint Bristol Bloodhound · English Electric Thunderbird Maitri · Project Devil · Project Indigo HQ–1 · HQ–2 A–35 Aldan · SZ–25 Berkut (SA–1 Guild) · SZ–75 Dvina (SA–2 Guideline) · SZ–200 (SA–5 Gammon) · SZ–300 (SA–10 Grumble / SA–12 Gladiator/Giant / SA–20 Gargoyle) Sky Bow

Tengerészeti

Infravörös	Umkhonto · Crotale · Mistral · 9K34 Sztrela–3 (SA–N–8 Gremlin) · 9K32 Sztrela–2 (SA–N–5 Grail) · 9K38 Igla (SA–N–10/14 Grouse)
Optikai	Sea Cat IDAS 2K22 Tunguszka (SA–N–11 Grison)
Radar	RIM–2 Terrier · RIM–7 Sea Sparrow · RIM–8 Talos · RIM–24 Tartar · RIM–50 Typhon · RIM–55 Typhon · RIM–66 Standard · RIM–67 Standard · RIM–116 Rolling Airframe Missile · RIM–156 Standard · RIM–161 SM–3 · RIM–162 ESSM · RIM–174 Standard ERAM Sea Dart · Sea Slug · Sea Wolf · CAMM / Sea Ceptor Umkhonto Masurca Aster PAAMS / Sea Viper Trishul · Revati Barak–1 HQ–7 · HHQ–9 Aspide M–1 Volna (SA–N–1 Goa) · SZ–75M–2 (SA–N–2A Guideline) · M–11 Storm (SA–N–3 Goblet) · 9K33 Osza–M (SA–N–4 Gecko) · SZ–300 (SA–N–6 Grumble / SA–N–20 Gargoyle) · 9K37 Buk (SA–N–7 Gadfly / SA–N–12 Grizzly) · 9K330 Tor (SA–N–9 Gauntlet)