Akli

Akli (Оклі)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja (1946. január 22. – )
Járás	Nagyszőlősi járás (–2020) Beregszászi járás (2020–)
Község	Tiszapéterfalva község
Rang	falu
Alapítás éve	1323
Irányítószám	90365
Körzethívószám	+380 03143
Népesség
Teljes népesség	366 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság	350
Népsűrűség	0,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	126 m
Terület	1430 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 00′ 08″, k. h. 23° 00′ 58″48.002222222222, 23.01611111111148.002222°N 23.016111°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 08″, k. h. 23° 00′ 58″48.002222222222, 23.01611111111148.002222°N 23.016111°E
Akli Pozíció Kárpátalja térképén

Akli, más néven Öregakli (ukránul: Оклі / Okli) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Nagyszőlőstől 25 km-re délre a román határ mellett fekszik. Határos Nevetlennel és Akliheggyel.

Nevének eredete

Neve a magyar akol főnév képzős származéka.

Története

1323-ban Akly néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A határában levő Halom-domb a hagyomány szerint avar temetkezési hely. Közelében volt 'Kávás-vár, melynek területe Romániához került.

A település egykori birtokosai voltak az Akly család, a Perényiek, a Gyulayak, majd a Teleky grófok

Református temploma 15. századi eredetű, 1540-től a reformátusoké. A 17. században Gyulai Ferencnek két udvarháza is volt a faluban. 1803-ban leégett, 1804-ben helyreállították, 1934-ben fazsindelyfedését palára cserélték. Fa haranglábát 1977-ben építették újjá. 1910-ben 459 magyar lakosa volt, ma 388 lakosából 386 magyar nemzetiségű. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.

A falut Mikszáth Kálmán: Akli Miklós című regénye tette híressé.

Nevezetességek

A falu egykori templomát a 14. században már említették. A későbbi templom a 15. században épült, gótikus stílusban, melyet a reformátusok 1540-től használnak. A templom 1803-ban leégett, de hamarosan helyreállították, majd 1934-ben az addigi fazsindely fedést is palára cserélték.

A templom ma egyhajós, torony nélküli. Támpilléres apszisa a nyolcszög három oldalával zárul. A hajó déli oldalán, az apszison levő ablakai csúcsíves záródásúak, halhólyag mintázatú kőráccsal. A nyugati oldalon levő bejárata szamárhátíves, hornyolt kőkeretű. Hajója sík mennyezetű, melyet csúcsíves diadalív választ el a csillagboltozattal fedett apszistól. Az apszisból ajtó nyílik az egykori sekrestyébe, mely gótikus keretű, s az ajtó mellett szentségtartó fülke található.

A templomban középkori freskókat tártak fel, ezeket azonban leverték, mert a helyi református közösség helytelenítette az emberábrázolásokat.^[2]

Haranglábja a templom mellett áll. 1977-ben építették újjá, majd 1987-ben teljesen felújították.

Források

• Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

Jegyzetek