Anne Marie Carl-Nielsen

Anne Marie Carl-Nielsen
Született	Anne Marie Brodersen 1863. június 21.  Dánia, Sønder Stenderup
Elhunyt	1945. február 21. (81 évesen)  Dánia, Koppenhága
Állampolgársága	dán
Nemzetisége	dán
Házastársa	Carl Nielsen[1]
Gyermekei	Irmelin Johanne (1891–1974) Anne Marie (1893–1983) Hans Borge (1895–1956)
Szülei	Paul Julius Brodersen Frederikke Johanne Kirstine Gylling
Foglalkozása	szobrász
Iskolái	Tegne- og Kunstindustriskolen for Kvinder
Kitüntetései	Ingenio et arti (1927) Thorvaldsen Medal (1932)
Sírhelye	Nyugati temető, Koppenhága
Anne Marie Carl-Nielsen aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Anne Marie Carl-Nielsen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Anne Marie Carl-Nielsen (született: Anne Marie Brodersen, 1863. június 21., Sønder Stenderup, Dánia – 1945. február 21., Koppenhága), dán szobrászművész. Hazája első komoly női szobrásza volt. Fő témái a dán állatvilág, a dán emberek és a skandináv mitológia voltak. Carl Nielsen zeneszerző, hegedűművész felesége és Anne Marie Telmányi festőművész édesanyja.

Élete

Anne Marie egy nagy farmon, a Thygesmindén született Sønder Stenderupban, Kolding közelében. Édesapja, Paul Julius Brodersen, dragonyos volt a Német Szövetség hadseregében, majd birtokot vásárolt és Angliából importált állatokat. Édesanyja, Frederikke Johanne Kirstine Gylling, eredetileg házvezetőnő volt a birtokon. Két testvére volt, húga Lucie Kristine Brodersen (1866–1920) és bátyja Paul Frederik Henrik Brodersen (1861–?).

Tanulmányait August Saabye, szobrász, illetve Jørgen Roed és Henrik Olrik festők irányítása alatt végezte. 1884-ben állították ki először műveit a Charlottenborg tavaszi tárlatán. 1887-ben a Neuhausen díjat nyert egy szökőkútjával, melynek címe Thor és midgardi kígyó (Thor med Midgaardsormen), amit Saabye stúdiójában készített.

1889-ben ösztöndíjat nyert a Nők Művészeti Iskolájától (Kunstskolen for Kvinder) és elutazott Hollandiába, Belgiumba és Párizsba, ahol részt vett a világkiállításon és bronz érmet nyert két borjú figurájával. Az egyik figura 700 koronáért kelt el, mire az édesapja megjegyezte, hogy „ez több, mint amit a borjakért kapott”.

1890-ben a Művészeti Akadémiától (Kunstakademiet) újabb tanulmányutat nyert Párizsba. Itt találkozott 1891. március 2-án Carl Nielsen zeneszerzővel, már március 20-án bejelentették, hogy összeházasodnak. A lakodalomra csak a hivatalos papírok megérkezése után április 10-én került sor. Az egyházi szertartást a firenzei Szent Márk Anglikán templomban tartották május 10-én. A házaspár hosszabb körutazást tett Olaszországban mielőtt visszatért Dániába, ez mindkettejük munkásságára jelentős hatással volt. Anne Marie felvette a Carl-Nielsen családnevet. A házaspárnak három gyermeke született. A legidősebb lányuk Irmelin Johanne (1891–1974) zeneelméletet tanult édesapjától, majd 1919 decemberében hozzáment Eggert Møller (1893–1978) orvoshoz, a Koppenhágai Egyetem professzorához, a Nemzeti Kórház igazgatójához. Középső gyermekük Anne Marie (1893–1983) festőművész, a magyar származású hegedűművész Telmányi Emil felesége lett. Fiuk Hans Borge (1895–1956), egy gyermekkori agyhártyagyulladás következtében értelmileg sérült lett, élete nagy részét a családjától távol, különböző klinikákon töltötte.

1892-ben először vett részt a koppenhágai Szabadkiállításon (Den Frie Udstilling), melynek később állandó kiállítója lett. A bronz borjú szobrocskát kiállította a chicagói világkiállításon is. 1899 szeptemberében elveszítette édesapját. 1903-ban elnyeri az Anker Ösztöndíjat és férjével hosszabb utazást tett Athénba és Isztambulba. 1904-ben elkészítette a Ribe-i székesegyház bronzkapuit, ebben az évben vesztette el édesanyját. 1907-ben megosztva nyerte meg a pályázatot Niels Ryberg Finsen Nobel-díjas orvos emlékműnének elkészítésére. Ebben az évben ismét elnyerte a Neuhausen díjat A gyomláló asszony (En Lugekone) című alkotásával. 1908-ban megbízást kapott IX. Keresztély király lovasszobrának elkészítésére, melyet 1927. november 15-én avattak fel.

1912 és 1914 között tagja volt a Művészeti Akadémia plenáris tanácsának. 1913-ban készítette el Dagmar dán királyné szobrát Ribében. 1916-ban Anna Ancher festőművésszel (aki a skageni festők néven ismert csoport tagja) megalapították a Női Művészek Társaságát (Kvindelinge Kunstneres Samfund). 1927-ben megkapta az Ingenio et Arti aranyérmet. 1928-ban elkészítette férje mellszobrát, melyért később, 1932-ben elnyerte a Thorvaldsen érmet. Részt vett az 1932-es Los Angeles-i és az 1936-os berlini nyári olimpiai játékok művészeti versenyein, de érmet nem szerzett.

1931 októberében elhunyt a férje, emlékére két nagy emlékművet is készített. 1935-ben az Anker ösztöndíj kuratóriumának tagja lett. Elkészítette I. Margit királynő lovasszobrát. 1942-ben több ünnepségez rendeztek a 80. születésnapja alkalmából és a Dán Szobrászok Társaságának (Dansk Billedhugger) tiszteletbeli tagja lett. 1945. február 21-én hunyt el. A koppenhágai székesegyházban ravatalozták fel, majd a koppenhágai Nyugati temetőben (Vestre Kirkegård) helyezték végső nyugalomra, a férje mellé.

Munkássága

Első ismert műve egy kis agyag bárány volt, melyhez az alapanyagot és a témát is a farm kertjéből vette.

Carl Nielsen emlékművek

1933-ban Nørre Lyndelsében állították fel a férje emlékére készített első emlékművét. A szobor egy fa furulyán játszó pásztorfiút ábrázol.

1939-ben Anne Marie Tavasz Fyn-en (Fynsk Foraar) című kompozíciójával állítottak emléket a zeneszerző tiszteletére Koppenhága belvárosában (Indre By) a Kastellet mellett, a Grønningen és a Store Kongensgade sarkán. A szobor egy meztelen fiút ábrázol lóháton pánsíppal a kezében. A ló az eredeti vázlatokon még Pegazus volt.

A Ribe-i székesegyház bronzkapui

A Ribe-i Miasszonyunk székesegyház több bronzkapuját is Anne Marie készítette. A domborművek többek között a négy evangélistát (Szent Mátét, Szent Márkot, Szent Lukácsot és Szent Jánost) szimbolizálják. Az egyik oldalajtót a kopogtató jellegzetes formája miatt a köznyelv egyszerűen Macskafejes-kapunak (Kathoveddøren) nevezi.

További fontosabb művei

• IX. Keresztély király lovasszobra a Christiansborg palota udvarán
• I. Margit királynő lovasszobra Roskildében
• Přemysl Dagmar dán királyné szobra Ribében, azon a helyen, ahol elhunyt
• Sellő (Havfrue) (Christians Brygge, Nemzeti Művészeti Múzeum)
• Borjú (Kalve) (A párizsi és a chicagói világkiállításon is szerepel)
• Thor és midgardi kígyó (Thor med Midgaardsormen)
• A gyomláló asszony (En Lugekone)

Képgaléria

• 
  A Ribe-i székeszegyház kapujának Szent Márkot szimbolizáló domborműve a szárnyas oroszlánnal
• 
  A Ribe-i székesegyház macskafejes kopogtatója
• 
  IX. Keresztély király lovasszobra
• 
  I. Margit királynő szobra
• 
  Dagmar királyné szobra Ribében
• 
  Sellő a Christians Brygge-n
• 
  Sellő a Nemzeti Művészeti Múzeumban
• 
  Anne Marie a pegazussal, férje emlékművének készítése közben
• 
  A művész a sellő gipsz vázlatával
• 
  Anne Marie férjével, Carl Nielsennel, 1920 körül
• 
  A Nielsen-család
• 
  Sírja a Nyugati Temetőben, Koppenhágában
  

Díjak, kitüntetések

• Neuhausen díj (1887, 1907)
• A párizsi világkiállítás bronzérme (1889)
• Anker ösztöndíj (1903)
• Ingenio et Arti aranyérem (1927)
• Thorvaldsen érem (1932)

Hivatkozások

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Anne Marie Carl-Nielsen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Anne Marie Carl Nielsen című dán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• ↑ geni: Anne Marie Carl-Nielsen családfája a geni.com-on (angol és dán nyelven) (html). (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
• Anne Marie Carl-Nielsen élete és munkássága (kronológia) (dán nyelven) (html). [2017. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 3.)
• Jenvold, Birgit. Anne Marie Carl-Nielsen (dán nyelven). Koppenhága, Dánia: Museet på Koldinghus (1995). ISBN 978-87-87152-21-1