Bokorfüzesek

Csigolyafűz (Salix purpurea)
Mandulalevelű fűz (Salix triandra)
Törékeny fűz (Salix fragilis)
Kosárkötő fűz (Salix viminalis)

A bokorfüzesek (Salicion triandrae) T. Müller & Görs 1958 a folyóparti füzesek (Salicetea purpureae Moor 1958) növénytársulástani osztályának egyik, Magyarországon is gyakori társuláscsoportja két növénytársulással:

  • csigolya-bokorfüzes (Rumici crispi-Salicetum purpureae) Kevey in Borhidi & Kevey, 1996 és
  • mandulalevelű bokorfüzes (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae) Kevey in Borhidi & Kevey, 1996;

Fajösszetételük

Egyszintű, igen fajszegény társulások. Cserjeszintjük többé-kevésbé sűrűn zár, a lágyszárú fajok többnyire csak a szegélyeken jelennek meg. Gyakran maga a bokorfüzes is csak szegélyként nő a fűzligetek peremén.

Uralkodó fajai:

  • csigolyafűz (Salix purpurea)
  • mandulalevelű fűz (Salix triandra)

— ezek a csoport két társulásának névadó fajai.

Kísérőik:

  • törékeny fűz (Salix fragilis),
  • kosárkötő fűz (Salix viminalis).

A bokrokra gyakran felkúszó lágyszárú fajok:

A bokorfüzesek szegélyein növő magaskórók:

Ugyancsak a szegélyekre jellemzők egyes magas növésű füvek:

  • sovány perje (Poa trivialis),
  • szálkás tarackbúza (Elymus caninus),
  • pántlikafű (Phalaroides arundinacea, termete a nádéra emlékeztet).

A tavaszi árhullám levonulása után tömegesen jelennek meg a gyepszintben:

  • a keserűfüvek (Persicaria sp.)
    • borsos keserűfű (Persicaria hydropiper),
    • keskenylevelű keserűfű (Persicaria minor),
    • szelíd keserűfű (Persicaria mitis) és a
  • sóska- vagy lóromfajok (Rumex sp.)
    • bodros lórom (Rumex crispus),
    • réti lórom] (Rumex obtusifolius).

Előfordulásuk

Magyarországon valamennyi nagy síksági folyó, különösen a

árterén, szigetein, zátonyain.

Ezek a pionír cserjés társulások többnyire homokos vagy iszapos, tápanyagszegény, nyers hordalékon alakulnak ki; létfeltételeiket az elárasztás teremti meg. Szélsőséges termőhelyeik tavasszal vízben állnak, nyáron pedig kiszáradnak: ahogy a kavicsos altalajban a talajvíz szintje lesüllyed, vízutánpótlásuk megszűnik.

Források

  • Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 963-05-7983-9 Hozzáférés: 2020. szeptember 3.