Botteni-öböl

Botteni-öböl (Pohjanlahti, Bottniska viken)
Országok	Finnország  Svédország
Hosszúság	725 km
Szélesség	240 km
Felszíni terület	117 000 km2
Átlagos mélység	60 m
Legnagyobb mélység	301 m
Elhelyezkedése
Botteni-öböl Pozíció Észak-Európa térképén
é. sz. 63°, k. h. 20°63, 2063.000000°N 20.000000°EKoordináták: é. sz. 63°, k. h. 20°63, 2063.000000°N 20.000000°E
Botteni-öböl
A Wikimédia Commons tartalmaz Botteni-öböl témájú médiaállományokat.

A Botteni-öböl (finnül Pohjanlahti, svédül Bottniska viken) a Balti-tenger legészakibb nyúlványa. Finnország nyugati és Svédország keleti partja között helyezkedik el.

A név eredete

A botten svéd szó jelentése valaminek az alja, feneke. Ebben az összefüggésben valószínűleg tengerfenéket jelent. Az ebből kialakult korai latin Bothnia a Botteni-öböl környékét jelölte. Az öböl nevéből alakult ki a környező tájak svéd neve: Västerbotten tartomány a nyugati parton és Österbotten tartomány keleten, a mai Finnország területén, valamint Norrbotten, a legészakibb svéd tartomány.^[1] Österbotten finn neve, Pohjanmaa támpontot nyújt mindkét nyelvben, ugyanis a pohja tengerfenéket és északot is jelent.

Földrajza

Az öböl 725 km hosszú, 80-240 km széles és átlagos mélysége 60 m. Legmélyebb pontja 295 m, vízfelülete 117 000 km².

Az öböl vizét számos folyó táplálja. A Botteni-öböl északi részében az alacsony párolgás és a sok beletorkolló folyó következtében alacsony a tengervíz sótartalma. Mivel így az csaknem édesvíz, ezért – és a téli nagy hidegek miatt – az öböl vize öt hónapra befagy.

Itt található Åland, Merenkurkku szigetvilága, és északon Hailuoto szigete.

Az öbölbe torkolló nagyobb folyók

• Indalsälven, Svédország
• Ångermanälven, Svédország
• Umeälven, Svédország
• Skellefteälven, Svédország
• Piteälven, Svédország
• Luleälven, Svédország
• Kalixälven, Svédország
• Torneälven, Svédország és Finnország határfolyója
• Kemijoki, Finnország
• Oulujoki, Finnország
• Kokemäenjoki, Finnország

Legfontosabb part menti városok

• Luleå (finnül Luulaja), Svédország
• Umeå (finnül Uumaja), Svédország
• Härnösand, Svédország
• Sundsvall, Svédország
• Gävle, Svédország
• Rauma (svédül Raumo), Finnország
• Pori (svédül Björneborg), Finnország
• Vaasa (svédül Vasa), Finnország
• Oulu (svédül Uleåborg), Finnország

Történelem

Számos történész véli úgy, hogy a 9. századi Ottar from Hålogaland volt az első, aki megemlíti a Botteni-öblöt Kven-tenger néven. Az is valószínű, hogy Claudius Clavus Mare Gotticus-a a 15. században a Botteni-öböl ábrázolása.

Gazdaság

A Botteni-öböl vidékét sűrű erdőségek borítják. A fákat feldolgozás után a tengerparti gyárakba szállítják és bútor, illetve papír alapanyagaként szolgálnak.

Jegyzetek

Források

• ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2