Csíkkozmás

Csíkkozmás (Cozmeni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Csíkkozmás
Rang	községközpont
Irányítószám	537065
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	85813
Népesség
Népesség	1509 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1394 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	675 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 56′46.233333333333, 25.93333333333346.233333°N 25.933333°EKoordináták: é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 56′46.233333333333, 25.93333333333346.233333°N 25.933333°E
Csíkkozmás weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Csíkkozmás (románul: Cozmeni) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag 2002-ig Csíkszentmártonhoz tartozott, azóta önálló község.

Fekvése

Csíkszeredától 20 km-re délkeletre a Kozmás és a Nyerges-patak mellett fekszik.

Nevének eredete

Nevét Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

Története

1332-ben Sanctis Codmas et Damiano néven említik először. Eredeti neve Girgicfalva volt és az Olt mellett a Görgös nevű dűlőben feküdt. A falu ősidők óta lakott, területén újkőkori, bronz és vaskori leletek kerültek elő. Árpád kori templomát 1661-ben felégette a török, de 1653 és 1670 között újjáépítették. 1662-ben tornyot is építették hozzá, melyben 1772-től az alvinci uradalomtól vásárolt óraszerkezet működött, ekkor magasították is. A templom egy régebbi kápolna helyén épült gótikus stílusban Szent Kozma és Damján tiszteletére, később barokk stílusban átépítették. 1761-ben kápolnát építettek hozzá, 1831-ben és 1883-ban újították. Vitos Mózes szerint a Pap-hegyen hajdan templom állt. 1690-ben Thököly serege állomásozott itt, 1694-ben a tatárok dúlták fel. 1708-ban kuruc-labanc csata zajlott itt. 1719-ben a falut súlyos pestisjárvány sújtotta. A Nyerges-tetőn vívta élet-halál harcát 1849. augusztus 1-jén a Tuzson János őrnagy vezette honvédcsapat az orosz túlerővel és árulás következtében mind egy szálig elestek. Emléküket feliratos oszlop őrzi. 1860-ban árvíz sújtotta, 1887-ben csaknem az egész falu leégett. 1910-ben 1391 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1403 lakosából 5 román kivételével mind magyarok.

Látnivalók

Bővebben: Csíkkozmási római katolikus templom

• Római katolikus temploma Árpád kori
• A Nyerges-tetőn az 1849-ben elesettek emlékműve^[2]
• A Nyerges alatti részen több borvízforrás tör fel, sós forrását Sósszéknek nevezik
• Itt található a Sószékfürdő nevű gyógyfürdő is.

Híres emberek

• Itt született 1824-ben Bálint Gyula költő, műfordító.
• Itt született 1886-ban Boga Alajos kanonok, történész.
• Itt született 1900. július 27-én Lőrincz Ernő András orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár.
• Itt született 1913. október 28-án Kelemen Béla nyelvész, az első magyar-román szótár szerkesztője.
• Itt született 1926. november 14-én Máthé Jakab magyar nyelvész.
• Itt született 1950. szeptember 26-án Szász-Mihálykó Attila műfordító, kulturális szakirányító.

Testvértelepülés

• Öttömös
• Daruszentmiklós

Hivatkozások