Európai parlamenti választások Magyarországon
| Magyar választási rendszer |
|---|
| Választások Magyarországon |
| Országgyűlési választások |
| Választási rendszerek |
| Országos |
Sablon:A magyar választási rendszer
|
Európai parlamenti választásokon az Európai Unió valamennyi tagállamában, köztük Magyarországon is az uniós állampolgárok közvetlenül választják meg az Európai Parlament (EP) képviselőit. A választásokra 5 évente, minden tagállamban közel egyidőben kerül sor, Magyarország területe pedig egy választókerületként funkcionál - a jelen szabályok szerint - 21 képviselőt választanak. A szavazók zárt listákra tudnak szavazni, amelyet rendszerint magyar politikai pártok indítanak, bár a választáson európai pártok is kampányolhatnak.
Az első magyarországi EP-választás az uniós csatlakozás után 2004. június 13-án zajlott 24 mandátumért (a nizzai szerződésnek megfelelően).
Választójog
Aktív választójog
Minden magyar állampolgár, aki az országgyűlési választásokon is aktív választójoggal rendelkezik (18 éves) és rendelkezik magyar lakcímmel, szavazásra jogosult az Európai Parlamenti választásokon, a választói névjegyzékbe vétel ebben az esetben automatikus.
Szavazhat továbbá más EU-tagállam Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgára, amennyiben előzetesen jelzi ezt a szándékát, felveszik a választói névjegyzékbe. Ő ekkor ugyanúgy a magyar pártokra szavazhat. Magyar állampolgárok hasonló módon vehetnek részt más országok EP-választásán, vagyis ekkor a másik EU-ország pártjaira szavazhatnak.
Passzív választójog
Aki aktív választójoggal rendelkezik, azaz szavazhat, passzív választójoggal is rendelkezik, azaz a jelöltté válthat. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a korhatár mindkét esetben 18 év.
A választás menete
Választási rendszer
A választás pártlistás arányos rendszerben történik (egy fordulóban), amelyre 5 évente kerül sor és csak pártok/pártszövetségek indulhatnak rajta, azaz független jelöltek nem. A választási küszöb 5%. Az egész ország egyetlen többmandátumos választókerületet alkot. A választási rendszer zárt listás és az arányos mandátumelosztásra D'Hondt módszert alkalmazzák.[1]
Listaállítás
Listát az a párt állíthat, amelyik 20 000 érvényes ajánlószelvényt összegyűjt. Az Európai Unió jogi aktusában meghatározott számú – a jelen szabályok szerint 21 – mandátumot osztanak ki a legalább 5%-ot elért pártlisták között a leadott szavazatok arányában.
Szavazólap
 | Bővebben: Zárt lista |
A szavazólapon érvényesen egy párt/szövetség listájára lehet szavazni. Magyarországon a választás zárt listás, ami az jelenti, hogy a szavazók a listán belül jelöltekre nem szavazhatnak, sorrendjüket kizárólag a pártok határozzák meg a választás előtt.
Mandátumelosztás
| Bővebben: D’Hondt-módszer |
A szavazatatok összeszámlálása után a mandátumokat a D'Hondt módszerrel, arányosan osztják ki a listák között.
Választási eredmények
Az Európai Parlamentbe került képviselők képviselőcsoportokba (frakciókba) tömörülnek, vagy függetlenek maradnak. Képviselőcsoport alapításának feltétele legalább 25 tag legalább 7 különböző országból.
A Magyarországon tartott eddigi EP választások eredményei képviselőcsoportok szerint a következők voltak:
| Európai parlamenti képviselőcsoport (ciklus elején) | Párt/szövetség | Mandátumok | Európai pártcsalád | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rövidítése | Neve | 2004 | 2009 | 2014 | 2019 | Rövidítése | Neve | |
| EPP | Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) korábban: Európai Néppárt-Európai Demokraták (EPP-ED) Fidesz tagsága: 2004-2021 | Magyar Demokrata Fórum (MDF) | 1 | - | - | - | ||
| Fidesz – Magyar Polgári Szövetség | 12 | - | - | - | EPP | Európai Néppárt korábban: Európai Néppárt (EPP) és Európai Demokraták (ED) Fidesz tagsága: 2000-2021 | ||
| Fidesz–KDNP | - | 14 | 12 | 13 | ||||
| összesen | 13 | 14 | 12 | 13 | ||||
| S&D | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége korábban: Európai Szocialisták pártja csoport (PES) | Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 9 | 4 | 2 | 1 | PES | Európai Szocialisták Pártja |
| Demokratikus Koalíció (DK) | - | - | 2 | 4 | ||||
| összesen | 9 | 4 | 4 | 5 | ||||
| Greens-EFA | Zöldek/Európai Szabad Szövetség | LMP | - | 0 | 1 | 0 | EGP | Európai Zöld Párt |
| Együtt–PM | - | - | 1 | - | ||||
| összesen | - | 0 | 2 | 0 | ||||
| ECR | Európai Konzervatívok és Reformisták | Magyar Demokrata Fórum (MDF) | - | 1 | - | - | ||
| Renew | Renew Europe korábban: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) | Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | 2 | 0 | - | - | ||
| Momentum Mozgalom | - | - | - | 2 | ALDE | Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt | ||
| összesen | 2 | 0 | - | 2 | ||||
| NI | Függetlenek (Non-inscrits) | Jobbik Magyarországért Mozgalom | - | 3 | 3 | 1 | AENM | Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége Jobbik tagsága: 2009–2016 |
| Magyarországon kiosztott mandátumok száma | 24 | 22 | 21 | 21 | ||||
További információk
- 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról
Jegyzetek
- ↑ 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról. (Hozzáférés: 2021. november 16.)
