Fehér-Kárpátok

Fehér-Kárpátok
A Nagy-Javorina és a Jenenec csúcsok Stráníból nézve
A Nagy-Javorina és a Jenenec csúcsok Stráníból nézve

Hely Szlovákia,  Csehország
HegységÉszaknyugati-Kárpátok
Legmagasabb pontNagy-Javorina, 970 m
Elhelyezkedése
Fehér-Kárpátok (Kárpátok)
Fehér-Kárpátok
Fehér-Kárpátok
Pozíció a Kárpátok térképén
é. sz. 48° 51′ 27″, k. h. 17° 40′ 29″48.8575, 17.6747222248.857500°N 17.674722°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 27″, k. h. 17° 40′ 29″48.8575, 17.6747222248.857500°N 17.674722°E
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér-Kárpátok témájú médiaállományokat.

A Fehér-Kárpátok (szlovákul: Biele Karpaty; csehül: Bílé Karpaty) az Északnyugati-Kárpátok tagja. A hegység 800-1000 méter magas, délnyugat-északkelet irányú vonulatai a Vág és a Morva folyók vízválasztóját alkotják[1], így évszázadok óta országhatárt képeznek Magyarország és Morvaország, illetve napjainkban Szlovákia és Csehország között. Legmagasabb pontja a 970 méter magasságú Nagy-Javorina csúcsa.

Elhelyezkedése

A Fehér-Kárpátok az Északnyugati-Kárpátok nyugati területén, Szlovákia és Csehország határán fekszik. Déli szomszédja a Kis-Kárpátok, keleten a Vág, nyugaton a Morva völgye határolja. Északi szomszédja a Vizovicei-hegység és a Javornik, melytől az 528 méter magasságban található Fehérhalmi-hágó választja el.[2]

Földrajza

Oroszlánkő sziklái

A Fehér-Kárpátok a Kárpátok flisövezetének belső vonulatához tartozik. A mélytengeri gyűrt üledékekből álló flisövezet kőzeteit itt főként a homokkő, a márga és különböző palák alkotják.[1] A hegységben megtalálható a mészkőszirtek öve is, ezek a távolról is feltűnő, világos színű sziklák adták a hegység nevét. A mészkőszirtek főleg a Fehér-Kárpátok középső és északi részén gyakoriak. Jól megfigyelhetőek itt az élükre állított kőzetrétegek, melyek a környező, puhább üledékeknél ellenállóbbak, így azok lepusztulásával ma föléjük magasodnak. Ezeken a nehezen megközelíthető sziklákon számos várat építettek a középkorban (pl. Oroszlánkő, Lednic).[1]

Legmagasabb csúcsai

  • Nagy Javorina 970 m
  • Chmeľová, 925 m
  • Jelenec, 925 m
  • Nagy Lopenik 911 m
  • Kobylinec, 911 m

Közlekedés

A hegységet vonulatainak irányára merőleges, tehát északnyugat-délkelet irányú völgyek tagolják, melyekben fontos közlekedési útvonalak haladnak. Ilyen a Vágújhelyt Stráníval, a Trencsént Magyarbróddal és a Vlára-szoroson áthaladó, Máriatölgyest Brumov-Bylnicével összekötő főútvonal.[2]

Természetvédelem

A hegység mindkét oldalán védett területek helyezkednek el. A szlovákiai rész 1979 óta a Fehér-Kárpátok Tájvédelmi Terület része, mely 435 km2-es kiterjedésével szinte az egész hegységet lefedi. A Nagy-Javorina környékén a védelem a természetes növényzet megőrzésére, a mészkőszirtek közelében pedig maguk a szirtek és különleges élőviláguk megóvására irányul. Az igazgatóság központja Nemsón található. A csehországi rész 1980 óta védett, 1996 óta az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította területét.[3]

Várak a hegységben

Lednic vára

Jegyzetek

  1. a b c Eurföldr: Nemerkényi–Móga
  2. a b [1]
  3. Tájvédelmi Terület

Források

  • Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. regi.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2021. február 28.) arch
  • Térkép
  • Tájvédelmi Terület

További információk

Nemzetközi katalógusok
  • földrajz Földrajzportál
  • Csehország Csehország-portál
  • Felvidék Felvidék-portál