Gyrista

Gyrista
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Tsar
Csoport: Sar
Csoport: Sárgásmoszatok (Stramenopila)
Törzs: Gyrista
Alcsoportok
  • Bigyromonada
    • Developea
    • Pirsonea
  • Pseudofungi
    • Oomycetes
    • Hyphochytrea
  • Ochrophyta (=Heterokontophyta)
    • Chrysista
    • Diatomista
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyrista témájú rendszertani információt.

A Gyrista a sárgásmoszatok törzse 3 különböző csoporttal, ezek a nagyrészt fotoszintetikus Ochrophyta, a parazita Pseudofungi és az 1998-ban leírt Bigyromonada.[1] A törzs tagjai hélixszel vagy kettős hélix-gyűrű rendszerrel rendelkeznek a csilló átmeneti részében.[2]

Genetika

Craig 2023-ban a Phaeophyceae, Chrysophyceae, Dictyochophyceae és Pelagophyceae családokban fedezett fel replitronokat, akárcsak a Bigyra Labyrinthulea kládjának két fajában, de ez utóbbiak nem voltak konszenzusos szekvenciák, melyek több példányban előfordultak.[3]

Rendszertan

Taxonómiai történet

A Gyristát Thomas Cavalier-Smith protisztológus írta le A revised six-kingdom system of life című művében, eredetileg két törzsből (az algákat tartalmazó Ochrophytából és a Pseudofungiból, az Opalineából és Bigyromonadából álló Bigyrából) álló főtörzsként írta le.[2] Később a Bigyrát módosították, így az Opalineát, a Bicosoecidát és a Labyrinthulomycetest is tartalmazta, míg az Ochrophyta, a Pseudofungi és a Bigyromonada a Gyristában maradtak.[1]

Molekuláris filogenetika

A Gyristát 2017-ben a Sagenistát és az Opalozoát tartalmazó Bigyra testvércsoportjaként írták le. E két csoport közösen alkotja a Stramenopila, más néven Heterokonta főtörzset:[1][4]

Stramenopiles
Bigyra
Opalozoa

Placidozoa



Bikosia




Sagenista



Gyrista

Pseudofungi



Bigyromonada


Ochrophyta

Chrysista



Diatomista





Egy 2022-es filogenetikai elemzés szerint a Bigyromonada a Pseudofungi monofiletikus testvércsoportja, a Bigyra parafiletikus:[5]

Stramenopiles

Opalozoa




Sagenista


Gyrista

Bigyromonada

Developea



Pirsonea




Pseudofungi




Ochrophyta





Besorolás

A 2018-as felosztása a következő[1] az Ochrophyta 2020-ban[6] és 2021-ben leírt új osztályaival együtt:[7]

  • Subphylum Bigyromonada (Cavalier-Smith 1998)
    • Classis Developea (Aleoshin et al. ex Cavalier-Smith 2017) [=Bigyromonadea (Cavalier-Smith 1997)]
    • Classis Pirsonea (Cavalier-Smith 2017)[1]
  • Subphylum Pseudofungi (Cavalier-Smith 1986) [=Heterokontimycotina (M.W. Dick 1976)]
    • Classis Hyphochytrea (Cavalier-Smith 1986) [=Hyphochytriomycota (Whittaker 1969)]
    • Classis Oomycetes (Winter in Rabenhorst 1879) [=Oomycota (Arx 1967); Peronosporomycetes (M.W. Dick 2001)]
  • Subphylum Ochrophytina (Cavalier-Smith 1995) [=Heterokontophyta (van den Hoek et al. 1978); Stramenochromes (Leipe et al. 1994)]
    • Infraphylum Chrysista (Cavalier-Smith 1991)
      • Superclassis Limnistia (Cavalier-Smith 1996 emend. 2006)
        • Classis Eustigmatophyceae (Hibberd et Leedale (1971))
        • Classis Chrysomonadea (Saville-Kent 1881 stat. nov. Pascher 1910 emend. Cavalier-Smith 2017) [=Chrysophyceae (Pascher 1914)]
        • Classis Picophagea (Cavalier-Smith 2006 emend. 2017) [=Synchromophyceae (Horn et al. 2007)]
      • Superclassis Raphidoistia (Cavalier-Smith 1986 orth. mut. 2006)
        • Classis Raphidomonadea (Chadefaud ex Silva 1980)
          • Subclassis Raphidophycidae (Cavalier-Smith 2013)
          • Subclassis Raphopoda (Cavalier-Smith 2013)
      • Superclassis Fucistia (Cavalier-Smith 1995)
        • Classis Aurophyceae (Cavalier-Smith 2013)
          • Subclassis Aurearenophycidae (Kai Yoshii Nakayama et Inouye 2008 (Aurearenophyceaeként)[8] stat. nov. Cavalier-Smith 2013)[9]
          • Subclassis Phaeothamniophycidae (Andersen et Bailey 1998 (Phaeothamniophyceaeként) stat. nov. Cavalier-Smith 2006)
        • Classis Chrysomerophyceae (Cavalier-Smith 1995)
        • Classis Chrysoparadoxophyceae (Wetherbee et al. 2019)
        • Classis Phaeosacciophyceae (R.A.Andersen L.Graf et H.S.Yoon 2020)[6]
        • Classis Schizocladiophyceae (Henry Okuda et Kawai 2003)
        • Classis Phaeophyceae (Kjellman 1891) [=Fucophyceae (Warming 1884); Melanophyceae (Rabenhorst 1863)]
          • Subclassis Discosporangiophycidae
          • Subclassis Ishigeophycidae (Silberfeld F. Rousseau et Reviers 2014)[10]
          • Subclassis Dictyotophycidae (Silberfeld F. Rousseau et Reviers 2014)[10]
          • Subclassis Fucophycidae (Cavalier-Smith 1986)
        • Classis Xanthophyceae (Allorge ex Fritsch 1935) [=Tribophyceae (Hibberd 1981);[11] Heterokontae (Luther 1899)]
    • Infraphylum Diatomista (Derelle et al. ex Cavalier-Smith 2017)
      • Superclassis Hypogyrista (Cavalier-Smith 1995 stat. nov. 2006)
        • Classis Dictyochophyceae (Silva 1980) [=Dictyochia (Haeckel 1894); Alophycidae (Cavalier-Smith 2006)]
          • Subclassis Pedinellia (Cavalier-Smith 1986 stat. nov. 2017) [=Actinochrysophyceae (Cavalier-Smith 1995); Axodines]
          • Subclassis Pelagophycidae (Andersen et Saunders 1993 (Pelagophyceaeként) ex Cavalier-Smith 2006)
          • ?Subclassis Sulcophycidae (Cavalier-Smith 2013) – ?Sulcochrysis[* 1]
        • Classis Pinguiophyceae (Kawachi et al. 2002)
      • Superclassis Khakista (Cavalier-Smith 2000 stat. nov. 2017)
        • Classis Bolidophyceae
        • Classis Diatomeae [=Bacillariophyceae]
          • Subclassis Corethrophycidae (Round et Crawford 1990)
          • Subclassis Rhizosoleniophycidae (Round et Crawford 1990)
          • Subclassis Eucentricophycidae (Cavalier-Smith 2000)
          • Subclassis Bacillariophycidae [=Pennatia (Pennatia Schütt 1896); =Pennatophycidae]
    • Ochrophytina incertae sedis
      • Classis Olisthodiscophyceae (Barcytė Eikrem et M. Eliáš 2021)[7]

Vírusok

A Narnaviridae családba tartozik a Phytophthora infestans növénykártevőt fertőző PiRV-4, mely a ScNV-20S és az ScNV-23S közeli rokona. Ez az első nem gombában felfedezett narnavírus.[12]

Megjegyzések

  1. ↑ Cavalier-Smith szerint a Sulchochrysis feltehetően kapcsolódik az Olisthodiscushoz, és mindkét nemzetséget ide sorolta.[9][1] Azonban egy 2021-es tanulmány szerint az Olisthodiscales az Olisthodiscophyceae osztály része, mely kizárólag az Olisthodiscusból áll. A Sulcochrysis helyzete bizonytalan a DNS-szekvenciák hiánya miatt.[7]

Hivatkozások

  1. ↑ a b c d e f (2017. június 9.) „Kingdom Chromista and its eight phyla: a new synthesis emphasising periplastid protein targeting, cytoskeletal and periplastid evolution, and ancient divergences”. Protoplasma 255 (1), 297–357. o. DOI:10.1007/s00709-017-1147-3. PMID 28875267.  
  2. ↑ a b Cavalier-Smith T (1998. augusztus 1.). „A revised six-kingdom system of life”. Biol Rev Camb Philos Soc 73 (3), 203–266. o. DOI:10.1111/j.1469-185X.1998.tb00030.x. PMID 9809012.  
  3. ↑ Craig RJ (2023. június 20.). „Replitrons: A major group of eukaryotic transposons encoding HUH endonuclease”. Proc Natl Acad Sci U S A 120 (25), e2301424120. o. DOI:10.1073/pnas.2301424120. PMID 37307447.  
  4. ↑ Derelle R, López-García P, Timpano H, Moreira D (2016. november 1.). „A Phylogenomic Framework to Study the Diversity and Evolution of Stramenopiles (=Heterokonts)”. Mol Biol Evol 33 (11), 2890–2898. o. DOI:10.1093/molbev/msw168. PMID 27512113.  
  5. ↑ Cho A, Tikhonenkov DV, Hehenberger E, Karnkowska A, Mylnikov AP, Keeling PJ (2022. június 9.). „Monophyly of diverse Bigyromonadea and their impact on phylogenomic relationships within stramenopiles”. Molecular Phylogenetics and Evolution 171, 107468. o. DOI:10.1016/j.ympev.2022.107468. ISSN 1055-7903.  
  6. ↑ a b Graf L, Yang EC, Han KY, Küpper FC, Benes KM, Oyadomari JK, Herbert RJH, Verbruggen H, Wetherbee R, Andersen RA, Yoon HS (2020. december 1.). „Multigene Phylogeny, Morphological Observation and Re-examination of the Literature Lead to the Description of the Phaeosacciophyceae Classis Nova and Four New Species of the Heterokontophyta SI Clade”. Protist 171 (6), 125781. o. DOI:10.1016/j.protis.2020.125781. PMID 33278705.  
  7. ↑ a b c Dovilė Barcytė (2021. március 2.). „Olisthodiscus represents a new class of Ochrophyta”. Journal of Phycology 57 (4), 1094–1118. o. DOI:10.1111/jpy.13155. PMID 33655496.  
  8. ↑ Kai A, Yoshii Y, Nakayama T, Inouye I (2008. június 9.). „Aurearenophyceae classis nova, a New Classis of Heterokontophyta Based on a New Marine Unicellular Alga Aurearena cruciata gen. et sp. nov. Inhabiting Sandy Beaches”. Protist 159 (3), 435–457. o. DOI:10.1016/j.protis.2007.12.003. ISSN 1434-4610. PMID 18358776.  
  9. ↑ a b (2012. június 9.) „Phylogeny of Heterokonta: Incisomonas marina, a uniciliate gliding opalozoan related to Solenicola (Nanomonadea), and evidence that Actinophryida evolved from raphidophytes”. European Journal of Protistology 49 (3), 328–353. o. DOI:10.1016/j.ejop.2012.09.002. PMID 23219323.  
  10. ↑ a b Silberfeld T, Rousseau F, de Reviers B (2014. június 9.). „An Updated Classification of Brown Algae (Ochrophyta, Phaeophyceae)”. Cryptogamie, Algologie 35 (2), 117–156. o. DOI:10.7872/crya.v35.iss2.2014.117.  
  11. ↑ Hibberd DJ (1981. február 1.). „Notes on the taxonomy and nomenclature of the algal classes Eustigmatophyceae and Tribophyceae (synonym Xanthophyceae)”. Botanical Journal of the Linnean Society 82 (2), 93–119. o. DOI:10.1111/j.1095-8339.1981.tb00954.x.  
  12. ↑ Cai G, Myers K, Fry WE, Hillman BI (2011. október 5.). „A member of the virus family Narnaviridae from the plant pathogenic oomycete Phytophthora infestans”. Arch Virol 157 (1), 165–169. o. DOI:10.1007/s00705-011-1126-5. PMID 21971871.  

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gyrista című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap