Használat : A haszonélvezet és a használat, Lakáshasználat, A közérdekű használat, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Használat

Dologi jog A polgári jog sorozat része

Dolgok
ingók · ingatlan · alkotórész · gyümölcs · tartozék · vagyon · épület · dologösszesség
Tulajdonjog
köztulajdon · rendelkezési jog · szomszédjogok · túlépítés · elidegenítési és terhelési tilalom · kisajátítás · elbirtoklás · dologegyesülés · találás · átruházás · gazdátlan javak elsajátítása · ingatlan-nyilvántartás · beépítés · ráépítés · tulajdonjog megszűnése
Közös tulajdon
közös háztartásokban élők tulajdonközössége · közös udvar · erdőbirtokossági társulás · hegyközség · társasház
Tulajdonjog védelme
jogos önhatalom · tulajdoni per · A tulajdonjog háborítlanságát védő per · igényper · ingatlan-nyilvántartási igény · állami tulajdon védelme
Korlátolt dologi jogok
zálogjog · földhasználat · haszonélvezet · használat · telki szolgalom · közérdekű használati jog · örökhaszonbérlet · felülépítményi jog
Birtok
birtokvédelem · birtoklás jogalap nélkül · felelős őrzés
Sablon:Dologi jog m v sz

A használat (használat joga) során a jogosult, valamint együtt élő családtagjai a dolgot szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti.

A haszonélvezet és a használat

A használat jogosultja csak természetes személy lehet, szemben a haszonélvezetnél, ahol jogi személy is lehet haszonélvező. A haszonélvezettől abban különbözik, hogy a jogosultat a használat és a hasznok szedésének joga csupán szükségleteit meg nem haladó mértékben illeti meg, míg a haszonélvezetnél ilyen korlát nincs. A használat joga továbbá át nem engedhető, így a használónak nincs joga például bérbe adni a dolgot. A használat gyakorlatilag korlátozott haszonélvezet.

Lakáshasználat

A használat jogának leggyakoribb esete a lakáshasználat, amely arra jogosít, hogy egy épületet, lakrészt lakás céljára használjon a jogosult. A Ptk. ezt a jogot külön nem nevesíti, de a felek a lakáshasználati jogviszonyukat ilyen címen nevesíthetik és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetik. A használat joga szerződésen alapszik, a szerződés lehet határozott vagy határozatlan időre szóló.

A közérdekű használat

Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek – a feladataik ellátásához szükséges mértékben – az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.^[1]

Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.^[1]