Hradzsin

Ez a szócikk Prága történelmi negyedéről szól. Hasonló címmel lásd még: Hradčany (egyértelműsítő lap).

Prága történelmi belvárosa
Világörökség
Prága a Klementinumról fotózva
Adatok
Ország	Csehország
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1992
Elhelyezkedése
Hradzsin Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 22″, k. h. 14° 23′ 50″50.089444444444, 14.39722222222250.089444°N 14.397222°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 22″, k. h. 14° 23′ 50″50.089444444444, 14.39722222222250.089444°N 14.397222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hradzsin témájú médiaállományokat.

A Hradzsin (csehül: Hradčany) Prága egyik történelmi negyede:

• tágabb értelemben a Várnegyed, egyike a Prágát 1784-ben létrehozó négy városrésznek. A Moldva bal partján, a Kisoldal feletti dombon, a vártól északra és nyugatra elhelyezkedő, 151,47 ha területű negyed lakossága 2001-ben 2313 volt. A városrész jelenleg az 1. és a 6. kerülethez tartozik.

A történelmi nevezetességek mellett a csodálatos kilátás is a turisták egyik legfontosabb prágai célpontjává teszi. A negyed egyben az ország közigazgatási központja is; itt van a cseh parlament alsó- és felsőháza, az elnöki palota, a Loreto-kápolna és számos, kevésbé ismert klasszicista, illetve barokk épület.

• A szűkebb és használatosabb értelemben a vár és a Hradzsin két külön városrész; a Hradzsin a vártól északra és nyugatra terül el. A vár már a 9. században állt, a zömmel a szolgaszemélyzet lakhelyeiből álló Hradzsin csak 1320-ban alakult ki és kapott nevet.

Kialakulása, fejlődése

A Vár környékén 1320 táján telepített le jobbágyokat Luxemburgi János (1310–1346) várnagya, Dubái Hynek Berka, hogy mindenféle szolgamunkákat lássanak el a vár és lakói számára, emellett műveljék a földet, gondozzák az állatokat, őrködjenek stb. (a hradčany szó várnépet jelent). Éppen ezért a Hradzsint sokáig a várnagy (Burggraf) igazgatta.

János fia, IV. Károly (1346–1378) jelentősen megnagyobbíttatta és megerősíttette a negyedet.

A jobbágyvároskát évszázadokon át mély sáncárok választotta el a vártól: a két városrészt csak híd kötötte össze.

Az 1541. évi tűzvészben szinte az egész negyed leégett, és újjá kellett építeni. Az előkelők ekkortájt kezdték felvásárolni a Hradzsin tér és a vár közötti részeket, amiktől elkülönült a Hradzsin tértől nyugatra,n vártól északnyugatra, az egykori városfal közelében kialakuló, Új világnak (Nový svět) nevezett új szegénynegyed. Ezt a nevet ma az egykori negyed egyetlen, ódon hangulatú utcácskája viseli, restaurált műemlékházakkal. A fő turistaúttól távol eső, kanyargós utcákban jól restaurált kis lakóházak állnak. A végképp lerobbant, építészetileg értéktelen épületek helyén teniszpályákat, játszóteret és szabadtéri színpadot alakítottak ki.

1598-ban II. Rudolf adta meg Hradzsinnak a szabad királyi város rangot. 1784-ben a négy részből egyesített Prága része lett.

Nevezetességei

• Hradzsin tér
• Érseki palota
• Schwarzenberg-palota
• Sarm-palota
• Toszkánai palota (Külügyminisztérium)
• Martinic-palota
• Sternberg-palota a Nemzeti Galériával
• Nepomuki Szent János temploma
• Új Világ utca
• Szent Norbert szobra
• Szent Rókus-templom
• Strahovi kolostor
• Loreta a Loretói Szűz Mária-templommal
• Černín-palota
• Hradzsini városháza
• Hrzán-palota
• Anna királyné nyári palotája (Letohrádek královny Anny)
• kapucinus kolostor

Lakossága

A városrész népességének változása:

Források

• Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.)
• Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1971.)
• Vladimir Soukup et al: Prága (Útitárs könyvek. Panemex, Grafo, Budapest, 2006.)

További információk

• Hradzsinról az Irány Prágán Archiválva 2017. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)