Irene Ewing

Irene Ewing
Született	1883
Elhunyt	1959 (75-76 évesen)
Sablon • Wikidata • Segítség

Lady Irene Ewing (1883-1959) angol gyógypedagógus, a hallásnevelés történetében férjével, Sir Alexander Ewing (1896-1980) gyógypedagógussal együtt új^[1] korszakot nyitottak, a „Ewing-érát.”

Munkássága

Férjével együtt egész életét a hallássérültek korai diagnosztizálásának és iskoláskor előtti otthoni (hometraining) és intézményes nevelésének szentelte. Irene Ewing 1919-ben lett a manchesteri egyetemen az ott a világon elsőként létesült ilyen speciális tanszéken (Department of Audiology and Education of the Deaf) a hallássérültek gyógypedagógiájának docense. Férje szintén ott dolgozott, 1944-64 között a tanszék vezetője volt. A „Ewing-éra” kiemelkedő eseménye az 1958-ban általuk Manchesterben megrendezett nemzetközi kongresszus volt (International Congress on Modern Educational Treatment of Deafness). 1959-ben az angol királynőtől nemesi rangot kaptak. Műveik nagy részét közösen írták:

The handicap of deafness, 1938
Opportunity and the deaf child, 1949
Speech and the deaf child, 1954
New opportunities for deaf children, 1958

Önálló tanulmányaiból

Lipreading, 1930
Lipreading and hearing aids, 1944

Jegyzetek

↑ Löwe szerint a 6.

Források

Gordosné Szabó Anna: Lady Irene Ewing. In: Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997, 440. p.
Lady Irene Ewing és Sir Alexander Ewing^{[halott link]}