Jászberényi út

Jászberényi út
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest X. kerülete
NévadóJászberény
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Jászberényi út (Budapest)
Jászberényi út
Jászberényi út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 23″, k. h. 19° 09′ 39″47.48959, 19.1609447.489590°N 19.160940°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 23″, k. h. 19° 09′ 39″47.48959, 19.1609447.489590°N 19.160940°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászberényi út témájú médiaállományokat.

A Jászberényi út Budapest X. kerületében található, az Élessarkot köti össze a Pesti úttal.

Leírása

Az utat a 19. század első felében németesen Jászberényi Strasse néven említik. 1874-től egy éven át Jászberényi út, majd már 1875-től Külső Jászberényi út. 1942-től ismét Jászberényi út.[1]

Az út az Élessaroknál / Dreher Antal útnál kezdődik, bizonyos értelemben a Kőrösi Csoma Sándor út folytatásának is tekinthető. Nem sokkal ezt követően ágazik ki belőle ék-szerűen a Maglódi út. Ezen az első szakaszon van villamosközlekedés is, a Maglódi úti elágazásnál ugyanis a 28-as, a 28A és a 37-es villamosok elkanyarodnak.

A meglehetően hosszú Jászberényi út végighalad Felsőrákos, Kőbánya-Kertváros, és Téglagyárdülő egy részén, majd Kőbánya keleti határán Pesti úttá válik.

A terület iparvidéken halad át, az utat számos gyár környékezi. Ezek közül az első (és talán legismertebb) a régi Első Magyar Részvénysörfőzde[2] (Jászberényi út 7-11.), amely ma a Dreher Sörgyárak része. (A régi Dreher Sörgyár nem ez volt, az beljebb a Halom utca – Ihász utca – Előd utca által határolt területen feküdt.)[2] A gyár Kőbánya felső vasútállomás felől iparvágány kapcsolattal rendelkezett.[3]

Másik iparvágány vezetett az út túlsó oldalán elhelyezkedő KIPSZER Építési Rt. (Jászberényi út 24-36.), és a szomszédos ÉPTEK üzem területére.[3]

A Jászberényi út mellett található Rákos vasútállomás. Innen az előzőektől független vontatóvágány („Téglagyári vontató”) és iparvágányhálózat indult ki, ez vezetett a nagy hírű Magyar Wolframlámpagyár, később nevén Orion Villamossági Rt. (Jászberényi út 29.) területére.[3] Ehhez a hálózathoz kapcsolódott a Zalakerámia gyárterülete, és a Rákos vasútállomás mellett fekvő Vasútvill Kft. üzemi része is.[3]

Képtár

  • Első Magyar Részvénysörfőzde (1928-as ábrázolás)
    Első Magyar Részvénysörfőzde (1928-as ábrázolás)
  • Első Magyar Részvénysörfőzde
    Első Magyar Részvénysörfőzde
  • Szolgálati lakóépület az Első Magyar Részvénysörfőzde területén
    Szolgálati lakóépület az Első Magyar Részvénysörfőzde területén
  • Szolgálati lakóépület az Első Magyar Részvénysörfőzde területén
    Szolgálati lakóépület az Első Magyar Részvénysörfőzde területén
  • KIPSZER és ÉPTEK gyártelepre vezető használaton kívüli iparvágány
    KIPSZER és ÉPTEK gyártelepre vezető használaton kívüli iparvágány
  • Orion gyár
    Orion gyár
  • Rákos vasútállomás állomásépület
    Rákos vasútállomás állomásépület
  • Vontatóvágány Rákos vasútállomásról
    Vontatóvágány Rákos vasútállomásról
  • Régi MÁV-típusépület Rákos vasútállomás mellett (Jászberényi úti oldal)
    Régi MÁV-típusépület Rákos vasútállomás mellett (Jászberényi úti oldal)

Jegyzetek

  1. ↑ Ráday, i. m., 251. o.
  2. ↑ a b 1937-es térkép
  3. ↑ a b c d Fejes: Kőbányai iparvágányok

Forrás

  • Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8  
  • Fejes Balázs: Kőbányai iparvágányok 1. Jászberényi út – Tárna utca – Gránátos utca – Maglódi út (villamosok.hu)
  • Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, K.u.K. Kiadó, Budapest, 2018

Egyéb irodalom

  • Kőbányai utcák, utak, terek parkok története, Budapest Főváros X. kerületi Tanácsa V. B., Budapest, 1985, ISBN 963/-03-1945-4

Kapcsolódó szócikkek