Karcsú lóri

Karcsú lóri
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Főemlősök (Primates) Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini) Család: Lajhármakifélék (Loridae) Gray, 1824 Nem: Loris Faj: L. tardigradus
Tudományos név
Loris tardigradus (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Karcsú lóri témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsú lóri témájú médiaállományokat és Karcsú lóri témájú kategóriát.

A karcsú lóri (Loris tardigradus) a főemlősök (Primates) rendjébe, azon belül a lajhármakifélék (Loridae) családjába tartozó Loris nemének egyik faja.

Korábban nemének egyetlen képviselőjeként ismerték, de az elterjedési terület északi részén élő egyedeket szürke karcsúlóri (Loris lydekkerianus) néven különálló fajnak nyilvánították.

Elterjedése

Srí Lanka területén honos, a sziget délnyugati részén fordul elő. A sziget északi részén és India déli felén a szürke karcsúlóri (Loris lydekkerianus) váltja fel.

Esőerdők és mangroveerdők lakója.

Alfajai

• Loris tardigradus tardigradus
• Loris tardigradus nycticeboides

Megjelenése

Testhossza 180–250 mm, testtömege 85–370 g. Farka nincs, végtagjai feltűnően vékonyak. Szőrzete testének felső részén rozsdavörös színű, testének alsó fele világosabb. A karcsú lóri nagy szemeivel a sötétben is jól lát.

Életmódja

Éjszaka aktív, fákon élő faj. Napközben a fákon összegömbölyödve alszik, este indul táplálékot keresni magának. Mozgása nagyon lassú és megfontolt.

Rovarok, új hajtások, gyümölcsök, madártojás képezik táplálékát. Fogságban átlagosan 15 évig él.

Szaporodása

A hímek 12, a nőstények 10 hónaposan válnak ivaréretté. A párzási időszak nem köthető bizonyos évszakhoz. 166-169 napos vemhesség után a nőstény 1-2 tizenegy grammos kölyköt hoz világra.

Természetvédelmi helyzete

A karcsú lóri a világ egyik legritkább főemlőse, az élőhelyének megsemmisülése fenyegeti. Élőhelyei nagyon szétszórtak. A Természetvédelmi Világszövetség becslése szerint összállománya kevesebb, mint 2500 egyedből áll és nincs egyetlen populációja sem, melynek egyedszáma elérné a 250 egyedet. Ezért az IUCN vörös listáján a „veszélyeztetett” kategóriában szerepel.

A Loris tardigradus nycticeboides alfajnak 1937-es felfedezése után 1939-ig csak négy megfigyelése volt, utána évtizedekig nem bukkantak a faj nyomára. Már félő volt, hogy végleg kihalt, de 2010-ben a Londoni Zoológiai Társaság kutatócsoportjának sikerült egy hím egyedet lefényképezni a természetben, később az egyedet befogva vizsgálatokat végezni rajta.

Források

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Roter Schlanklori című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Fordítás

• AnimalDiversity Web
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. november 21.)