Kongregacionalista egyházak

A kongregacionalista egyházak önértelmezésük szerint a helyi kongregációknak (gyülekezeteknek) autonómiát tulajdonító egyházak.^[1] Tanaik és istentiszteletük kálvini szellemű.

A sorozat témája Kálvinizmus vagy református, kegyelemtan
Háttere Reformáció Az öt sola Dordrechti zsinat
Teológia Predestináció Szövetség teológia Úrvacsora Regulatív princípium
Főbb iratok Genfi Biblia, Károlyi-biblia A keresztyén vallás alapvonalai (Institúció) Westminsteri standard Második Helvét hitvallás Heidelbergi káté Belga hitvallás La Rochelle-i hitvallás
Meghatározó személyek John Knox(†1515) Ulrich Zwingli (†1531) Martin Bucer(†1551) Peter Martyr Vermigli (†1562) Kálvin János (†1564) Guillaume Farel (†1565) Heinrich Bullinger(†1575) Béza Tódor (†1605) Francis Turretin (†1687) Jonathan Edwards (†1758) Charles Hodge (†1878)
Egyházak Református egyházak Presbiteriánus Kongregacionalista Református baptista
Kálvinista csoportok Hugenották Puritánok
Nemzetközi szervezetek Református Egyházak Világközössége
Sablon:Kálvinizmus m v sz

Történelem

Történelmi gyökereik az I. Erzsébet angol királynő alatti szeparatizmusra nyúlnak vissza, amely azt hangsúlyozta, hogy bármely község "összegyűlt egyháza" azokból áll, akik elkötelezik magukat Krisztus és egymás mellett.^[1]

1831-1832-ben a Kongregacionalista Unió megalapításával a közösségek szélesebb körű egységet alakítottak ki. 1966-ban az Unió Angol és Walesi Kongregacionalista Egyházra változtatta a nevét, majd 1972-ben csatlakozott az Angol Presbiteriánus Egyházhoz; így jött létre az Egyesült Református Egyház. Azok az egyházak, amelyek úgy gondolták, hogy az egyesülés veszélyezteti a kongregacionalista elveiket, az újonnan alakult Kongregacionalista Szövetséghez vagy az Egyesült Kongregacionalista Egyházak Közösségéhez csatlakoztak.^[1]

Hivatkozások

Jegyzetek

Források

• Világvallások a-zs, Akadémiai Kiadó, 2009 → kongregacionalista egyházak

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Congregational church című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.