Lackvágása
| Lackvágása (Lacková) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1408 |
| Polgármester | Marek Gallík |
| Irányítószám | 065 01 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | SL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 154 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 481 m |
| Terület | 6,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 18′ 30″, k. h. 20° 35′ 40″49.308333, 20.59444449.308333°N 20.594444°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 30″, k. h. 20° 35′ 40″49.308333, 20.59444449.308333°N 20.594444°E | |
| Lackvágása weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lackvágása témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lackvágása (1899-ig Laczkova, szlovákul: Lacková) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése
Ólublótól 7 km-re nyugatra, a Poprád bal oldalán fekszik.
Története
1408-ban „Laczenhaf al. n. Laczenseif” néven említik először, a lublói uradalom része volt. 1412-től 1772-ig Lengyelországhoz tartozott. A 16. században elpusztult. 1562-63-ban Gladisz Simon 9 telepes családot költöztetett ide. A 18. század második felében újabb telepes családok érkeztek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LACZKOVA. Falu Szepes Várm. lakosai katolikusok, határja közép termékenységű, legelője, és mind a’ két féle fája van.”[2]
1828-ban 45 ház volt a faluban 337 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Laczkova, tót és német falu, Szepes vmegyében, a magurai járásban, Lőcséhez 7 1/4 órányira. Van 490 r. kath. lakosa, kiknek fele tót, fele német, 14 2/8 urbéri telke, 70 h. majorsági földje, derék erdeje, hegyi patakja. Földje középszerü; terem árpát, zabot, burgonyát, lent, káposztát, répát. Birja Dursy Athanasius.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 369, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 162 szlovák lakosa volt.
2011-ben 160 szlovák lakta.
Nevezetességei
- Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 20. században épült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
- Községinfó
- Lackvágása Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Sablon:Ólublói járás
Az Ólublói járás települései  | |
|---|---|
Ólubló (Stará Ľubovňa) Abroncsos (Obručné) · Alsózúgó (Nižné Ružbachy) · Berkenyéd (Jarabina) · Csércs (Čirč) · Erdős (Lesnica) · Feketekút (Šambron) · Felsőkánya (Šarišské Jastrabie) · Felsőzúgó (Vyšné Ružbachy) · Gnézda (Hniezdne) · Györkvágása (Ďurková) · Hajtóka (Hajtovka) · Hársád (Litmanová) · Határhely (Hraničné) · Helivágása (Haligovce) · Hosszúvágás (Legnava) · Kalács (Kolačkov) · Kijó (Kyjov) · Kishárs (Malý Lipník) · Kislomnic (Lomnička) · Komlóskert (Chmeľnica) · Kormos (Hromoš) · Kövesfalva (Kamienka) · Kristályfalu (Veľká Lesná) · Kriványpusztamező (Pusté Pole) · Lackvágása (Lacková) · Lublókorompa (Kremná) · Lubotény (Ľubotín) · Máté (Matysová) · Nagyhársas (Veľký Lipník) · Nagymajor (Stráňany) · Orló (Orlov) · Palocsa (Plaveč) · Palonca (Plavnica) · Podolin (Podolínec) · Poprádfalu (Forbasy) · Poprádófalu (Starina) · Poprádökrös (Ruská Voľa nad Popradom) · Poprádremete (Mníšek nad Popradom) · Pusztamező (Vislanka) · Sárosújlak (Údol) · Szepesjakabfalva (Jakubany) · Szulin (Sulín) · Újlubló (Nová Ľubovňa) |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
