Mellieħa

Mellieħa
Mellieħa az öböllel
Mellieħa az öböllel
Mellieħa címere
Mellieħa címere
Mellieħa zászlaja
Mellieħa zászlaja
Mottó: Ex sale et melle nomen meum[1]
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
PolgármesterRobert Cutajar (Nemzeti Párt, 2008 óta)
IrányítószámMLĦ
Testvérvárosok
Lista
Lista
ÜnnepGyőzelmes Győzelmes Boldogasszony(wd) (szeptember 8.)
Népesség
Teljes népesség10 087 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség333,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,64 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 57′, k. h. 14° 22′35.95, 14.36666666666735.950000°N 14.366667°EKoordináták: é. sz. 35° 57′, k. h. 14° 22′35.95, 14.36666666666735.950000°N 14.366667°E
Mellieħa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mellieħa témájú médiaállományokat.

Mellieħa város és Málta második legnagyobb helyi tanácsa a nagy sziget északi partján. Lakossága 7549 fő (2005). Neve a sémi 'm-l-h' tőből származik, amely t jelent, és a római-bizánci sólepárlókra utalhat. Más elképzelés szerint a görög-latin melea (méz) szóból ered. A városon kívüli részei: Għadira a két öböl közötti földnyelven, az északi parton a Marfa-gerinc (Marfa Ridge) lábánál Ċirkewwa (a kikötő) és Paradise Bay, Ramla Bay és Marfa falu, Armier Bay nyaralótelep, a délnyugati Pwales-völgyben pedig Manikata.

Földrajza

Mellieħa és az öböl a Marfa-gerincről

A helyi tanács területe a sziget teljes északi részét elfoglalja. Délről Mġarr és San Pawl il-Baħar helyi tanácsai, északról a szigeteket elválasztó Fliegu ta' Malta (Comino-) csatorna határolja. A Pwales-völgyben és a Mistra-gerincen húzódó déli határától kezdve gerincek és völgyek, valamint ennek megfelelően félszigetek és öblök váltják egymást: Pwales-völgy, Bajda-gerinc, Mellieħa-gerinc (itt áll maga a város), Għadira és végül a Marfa-gerinc. Għadira az egész sziget legkeskenyebb pontja, Il-Prajjet (Anchor Bay vagy Horgony-öböl) és a Mellieħa-öböl itt nem egészen egy kilométerre vannak egymástól.

Története

Mellieħa körzete a levegőből: középen a Marfa-gerinc, jobbra (felhő alatt) a város

Romok, cserépedények és sírok maradványai alapján feltételezhető, hogy a terület már az újkőkorszak óta lakott volt, és csak az arab hódítás (870) után néptelenedett el, ugyanis szinte védtelen volt a kalózok és a törökök támadásaival szemben. 1530 után a betelepülő Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend egyik legfontosabb szentélye állt itt, a Miasszonyunk tiszteletére emelt templom. A lovagok tornyok és erődök építésével igyekeztek védelmet nyújtani a területnek, a máltaiak csak ekkor kezdték újra benépesíteni a területet. Brichelot és Bremond 1718-as térképén az öböl (Cala Meleha) mellett látható a kápolna (La Madona) is, illetve már jól látszanak az északi félsziget erődítései. A brit uralom idején kedvezményekkel igyekeztek rávenni az embereket a környék betelepítésére, 1844-ben pedig újra plébániai rangot kapott a templom, ezzel megindult a modern település fejlődése. Mai plébániatemploma a 19. század végéről származik. 1994 óta Málta 68 tanácsának egyike. Legfőbb bevételi forrása a turizmus, a látogatókat szinte minden öblében megtalálható szállodái és strandjai vonzzák, valamint a Popeye Village filmdíszlet. Közlekedési jelentőségét leginkább a ċirkewwai kompkikötő adja, az átmenőforgalom az idevezető úton jelentős, ezért az utóbbi években elkerülő útvonal (Mellieħa bypass) épült a város köré.

Ċirkewwa

Mellieħa egyik külső része az északi parton a Paradise Bay melletti Ċirkewwa. Lakatlan félsziget, egy parti szálloda és a gozói kompok terminálja található itt. A név eredetileg a félsziget csúcsát és az itt épült kikötőt jelöli. 1718-ban Brichelot és Bremond térképén megtalálható Ponta Circava néven. A kompokon kívül itt van több buszvonal végállomása és a Cominóra induló csónakok egyik megállóhelye is.

Koordinátái: 35° 59' 13.83", 14° 19' 44.80"

Manikata

Bővebben: Manikata

Néhány száz lakosú falu a Pwales-völgyben a Ramla tal-Mixquqa (Golden Bay) mellett. 1975 óta önálló egyházközség. Lakosai ma is főként földműveléssel foglalkoznak. Szent Józsefről elnevezetett templomát Richard England tervezte 1962-ben, 2011 óta műemléki védettséget élvez.[3]

Marfa

Bővebben: Marfa (Málta)

Néhány száz épületből álló üdülő falu az északi parton. Állandó lakói többnyire földművesek és halászok, de egyre inkább nyaralóhellyé válik. Mellette található nyugatra Ramla Bay két nagy szállodájával és a cominói csónakok kikötőjével (itt található a buszmegálló is), illetve keletre Armier Bay néhány házával és az Ahrax-félszigeten álló Fehér Toronnyal. Legjobban itt figyelhető meg a sziget védelmére épített ütegek (battery), bástyák (redoubt) és tornyok rendszere.

Önkormányzata

Mellieħát kilenctagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusa óta van hivatalban, 5 munkáspárti és 4 nemzeti párti képviselőből áll.[4]

Polgármesterei:

  • Joseph Borġ (1994–1996)
  • Saviour Vella (1996–1999)
  • Joseph Borġ (1999–2002)
  • John Buttiġieġ (2002–2008)
  • Robert Cutajar (Nemzeti Párt, 2008–2013)
  • leendő munkáspárti polgármester (2013–)

Nevezetességei

A plébániatemplom díszkivilágításban
A Szt. Ágota torony, ismertebb nevén a Vörös Torony Mellieħa egyik jelképe
A Selmun Palace a Mellieħa-gerinc tetején
Az għadirai madárrezervátum, Málta első természetvédelmi területe
A szállodákkal körülvett öböl, mögötte a Marfa-gerinc, Comino és Gozo
Az északi félsziget a Szent Ágota-toronyból. Balra Marfa, középen Armier Bay házai, a háttérben a Fehér Torony

A városhoz tartozó északi partvidék és az öblök rendkívül népszerűek. Szállodái a zsúfolt északkeleti partiakkal ellentétben csendes környezetet kínálnak, a környéken hosszú sétákat lehet tenni, és Málta szigetén szinte csak itt találhatók homokos tengerpartok. Történelmi emlékekben viszonylag szegény, de a lovagok védelmi rendszerének elemei itt maradtak fenn a legnagyobb számban. Ma Mellieħához tartozik a Szent Pál-sziget (Selmunett), ahol a hagyomány szerint Szent Pál apostol hajótörést szenvedett 60-ban.

Templomok

  • Plébániatemplom[5]
  • Miasszonyunk templom[6]

Történelmi emlékek

Természeti látnivalók

  • Mellieħa Bay:[12] Málta egyik legnagyobb homokos strandja
  • Ramla tal-Mixquqa (Golden Bay)
  • Ir-Ramla (Ramla Bay)
  • Mgiebaħ Bay[13]
  • Paradise Bay
  • Għadira Madárrezervátum (Málta első védett természeti értéke)
  • Kilátás Cominóra és a Fliegu ta' Malta csatornára a Marfa-gerincről

Kulturális nevezetességek

  • Popeye-falu[14] - Il-Prajjet (Anchor Bay; filmdíszlet)

Kultúra

Két múzeuma a helyi tonhalhalászatot bemutató Museum of Tunnara (a Westreme Battery épületében), és a II. világháborús óvóhelyek.

Band clubjai:

  • Imperial Band Club
  • Socjetà Filarmonica La Vittoria
  • Għaqda Korali u Orkestrali Marija Bambina

Egyházi szervezetek:

Más szervezetek:

  • Art Club 2000
  • Historical Military Maritime Society of Malta
  • Ladies Crafts Circle
  • Noah's Ark Animal Sanctuary

Művészet

Műalkotásokban

  • A város alatti öböl ihlette a New Cuorey együttes Il-bajja tal-Mellieħa c. dalát

Sport

Sportegyesületei:

  • Mellieħa Sports Club
  • Atlétika: Mellieħa Athletics Club
  • Baseball: Mellieħa Baseball Team
  • Kosárlabda: Mellieħa Basketball Team
  • Labdarúgás: Mellieħa Sports Club and Football Nursery
  • Netball: Mellieħa Netball Team
  • Softball: Mellieħa Softball Team
  • Karate Kyokushin: Spirit Of The Tiger Fighters Academy[15]

Közlekedés

A terület megközelíthető autóval vagy autóbusszal. Autóval elfogadható/jó minőségű utak vezetnek ide az országból, különösen a várost elkerülő út jó. A terület úthálózatának minősége már elég változó. Kerékpározni a dombos vidék és a szűk utak miatt csak gyakorlottabbaknak ajánlott.

Autóbuszjáratai (2011. november 6. után):[16]

  • 41 (Valletta-Ċirkewwa)
  • 42 (Valletta-Ċirkewwa)
  • 221 (Buġibba-Ċirkewwa)
  • 222 (Sliema-Ċirkewwa)
  • X1 (expressz, Repülőtér-Ċirkewwa)
  • X6 (expressz, Valletta-Ċirkewwa)
  • N11 (éjszakai, San Ġiljan-Ċirkewwa)

A ċirkewwai terminálról indulnak a kompok a gozoi Mġarrba, illetve innen és Ramla Bayről járnak csónakok Comino felé is.

Testvértelepülései

Jegyzetek

  1. Jelentése: Nevemet sóról és mézről (kaptam)
  2. http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  3. Manikata church scheduled as Grade 1 building”, Times of Malta, 2011. augusztus 5. (angol nyelvű) 
  4. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  5. Mellieħa plébániatemploma. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  6. Miasszonyunk-templom. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  7. Bronzkori védőfalak. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  8. A San Nikolaw barlangok. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  9. Torri ta' Sant'Agata. [2009. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  10. Selmun Palace. [2017. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  11. War shelters. [2008. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  12. Mellieħa Bay. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  13. Mgiebaħ Bay. [2010. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  14. Popeye-falu. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  15. www.kyokushinmalta.com Archiválva 2017. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Malta Kyokushin Federation
  16. Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 24.)

Források

Commons:Category:Mellieħa
A Wikimédia Commons tartalmaz Mellieħa témájú médiaállományokat.
  • Mellieħa Local Council (máltai és angol nyelven)
  • Local councils: Mellieħa (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2013. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
  • Places of interest (angol nyelven) (PDF). DiscoverMellieħa.com. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
Sablon:Málta települései
  • m
  • v
  • sz
Malta helyi tanácsai
Attard · Balzan · Birgu · Birkirkara · Birżebbuġa · Bormla · Dingli · Fgura · Floriana · Għargħur · Għaxaq · Gudja · Gżira · Ħamrun · Iklin · Isla · Kalkara · Kirkop · Lija · Luqa · Marsa · Marsaskala · Marsaxlokk · Mdina · Mellieħa · Mġarr · Mosta · Mqabba · Msida · Mtarfa · Naxxar · Paola · Pembroke · Pietà · Qormi · Qrendi · Rabat · Safi · San Ġiljan · San Ġwann · San Pawl il-Baħar · Santa Luċija · Santa Venera · Siġġiewi · Sliema · Swieqi · Tarxien · Ta’ Xbiex · Valletta · Xgħajra · Żabbar · Żebbuġ · Żejtun · Żurrieq
Malta más települései
Gozo helyi tanácsai
Fontana · Għajnsielem · Għarb · Għasri · Kerċem · Munxar · Nadur · Qala · Rabat · San Lawrenz · Sannat · Xagħra · Xewkija · Żebbuġ
Gozo más települései
Marsalforn · Mġarr · Santa Luċija · Xlendi