Momozono japán császár

Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Momozono császár

Japán 116. császára
Uralkodási ideje
1747 1762
ElődjeSzakuramachi
UtódjaGo-Szakuramacsi
KorszakEdo-kor
Életrajzi adatok
Uralkodóházjapán császári ház
Született1741. április 14.
Kiotó
Elhunyt1762. augusztus 31.
Kiotó
NyughelyeTahara no higasi no miszaszagi (Kyoto)
ÉdesapjaSzakuramacsi császár
ÉdesanyjaSzadako
Testvére(i)Go-Szakuramacsi japán császárnő
HázastársaIchijō Tomiko
Gyermekei
  • Go-Momozono
  • Fushimi-no-miya Sadamochi-shinnō
Momozono császár aláírása
Momozono császár aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Momozono császár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Momozono császár (桃園天皇 Momozono-tennó, 1741. április 14. - 1762. augusztus 31.) Japán 116. császára volt a hagyományos öröklődési rend szerint.[1][2] Uralkodása 1747-től egészen halálig, 1762-ig tartott.[3]

Származása

Mielőtt Momozonoként elfoglalta volna a Krizantém trónt, Tóhito (遐仁) néven ismerték.[4] Beiktatása előtt a Yaho-no-mija (八穂宮), később pedig Szacsi-no-mija (茶地宮) címet viselte.

Momozono Szakuramacsi császár elsőszülött fia, anyja Szadako (定子) (開明門院) volt.

Momozono családja vele élt a Heian-palota dairiében (belső palota). A család tagjai a következőek voltak:

  • Felesége, Icsidzsó Tomiko (一条富子)
  • Első fia: Hidehito herceg (英仁親)(Go-Momozono császár)
  • Második fia: Fusimi-no-mija Szadamocsi (伏見宮貞行親王) császári herceg

Események Momozono életében

Uralkodása alatt, 1758-ban Hóreki botrány történt meg, ahol a Bakufu megbüntette fiatal udvari nemességet, mert támogatták a császári szabályok újjáépítését.

  • 1747. április 25.: Korona hercegnek nevezik ki Tóhito herceget.[5]
  • 1747. június 9.: Tóhito herceg császár lett.
  • 1748. (Kan'en 1): Az első előadás a tizenegy felvonásos bábjátéknak, Kanadehon Csúsingura, ami egy kalsszikus szamuráj bosszú történetet ír le, az 1702-es, 47 rónin bosszújáról.[6]
  • 1748 (Kan'en 1): Rjúkjúi Királyságból, Shó Keitől egy rjúkjúi diplomata küldetést vett át a sógunátus.[7]
  • 1749. október 7. (Kan'en 2, a 8. hónap 26. napja): Egy hatalmas vihar elérte Kiotót, a Nidzsó vár tornya leégett, majd villámcsapás sujtotta.[8]
  • 1752 (Hóreki 2): Egy rjúkjú diplomata küldetés érkezett meg Edóba, Só Bokutól, a Rjúkjúi Királyságból.[7]
  • 1758 (Hōreki 8): The Hōreki incident involved a small number of kuge who favored a restoration of Imperial power; and this was construed as a threat by the shogunate.[9]
  • 1758 (Hóreki 8): A Hóreki incidensben részt vettek a kugék, akik támogatták a császári hatalom visszaállítását, amit a sógunátus fenyegetésnek látott.
  • 1760 (Hóreki 10): Tokugawa Ieshige shógun lemond, és fia Tokugawa Ieharu lesz a Tokugawa sógunatus tizedik sóguna.[10]
  • 1762 (Hóreki 12): A császár lemond a testvére javára.
  • 1762. augusztus 31.: A császár meghal 21 évesen.

Momozono kamija egy császári mauzóleumba van zárva, Tsuki no va no miszaszagiban, Szennjú-dzsinél, Higasijama körzetben, Kiotóban. Itt megtalálhatóak Momozono császári elődjei is, Go-Mizunó császár, Meisó, Go-Kómjó, Go-Saj, Reigen, Higasijama, Nakamikado és Szakuramachi, valamint öt császári örököse is Go-Szakuramacsi, Go-Momozono, Kókaku, Ninkó, és Kómei.[11]

Kugjó

Kugjó (公卿) egy gyűjtőfogalom, azon kevés nagy hatalommal rendelkező embert jelenti, akik csatlakoztak a japán császári udvarhoz a Meidzsi-kor előtti időkben. Azokban az években is, amikor az udvar tényleges befolyása a császári palota falain kívül minimális volt, a hierarchia megmaradt.

Ezt az elit csoportot három vagy négy tag alkotta. Ők voltak az örökletes udvaroncok, akik a tapasztalataik és hátterük segítségével karrierjük csúcsára emelkedhettek. Momozono uralkodása alatt ők jutottak a Daidzsókan csúcsára:

  • Kampaku, Konoe Ucsiszaki.[9]
  • Szadaidzsin (左大臣) (Balfelőli személynök)
  • Udaidzsin(右大臣) (Jobbfelőli személynök)
  • Naidaidszin (内大臣)
  • Dainagon (大納言)

Momozono uralkodásának korszakai

Momozono uralkodásának éveit több mint egy korszak névvel vagy nengóval azonosítják.

  • Enkjó (1744-1748)
  • Kan'en (1748-1751)
  • Hóreki (1751-1764)

Jegyzetek

  1. Imperial Household Agency (Kunaichō):桃園天皇 (115)
  2. Ponsonby-Fane, Richard. (1959). The Imperial House of Japan, pp. 119–120.
  3. Titsingh, Isaac. (1834). Annales des empereurs du japon, pp. 418–419.
  4. Ponsonby-Fane, p. 10; Titsingh, p. 418.
  5. Meyer, Eva-Maria. (1999). Japans Kaiserhof in der Edo-Zeit, p. 48.
  6. Hall, John. (1988). The Cambridge History of Japan, p. xxiii.
  7. a b Titsingh, p. 418.
  8. Ponsonby-Fane, R. (1959). Kyoto: the Old Capital of Japan, 794–1869, p. 321; Titsingh, p. 418.
  9. a b Ponsonby-Fane, Imperial House, p. 119.
  10. Titsingh, p. 419.
  11. Ponsonby-Fane, Imperial House, p. 423.

Források

  • Meyer, Eva-Maria. (1999). Japans Kaiserhof in der Edo-Zeit: unter besonderer Berücksichtigung der Jahre 1846 bis 1867. Münster: LIT Verlag. ISBN 978-3-8258-3939-0; OCLC 42041594
  • Ponsonby-Fane, Richard Arthur Brabazon. (1959). The Imperial House of Japan. Kyoto: Ponsonby Memorial Society. OCLC 194887
  • Screech, Timon. (2006). Secret Memoirs of the Shoguns: Isaac Titsingh and Japan, 1779–1822. London: RoutledgeCurzon. ISBN 978-0-203-09985-8; OCLC 65177072
  • Titsingh, Isaac. (1834). Nihon Odai Ichiran; ou, Annales des empereurs du Japon. Paris: Royal Asiatic Society, Oriental Translation Fund of Great Britain and Ireland. OCLC 5850691

Kapcsolódó szócikkek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor Momozono című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Sablon:Japán császárai
  • m
  • v
  • sz
Mitikus
(Kr. e. 660 – Kr. u. 269)
Jamato-kor
(Kofun-kor, 270 – 539)
Aszuka-kor
(539 – 710)
Nara-kor
(710 – 794)
Heian-kor
(794 – 1185)
  • Kanmu
  • Heizei
  • Szaga
  • Dzsunna
  • Ninmjó
  • Montoku
  • Szeiva
  • Józei
  • Kókó
  • Uda
  • Daigo
  • Szuzaku
  • Murakami
  • Reizei
  • Enjú
  • Kazan
  • Icsidzsó
  • Szandzsó
  • Go-Icsidzsó
  • Go-Szuzaku
  • Go-Reizei
  • Go-Szandzsó
  • Sirakava
  • Horikava
  • Toba
  • Szutoku
  • Konoe
  • Go-Sirakava
  • Nidzsó
  • Rokudzsó
  • Takakura
  • Antoku
Kamakura-kor
(1185 – 1333)
  • Go-Toba
  • Cucsimikado
  • Dzsuntoku
  • Csúkjó
  • Go-Hirakava
  • Sidzsó
  • Go-Szaga
  • Go-Fukakusza
  • Kamejama
  • Go-Uda
  • Fusimi
  • Go-Fusimi
  • Go-Nidzsó
  • Hanazono
  • Go-Daigo
Muromacsi-kor
Északi udvar (1333 – 1392)
  • Kógon
  • Kómjó
  • Szukó
  • Go-Kógon
  • Go-Enjú
  • Go-Komacu
Muromacsi-kor
Déli udvar (1333 – 1392)
  • Go-Daigo
  • Go-Murakami
  • Csókei
  • Go-Kamejama
Muromacsi-kor
Egységes császárság (1392 – 1573)
  • Go-Komacu
  • Sókó
  • Go-Hanazono
  • Go-Cucsimikado
  • Go-Kasivabara
  • Go-Nara
  • Ógimacsi
Azucsi–Momojama-kor
(1573 – 1603)
  • Ógimacsi
  • Go-Józei
Edo-kor
(1603 – 1867)
Modern Japán (1867 óta)
Japán Birodalom (1867 – 1945)
Modern Japán (1867 óta)
Háború utáni Japán (1945 óta)
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJmP84TcCWkv8Q8KCdKWXd
  • VIAF: 58861624
  • LCCN: no2007077876
  • ISNI: 0000 0000 4701 8831
  • KKT: 01043930
  • Japán Japán-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap