Nagyrét (Szlovákia)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Nagyrét (egyértelműsítő lap).
Nagyrét (Veľká Lúka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rangközség
Első írásos említés1281
PolgármesterAndrea Chromeková
Irányítószám962 31
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZV
Népesség
Teljes népesség828 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság311 m
Terület8,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 47″, k. h. 19° 10′ 05″48.62972222, 19.1680555648.629722°N 19.168056°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 47″, k. h. 19° 10′ 05″48.62972222, 19.1680555648.629722°N 19.168056°E
Nagyrét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrét témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyrét (szlovákul: Veľká Lúka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

Zólyomtól 7 km-re északra, a Zólyomi-medence nyugati részén, a Garam bal oldalán, 311 m magasan fekszik.

Története

1281-ben „Nogreth” néven említik először. Ezután 1401-ben „Villa Nogreth”, 1424-ben „Nagreth” alakban tűnik fel. Ebből az időből maradt fenn a település legrégibb épülete, az egykori kastély. A 15. századtól Zólyom várának tartozéka volt. A 17. században az Eszterházyak zólyom–dobronyai uradalmához tartozott. Az 1673 és 1848 közötti időszakban a község lakóira elviselhetetlen elnyomás nehezedett. Ebből az időszakból származik a község régi pecsétje is. A települést szlovák nevén csak 1773-ban említik először. 1787-ben 43 házában 351 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUKA. Két tót falu Zólyom Várm. földes Urai több Urak, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Osztro Luka Zólyomhoz fél, Nagy Luka, vagy Nagy Rét pedig Garamszeghez 1/4 mértföldnyire, határbéli földgyeik középszerűek, vagyonnyaik is meg lehetősek.[2]

1828-ban 62 házában 482 lakost számláltak. Lakói földműveléssel, kender termesztéssel, vászonszövéssel, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rét (Nagy), Velka Luka, tót falu, Zólyom vmegyében, közel a Garanhoz: 69 kath., 418 evang. lak. F. u. a kamara.[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 334 túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 393 lakosából 381 szlovák volt.

2011-ben 486 lakosából 438 szlovák.

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Nagyrét Szlovákia térképén
  • E-obce.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 19.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Sablon:Zólyomi járás
  • m
  • v
  • sz
Szlovákia zászlaja A Zólyomi járás települései
Zólyom (Zvolen)
Bábaszék (Babiná) · Bacúr (Bacúrov) · Bozókszabadi (Bzovská Lehôtka) · Dobó (Dubové) · Dobronya (Dobrá Niva) · Dobróváralja (Podzámčok) · Garamberzence (Hronská Breznica) · Kovácsfalva (Kováčová) · Lest (Lešť) · Lukóca (Lukavica) · Nagyócsa (Očová) · Nagyrét (Veľká Lúka) · Nagyszalatna (Zvolenská Slatina) · Osztroluka (Ostrá Lúka) · Szászpelsőc (Sása) · Szélnye (Sielnica) · Szliács (Sliač) · Tótpelsőc (Pliešovce) · Újmogyoród (Lieskovec) · Vaségető (Železná Breznica) · Zólyomberezna (Breziny) · Zólyombúcs (Budča) · Zólyommihályi (Michalková) · Zólyomternye (Tŕnie) · Zólyomtúr (Turová)
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap