Piac (kereskedelem)
 | Nem tévesztendő össze a következővel: Piac (egyértelműsítő lap). |
Szűkebb, hagyományos értelemben a piacok vagy piachelyek konkrét helyek, standok, olykor maguk is kisebb boltok, amelyek bizonyos árukkal való rendszeres kereskedést szolgálják. Ha viszont a kereskedés nem kötött helyszínen zajlik vagy időben rendszertelen, azt a népnyelv többnyire vásároknak nevezi.
A piacok az ókor óta a mindennapi élet részei. Helyszínük többnyire a városok főutcája vagy főtere; ez a városok jelentős részében máig viseli a „Piactér” elnevezést (sokszor még akkor is, ha már rég nem tölt be piaci funkciót). A középkorban sok város a fejlődését piacának köszönhette, mint például a németországi Hannover, Frankfurt, Magyarországon Pest, Szombathely, vagy éppen az erdélyi Kézdivásárhely, a moldvai Jászvásár (Iași) – utóbbi három a nevében is viseli ennek nyomát.
A nagyobb városokban gyakori eset (volt) a piacok specializálódása: megjelentek a gabona-, hal-, hús-, zöldség- és másfajta piacok.
A piac sok helyütt, például a mediterrán országokban, egyben a közösségi élet fontos színhelye is.
Bizonyos piacokra a vevők mellett az eladók is korlátozás nélkül léphetnek be, de a piacok többségén engedélyt kell kérniük, illetve díjat kell fizetniük portékájuk árusításáért.
Képgaléria
-
Piac a Ferencz József-hídnál, 1901 -
halpiac Isztambulban -
Piac Nyíregyházán -
Mercado dos Lavradores, Funchal, Madeira-szigetek -
Piac Indiában az út szélén -
Piac a Rue Mouffetard-on, Párizs, Franciaország
Források
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 720–721. o. ISBN 963-9257-11-7
További információk
- piac.lap.hu
- Weisz Bolgárka: Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
- Bruckner Éva: "Én elmentem a vásárba félpénzzel...". A hajdani híres pesti vásárok; Aposztróf, Bp., 2012
Kapcsolódó szócikkek
- Vásárcsarnok
- Kiskereskedelem
- Nagykereskedelem
