Propanol

Ez a szócikk az 1-propanolról szól. Hasonló címmel lásd még: izopropil-alkohol.

Propanol
Propán-1-ol
IUPAC-név	Propán-1-ol
Más nevek	1-propanol propil-alkohol n-propanol n-propil-alkohol propanol
Kémiai azonosítók
CAS-szám	71-23-8
ChemSpider	1004
RTECS szám	UH8225000
ATC kód	D08AX03
Gyógyszer szabadnév	propanol
Gyógyszerkönyvi név	Propanolum
SMILES CCCO
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C3H8O
Moláris tömeg	60,010 g/mol
Megjelenés	Színtelen folyadék
Sűrűség	0,8035 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont	−126 °C[1]
Forráspont	97 °C[1]
Oldhatóság (vízben)	korlátlanul elegyedik[1]
Viszkozitás	1,938 cP 25 °C-on
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum	1,68 D
Veszélyek
EU osztályozás	Gyúlékony (F) Irritatív (Xi)[2]
NFPA 704	3 1 0
R mondatok	R11, R41, R67[2]
S mondatok	(S2), S7, S16, S24, S26, S39[2]
Lobbanáspont	15 °C
LD50	1870 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon alkoholok	Etanol izopropanol 1-Butanol
Rokon vegyületek	Propionaldehid Propionsav 1-klór-propán propil-acetát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A propanol vagy pontosabban propán-1-ol, 1-propanol egy szerves vegyület, primer alkohol. Konstitúciós izomerje az izopropanol vagy más néven 2-propanol.

Kémiai tulajdonságai

Színtelen folyadék, a szaga a hétköznapi alkoholra (etanol) emlékeztető. Vízzel, etanollal és dietil-éterrel korlátlanul elegyedik. Főként oldószerként használják. A propanol gyúlékony vegyület, meggyújtva elég. A lángja alig világít. Az égésének termékei a szén-dioxid és a víz. Oxidációval propionaldehiddé és propionsavvá alakítható. A propionsav a krómsavas oxidációjával nyerhető.

Előállítása

A propanolt etilén, szén-monoxid és hidrogén reakciójával állítják elő. Ez a folyamat úgynevezett hidroformilezés. Ennek során először propionaldehid keletkezik, majd ez redukálódik tovább propil-alkohollá.

${\displaystyle \mathrm {CH_{2}{=}CH_{2}+CO+H_{2}\rightarrow CH_{3}{-}CH_{2}{-}CH_{2}{-}OH} }$

A szeszes erjedéskor keletkező úgynevezett kozmás olajok is tartalmaznak propanolt, ezekből is kinyerhető.

Felhasználása

A propanolt főként oldószerként használják. Felhasználható lakkok, festékek, cellulózszármazékok oldására. Emellett fertőtlenítésre is használható. Kiindulási anyag egyes szintéziseknél.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
• Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai

Jegyzetek