Rövidhullámú műsorszórás

A rövidhullámú műsorszórás a rövidhullámú rádiófrekvenciás sávba tartozó rádióhullámok tömegtájékoztatásra történő felhasználása. Olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynek adásai a nagyközönség általi közvetlen vételre szolgálnak; ez a szolgálat magában foglalhatja hangok sugárzását, egyéb természetű adásokat. Az ITU erre a célra a rövidhullámokon több meghatározott sávrészt osztott ki. A rövidhullámú műsorszórás céljára kiosztott frekvenciatartomány az eltérő ITU régiókban több sávrészben kisebb-nagyobb mértékben eltér.[1]

Az eltérés oka, hogy a rövidhullámú rádiófrekvenciás taromány különböző résztartományaiban eltérő jellegű hullámterjedés mutatkozik. A rövidhullám alsó részén leginkább éjjel, a rövidhullám felső részén pedig nappal jellemző a távolsági terjedés. A sáv alsó része nappal, a sáv felső része pedig éjjel "süket".[2][3]

Rövidhullámon susárzott műsorok

A rövidhullámokon leginkább többnyelvű nemzetközi rádiók sugároznak hírműsorokat. Hogy mely területről milyen ország nyelvén sugároznak, az a terjedési körülmények alapján meghatározott napirend szerint történik.

Hogy mely rövidhullámú sávrészeken mely országokból hallhatunk adásokat, az napszak- és évszakfüggő.

Általános szabály, hogy nappal és szürköletkor 10 MHz fölött, éjjel pedig 10 MHz alatt érdemes hallgatózni.

Napfoltmentes években 12MHz fölött általában nem hallható semmi.

Rövidhullámú műsorszórásra használt frekvenciatartományok

Hogy milyen távolsághoz milyen frekvenciát lehet a leghatékonyabban kihasználni, az nagymértékben függ a terjedéstől. A rövidhullámú rádióadók a terjedés és a célterület figyelembe vételével határozzák meg adásrendjüket. A rövidhullámokon a legmeghatározóbb terjedési módok:

Sáv Frekvenciatartomány (kHz) Jellemző terjedési mód Áthidalható távolság (km)
ITU 1 ITU 2 ITU 3 Nappal Szürkületi

zóna

Éjjel Nappal Szürkület Éjjel
90 m 3200 – 3400 3200 – 3400 3200 – 3400 Felületi hullám Felületi + NVIS Felületi + NVIS + Térhullám 80 650 1000
75 m 3950 – 4000 3900 – 4000 - NVIS NVIS + Térhullám Rádióhorizont 650 1000
60 m 4750 – 4850 4750 – 4850 4750 – 4850 - NVIS NVIS + Térhullám Rádióhorizont 650 1000
49 m 5900 – 6200 5900 – 6200 5900 – 6200 NVIS NVIS + Térhullám NVIS + Térhullám 650 1000 3000
41 m 7200 – 7450 7300 – 7450 7200 – 7450 NVIS NVIS + Térhullám Térhullám 650 1000 5000
31 m 9400 – 9900 9400 – 9900 9400 – 9900 NVIS + Térhullám Térhullám Térhullám 1000 1000 8000
25 m 11600 – 12100 11600 – 12100 11600 – 12100 Térhullám Térhullám Térhullám 1000 2000 10000
22 m 13570 – 13870 13570 – 13870 13570 – 13870 Térhullám Térhullám - 2000 5000 Rádióhorizont
19 m 15100 – 15800 15100 – 15800 15100 – 15800 Térhullám Térhullám - 2000 8000 Rádióhorizont
16 m 17480 – 17900 17480 – 17900 17480 – 17900 Térhullám Térhullám - 2000 8000 Rádióhorizont
15 m 18900 – 19020 18900 – 19020 18900 – 19020 Térhullám Térhullám - 3000 10000 Rádióhorizont
13 m 21450 – 21850 21450 – 21850 21450 – 21850 Térhullám Térhullám - 3000 15000 Rádióhorizont
11 m 25670 – 26100 25670 – 26100 25670 – 26100 Térhullám Térhullám - 3000 20000 Rádióhorizont

A rövidhullámú műsorszóráshoz meghatározott adásmódok[4]

Az alkalmazott adásmód kétoldalsávos teljes vivőjű amplitúdómoduláció (AM-DSB).

ITU 1 2 3
Analóg hangcsatorna 10K0A3EGN 10K0A3EGN 10K0A3EGN
Digitális hangcsatorna 10K0X7EXF 10K0X7EXF 10K0X7EXF

Maximális átviteli sávszélességnek 10 kHz van kijelölve, viszont a csatornakiosztást 5 kHz-es lépésközzel határozták meg.[4] Régebben keskenysávú hangátvitelt, 5K00A3EGN adásmódot használtak, mivel leginkább beszédalapú műsorokat sugároztak rövidhullámon. Ezzel a keskenysávú hangátvitellel napjainkban is lehet találkozni rövidhullámon.

Jegyzetek

  1. ↑ 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól. (Hozzáférés: 2023. november 16.)
  2. ↑ Rádióamatőrök kézikönyve. Műszaki könyvkiadó. ISBN 2399997844871. Hozzáférés ideje: 1962. 
  3. ↑ M.P. Doluhanov. Rádióhullámok terjedése (1978) 
  4. ↑ a b Rövidhullámú (RH) rádióműsorszóró sávok. (Hozzáférés: 2023. november 17.)