Reinhold Begas
| Reinhold Begas | |
 | |
| Született | 1831. július 15.[1][2][3][4][5] Schöneberg |
| Elhunyt | 1911. augusztus 3. (80 évesen)[1][2][3][6] Berlin[7][6] |
| Állampolgársága | porosz |
| Házastársa | Margarethe Begas[8] |
| Gyermekei | Molly Begas |
| Szülei | Carl Joseph Begas |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Alter Friedhof der Zwölf-Apostel-Gemeinde |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reinhold Begas témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Reinhold Begas (Berlin, 1831. július 7. – Berlin, 1911. augusztus 3.) német szobrász, a berlini újbarokk szobrászat képviselője. Carl Joseph Begas fia, Oskar Begas öccse, Adalbert Begas bátyja.
Életpályája
A berlini akadémián Rauch tanítványa volt és már 1852-ben sikert aratott Hágárt és Izmaelt ábrázoló szoborcsoportjával. 1856–58-ban Rómában tartózkodott és itt Böcklinen kívül Michelangelo művei, de főleg a barokk művészet emlékei hatottak erősen fejlődésére. 1861–63-ban Böcklin és Lenbach mellett tanár volt a weimari művészeti akadémián. Az 1860-as és 1870-es években hosszú sorát alkotta meg a kisebb-nagyobb, olykor erősen egzotikus dekoratív műveknek és mellszobroknak.
1874-ben mintázta a budapesti közvágóhíd bejáratát díszítő két szép csoportot (bika és bivaly), melyet August Sommer bécsi szobrász faragott ki. Emellett mindinkább alkalma nyílt nagy, monumentális feladatok megoldására. 1871. november 10-én leplezték le a berlini Schiller-emlékművet. Ezt lágy női zsánerszobrainak sora követte (Vénusz és Ámor; Fésülködő nő; Phryne stb.). 1888-ban készítette el III. Frigyes császár szarkofágját, melynek eredetijét 1905-ben (kenotáfiumként) II. Vilmos a berlini dómba helyeztette át. Másolata szolgál az uralkodó sírjául, mely a potsdami Béke-templom(wd) mellett 1888–1890-ben épült Hohenzollern családi sírkápolnában (Frigyes császár mauzóleum, Kaiser-Friedrich-Mausoleum[9]) áll, III. Frigyes császár feleségének, Viktória császárnénak[10] szintén Begas által 1903-ban alkotott síremléke mellett. 1891-ben készült el legnagyobb műveinek egyike, a berlini királyi palota előtt levő pompás, sok alakkal díszített Neptun-szökőkút. 1897-ben fejezte be I. Vilmos császár nagy lovas emlékét, 1901-ben Bismarcknak a berlini országgyűlés palotája előtt felállított szobrát, valamint Bismarck síremlékét a berlini dómban stb. Az ő munkája a Siegesalle(wd) berlini körútjának néhány emlékműve is.
Begas rendkívül termékeny, hatásos művészete igen nagy tudásról, leleményességről, dekoratív erőről tanúskodik, de a legnagyobb eszközök alkalmazása mellett is híjával van a monumentális vonásnak. Begas törekedett plasztikáinak a dekoratív festészeti kompozíciók szerinti megformálására és ezért sokan, akik e módszerben látták a modern szobrászat alapelveit, ez utóbbi újjáteremtőjeként tekintettek rá.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ a b Reinhold Begas (holland nyelven)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Deutsche Biographie (német és angol nyelven). Bayerische Staatsbibliothek. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 16.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. február 28.)
- ↑ Képek a mauzóleumról
- ↑ Ragadványnevén „Kaiserin Friedrich”, „Frigyes császárné”
Források
- Magyar Lexikon 3. Bankok-Bianchi (Budapest, 1879) 335. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 22.)
- Tolnai Új Világlexikona 2. Bad-Bur (Budapest, 1926) 94. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 22.)
- Révai Nagy Lexikona, 2. kötet: Arány-Beke (1911) 783. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 22.)
- Uj Lexikon 1. A-BRA (Budapest, 1936) 467. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 22.)
Képgaléria
-
-
Alexander von Humboldt-emlékmű (1883), Unter den Linden, Berlin -
A Neptun-szökőkút (1891) a berlini Schloßplatzon -
III. Frigyes szarkofágja (1892), Frigyes császár mauzóleuma, Potsdam -
Bismarck Nemzeti Emlékmű (1901), Berlin -
Sírja a Tizenkét Apostol Plébánia régi temetője(wd) területén (Berlin-Schöneberg)
