Retroflex, zöngés réshang

IPA
IPA-kód137
IPA-jelʐ
IPA-kép
X-SAMPAz`
Kirshenbaumz.
HangmintaHallgat hallgat

A retroflex, zöngés réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ʐ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig z`. Mint minden retroflex mássalhangzónak, ennek is úgy képezhető az IPA-jele, hogy a megfelelő alveoláris mássalhangzó jelének (esetünkben az alveoláris, zöngés réshang z jelének) aljára egy jobbra mutató kampót illesztünk. IPA-jele tehát egy kis z betű, amelynek jobb alsó végéből egy jobbfelé tartó farok ágazik ki, vö. z és ʐ.

Jellemzői

A retroflex, zöngés réshang jellemzői:

  • Képzésmódja szibiláns réshang, ami annyit tesz, hogy a légáramlat a nyelv által a képzéshelyen megformált résbe, majd a fogak éléhez kerül, így magas frekvenciájú légörvényt kelt.
  • Képzéshelye retroflex, ami eredendően azt jelenti, hogy a nyelvhegy visszahajlításával jön létre, tágabb értelemben viszont annyit tesz, hogy posztalveoláris anélkül, hogy palatalizált lenne. A jellegzetes, nyelvhegy alatti (visszahajlított) képzésmód mellett tehát a nyelv érintkezhet apikálisan (a hegyével) vagy laminálisan (laposan) is.
  • Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
  • Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
  • Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
  • Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Előfordulása

Némelyik alábbi átírásban mellékjelek különböztetik meg az apikális [ʐ̺]-t és a laminális [ʐ̻]-t.

Nyelv Szó IPA Jelentés Jegyzet
abház абжа [ˈabʐa] ’fél’ (mennyiség) L. abház hangtan
kínai mandarin 肉/ròu [ʐou̯˥˩] ’hús’ Retroflex közelítőhang is lehet ([ɻ]). L. mandarin hangtan
lengyel[1] żona [ˈʐ̠ɔn̪a] (segítség·infó) ’feleség’ <rz> is jelölheti. L. lengyel hangtan
norvég egyes nyelvjárások røre [ʐøːʐe] ’érinteni’ L. norvég hangtan
orosz[1] кожа [ˈkoʐə] ’bőr’ L. orosz hangtan
pastu déli nyelvjárás ږمونځ [ʐmund͡z] ’fésű’
svéd Stockholmban röd [ʐøː] ’vörös’ L. svéd hangtan
torwali[2] ? [ʂuʐ] ’egyenes’
ubih [ʐa] ’tűzifa’ L. ubih hangtan
vietnámi rô [ʐo] ’gyémánt’ L. vietnámi hangtan
yi ꏜ/ry [ʐɿ˧] ’fű’

Hivatkozások

  1. ↑ a b Hamann (2004:65)
  2. ↑ Lunsford (2001:16–20)

Irodalom

  • Hamann, Silke (2004), "Retroflex fricatives in Slavic languages", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 53–67, DOI 10.1017/S0025100304001604
  • Lunsford, Wayne A. (2001), "An overview of linguistic structures in Torwali, a language of Northern Pakistan", M.A. thesis, University of Texas at Arlington, <http://www.fli-online.org/documents/languages/torwali/wayne_lunsford_thesis.pdf>
  • Merrill, Elizabeth (2008), "Tilquipan Zapotec", Journal of the International Phonetic Association 38 (1): 107–114
Sablon:Mássalhangzó
  • m
  • v
  • sz
Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely → Labiális Koronális Dorzális Radikális Glottális
↓ Mód Bila​biális Labio-​dentális Den​tális Alve​oláris Poszt​alv. Retro​flex Pala​tális Ve​láris Uvu​láris Fa​rin​gális Epi​glot-​tális Laring./​glottális
Nazális m ɱ n̪ n ɳ ɲ ŋ ɴ
Zárhang p b p̪ b̪ t̪ d̪ t d ʈ ɖ c ɟ k ɡ q ɢ ʡ ʔ
Réshang ɸ β f v θ ð s z ʃ ʒ ʂ ʐ ç ʝ x ɣ χ ʁ ħ ʕ ʜ ʢ h ɦ
Közelítőhang ʋ ɹ ɻ j ɰ
Pergőhang ʙ r • * ʀ я *
Legyintőhang ⱱ̟ ⱱ ɾ ɽ ɢ̆ ʡ̯
Laterális réshang ɬ ɮ ɭ˔̊ ʎ̥˔ ʟ̝̊
Lat. közelítőhang l ɭ ʎ ʟ
Lat. legyintőhang ɺ ɺ̢ * ʎ̯
Nem pulmonikus mássalhangzók
Csettintőhangok ʘ ǀ ǃ ǂ ǁ
Implozívák ɓ ɗ ʄ ɠ ʛ
Ejektívák pʼ tʼ kʼ qʼ sʼ
tsʼ tɬʼ tʃʼ kxʼ kʼ
Affrikáták (zár-rés hangok)
p̪f b̪v ts dz tʃ dʒ tɕ dʑ ʈʂ ɖʐ
t̪θ d̪ð tɬ dɮ cç ɟʝ kx ɡɣ qχ ɢʁ
Koartikulált mássalhangzók
Réshangok ɕ ʑ ɧ
Közelítőhangok ʍ w ɥ ɫ
Zárhangok k͡p ɡ͡b ŋ͡m


A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
* A jel nincs definiálva az IPA-ban.