Santung

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Santung (山东省 Shāndōng Shěng)
Rövidítés: 鲁 pinjin rövidítés: Lǔ
Név eredete	山 shān – hegy 东 dōng – kelet "A (Taihang) hegyektől keletre"
Közigazgatás
Ország	Kína
Közigazgatási szint	Tartomány
Székhely	Csinan
Prefektúrák (地区)	17
Megyék (县)	140
Járások (乡)	1941
A KKP tartományi bizottságának titkára	Zhang Gaoli 张高丽
Kormányzó	Han Yuqun 韩寓群
Terület	156 700 km², 20. a rangsorban
ISO 3166-2	37
Népesség
Teljes népesség	101 527 453 fő (2020)[1]
Népsűrűség	586 fő/km²
Főbb nemzetiségek	Han – 99,3% Hui – 0,6%
GDP 2004
GDP	1550 milliárd CNY, 2. a rangsorban
GDP per fő	16 900 CNY, 8. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Santung weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Santung témájú médiaállományokat.

Santung (Shandong) (kínai: 山东, kiejtése^ⓘ, pinjin: Shāndōng, magyaros átírással: Santung) a Kínai Népköztársaság keleti részén fekvő tartomány. Székhelye és legnagyobb városa a tartomány középső részén található Csinan (Jinan). Santung fontos szerepet játszott a kínai történelemben egészen a kezdetektől. Kulturális és vallási központként otthont adott a taoizmus, a kínai buddhizmus és a konfucianizmus számára. A tartományban található Taj-hegy a taoizmus legszentebb hegye, a világ egyik legősibb, folyamatosan látogatott zarándokhelye. A tartományi székhelytől délre található buddhista templomok országos jelentőségűek. Csüfu (Qufu) város Konfuciusz szülőhelye és a róla elnevezett vallás központja. Földrajzi elhelyezkedése miatt a tartomány jelentős gazdasági központtá vált. A 19. század hosszú politikai és gazdasági bizonytalansága után Santung mára az ország egyik legnépesebb (101 527 453 – 2020-ban)^[2] és befolyásosabb tartománya lett. A santung selyemszövet a tartományról kapta a nevét.^[3]

Történelem

A Kínai-alföld keleti csücskében található tartomány a legrégibb idők óta a kínai kultúra befolyása alatt áll. A legelső dinasztiák (a Szung és a Csou-dinasztia) különböző mértékben vonták uralmuk alá Nyugat-Santungot, míg a terület keleti részén "barbár" törzsek éltek. Ők az évszázadok során lassanként maguk is kínaivá váltak.

A tavasz és ősz korában valamint a Hadakozó fejedelemségek korában megszilárdultak a helyi államok. Santungban ekkor két erős állam alakult ki: Csi és Lu állam. Lu Konfuciusz szülőhelyeként ismert, azonban kis mérete következtében végül behódolt a hatalmas Csu állam előtt.

A Csin-dinasztia elpusztította Csi államott és megalapította az első központosított kínai államot i.e. 221-ben. Az ezt követő Han-dinasztia két tartományt hozott létre, a mai Santung területén. A 3-5. század környékén felerősödtek a nomád népek támadásai északról és a terület többször is gazdát cserélt. A 6. század végén a Szuj-dinasztiának sikerült újra egységet teremtenie, majd a Tang-dinasztia idején aranykorát élte a terület. Ezt követően, az öt dinasztia és a tíz királyság korában állandó volt a háborúskodás. Santung az Észak-Kínában uralkodó pusztai nomád eredetű "öt dinasztia" területéhez tartozott. A Szung-dinasztia a 10. század végén újra egyesítette Kínát, ám 1142-ben Észak-Kínát, benne a mai Santung tartományt – kénytelenek voltak átadni a Csin-dinasztiának.

Santung tartományt a Ming-dinasztia idején szervezték meg. Akkoriban a mai Liaoning tartomány déli része is Santunghoz tartozott. A tartomány északi szomszédságában élő mandzsuk lassanként kivívták függetlenségüket Kínától, majd 1644-re ők foglalták el egész Kínát. A mandzsu alapítású Csing-dinasztia uralkodása alatt Santung határai már nagyjából ott húzódtak, ahol ma.

Mandzsúriát 1860-ban megnyitották a han kínaiak bevándorlása előtt. Oda a legtöbben Santung tartományból érkeztek.

A 19. században Kína erős nyugati hatásnak volt kitéve. A tengerparton fekvő Santung tartományban különösen érezhető volt a külföldi befolyás. 1897-ben Csingtao Németország bérelt területe lett, egy évvel később pedig Vejhaj (Weihai) várost és környékét vették bérbe a britek. Akkoriban a tartomány többi részét német érdekszférának tekintették. Sokféle ok miatt, de nem függetlenül a külföldiek behatolásától, a tartományt erősen sújtotta az 1900-ban kitört bokszerlázadás. A tartomány katonai parancsnokává még 1899-ben Jüan Si-kajt, Kína legjobban felszerelt hadseregének vezetőjét nevezték ki.

Az 1. világháború következményeként Németország elveszítette Csingtao várost és befolyását egész Santung fölött. A Versailles-i békeszerződés átadta a német jogokat a japánoknak, ahelyett, hogy helyreállította volna a kínai szuverenitást az Csingtaóban. Ez a népszerűtlen intézkedés vezetett a május 4-ei mozgalomhoz. (Ez a Kínai Kommunista Párt történetének kezdete.) Végül 1922-ben amerikai közvetítéssel folyó tárgyalásokon Kína visszakapta a volt német területeket. A brit bérelt terület 1930-ban került vissza Kína szuverenitása, a tartomány igazgatása alá.

1937-ben Japán megtámadta Kínát. A második kínai–japán háború már a második világháború része volt. Santung tartomány egész területét elfoglalták a japán seregek. A vidéki körzetekben azonban erős volt az ellenállás. Erre a japánok a "felperzselt föld" taktikáját alkalmazták. A háború végére a kommunista párt hadserege már a tartomány egyes részeit elfoglalta. A kínai polgárháború négy éve alatt elfoglalták az egészet. 1949-ben megalapították a Kínai Népköztársaság egyik tartománya lett.

Santung az elmúlt években, főleg a keleti részeken, hatalmas gazdasági fejlődésen ment át. Ma már az egész ország egyik leggazdagabb tartománya.

Földrajz

Santung nagyrészt lapos területen helyezkedik el. Az északnyugati, nyugati és délnyugati részei a hatalmas Kínai-alföld részeit képezik. A tartomány középső részein találhatók hegyes részek is, mint például a Taj-hegy. A tartomány keleti részén lévő Santung-félsziget elsősorban hegyes. A félsziget elválasztja egymástól az északnyugaton lévő Pohaj-tengert a keleten és délen lévő Sárga-tengertől. A tartomány legmagasabb pontja a Taj-hegy egyik csúcsa (1545 m).

Santung nyugati részét átszeli a Sárga-folyó, majd az észak részénél ömlik a tengerbe. A kínai Nagy-csatorna északnyugaton lép be a tartományba és délnyugaton távozik. Az itt található legnagyobb területű tó a Nanszi-tó. Santung 3000 m hosszú sziklás tengerparttal büszkélkedhet.

A területre a mérsékelt öv jellemző. A nyár forró és esős (néhány tengerparti terület kivételével), a tél pedig hideg és száraz. Az átlaghőmérséklet januárban –5 és 1 °C között, júliusban pedig 24 és 28 °C között alakul. Az éves csapadék mennyiség 550–950mm, amelynek a többsége a nyáron esik a monszun esőzések hatására.

Közigazgatási beosztása

Santungban 17 prefektúraszintű város van:

Térkép	#	Név	Székhely	Hanzi Pinjin	Terület (km²)	Népesség (2010)[forrás?]
	— Altartományszintű város —
	1	Csinan (Jinan)	Sizhong körzet (Sizhong körzet (Jinan))	济南市 Jǐnán Shì	8,177	6,814,000
	2	Csingtao (Qingdao)	Sinan körzet (Shinan körzet)	青岛市 Qīngdǎo Shì	11,026	8,715,100
	— Prefektúraszintű város —
	3	Pincsou (Binzhou)	Pindzseng körzet	滨州市 Bīnzhōu Shì	9,447	3,748,500
	4	Töcsou (Dezhou)	Töcseng körzet	德州市 Dézhōu Shì	10,356	5,568,200
	5	Tungjing (Dongying)	Tungjing körzet (Dongying körzet)	东营市 Dōngyíng Shì	7,923	2,035,300
	6	Hocö (Heze)	Mutan körzet	菏泽市 Hézé Shì	12,238	8,287,800
	7	Csining (Jining)	Sicsung körzet (Csining) (Shizhong körzet (Jining))	济宁市 Jìníng Shì	11,285	8,081,900
	8	Lajvu (Laiwu)	Lajcseng (Laicheng)	莱芜市 Láiwú Shì	2,246	1,298,500
	9	Liaocseng (Liaocheng)	Tungcsangfu körzet (Dongchangfu körzet)	聊城市 Liáochéng Shì	8,714	5,789,900
	10	Linji (Linyi)	Lansan körzet (Lanshan körzet)	临沂市 Línyí Shì	17,186	10,039,400
	11	Zsicsao (Rizhao)	Tungkang körzet (Donggang körzet)	日照市 Rìzhào Shì	5,310	2,801,100
	12	Tajan (Tai'an)	Tajsan körzet (Taishan körzet)	泰安市 Tài'ān Shì	7,761	5,494,200
	13	Vejfang (Weifang)	Kujven (Kuiwen)	潍坊市 Wéifāng Shì	15,829	9,086,200
	14	Vejhaj (Weihai)	Huancuj körzet (Huancui körzet)	威海市 Wēihǎi Shì	5,436	2,804,800
	15	Jentaj (Yantai)	Lajsan körzet (Laishan körzet)	烟台市 Yāntái Shì	13,746	6,968,200
	16	Caocsuang (Zaozhuang)	Sicsung körzet (Shizhong körzet (Zaozhuang))	枣庄市 Zǎozhuāng Shì	4,550	3,729,300
	17	Cepo (Zibo)	Csangtien körzet (Zhangdian körzet)	淄博市 Zībó Shì	5,938	4,530,600

Turizmus

Santung turisztikai látványosságai közé tartozik:

• Csinan (Jinan): Santung (Shandong) tartomány székhelye a Ming-dinasztia óta. Nevezetes a benne található 72 forrásról.
  • Paotu-forrás: egy kulturális jelentőségű artézi karsztforrás, amelyről Csien-lung kínai császár azt állította, hogy "A mennyek alatti legelső forrás" (天下第一泉).
  • Daming-tó: Jinan legnagyobb tava, amelynek vize a környező forrásokból származik. Szépségéről Marco Polo is beszámolt írásaiban.
  • Ezer buddha-hegy: híresek a hegy sziklás oldalaiba vésett számtalan Buddha-szoborok.
  • Lingjan templom: a Tang-dinasztia négy híres temploma közül az egyik (四大名刹). Itt található a híres Pizhi Pagoda, az ezer buddha terem és a benne található bronz Buddha szobor.
  • A kínai nagy fal egy része: a létező legrégebbi falszakasz Kínában, amelyet i.e. 685-ben emeltek és amely elér Csinan (Jinan)-tól egészen Csingtao (Qingdao)ig.
• Penglaj, híres taoista város a Santung-félsziget északi részén.
• Csingtao (Qingdao), a Sárga-tenger partján fekvő város, amely híres az itt készülő sörről (Tsingtao sör).
  • Ba Da Kuan, nyolc utcából álló terület, amely ősi idők nyolc katonai erődítményét őrzi.
  • Zhan Csiao, a város hosszú, gyalogos mólója.
  • Laosan körzet, turista övezet szép kilátással, amely egyben taoista központ is.
• Csingcsou (Qingzhou), ősi kereskedő központ volt, híres régészeti feltárások színhelye.
• Vejhaj (Weihai), korábbi brit kikötőváros.
• Világörökségi helyszínek:
  • Konfuciusz templom és temető, valamint a Kong család lakhelye Csüfu (Qufu) városban
  • Taj-hegy, szent hegy Tajan (Tai'an)-nál.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shandong című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek