Sopronkőhidai Fegyház és Börtön

Sopronkőhidai Fegyház és Börtön
A fegyház és börtön személyi bejárata
Alapítás éve	1886
Ország	Magyarország
Hely	Sopron, Pesti Barnabás u. 25, 9407
Elhelyezkedése
Sopronkőhidai Fegyház és Börtön Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 30″, k. h. 16° 37′ 16″47.725, 16.62111111111147.725000°N 16.621111°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 30″, k. h. 16° 37′ 16″47.725, 16.62111111111147.725000°N 16.621111°E

A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet Győr-Moson-Sopron vármegyei Sopronkőhida településen (Sopron városrésze). Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben:

• a letartóztatással,
• a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és
• börtön fokozatú szabadságvesztésével

összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Története

Az intézet felépítését 1883-ban engedélyezték, felépítéséről 1884-ben rendelkeztek. Az építkezés céljára egy volt cukorgyártelepet vásároltak meg. A tervező Wagner Gyula volt. Alapító okirata szerint 1886-ban létesült, működését ekkor kezdte meg.

• 1921-ben kiürítették, visszatelepítésére – a terület sorsáról döntő népszavazást követően – 1922 áprilisában került sor.
• 1928-ban az intézet egyik elkülönített részét szigorított dologházzá jelölték ki. A dologház tervezésére Kauser Andor kapott megbízást.^[1]
• 1944-ben a nyilasok részlegesen kiürítették, hogy ott politikai foglyokat helyezzenek el.
• 1944 decemberében az intézettel szemközti iskolaépületben végezték ki Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Pataki Istvánt és Pesti Barnabást.
• 1945. március 29-én kiürítették. A szovjet csapatok hadifogolytábort létesítettek a területén, amely a szövetséges hatalmak Bádeni hadbíróságának börtöneként funkcionált.
• Az intézet visszatelepítésére 1948. március 10-én került sor.
• 1951 októberében ismét kiürítették, az új betelepítés 1955-ben történt meg.
• Az elítélteket 1924-től a magánkézben lévő, majd 1955-től a már állami tulajdonban működő Sopronkőhidai Szövőgyárban foglalkoztatták.
• Az 1960-as években szövödei üzemcsarnok, új kazánház, bástyafal és őrtornyok, az 1980-as években az intézet területének bővítése során sportpálya épült. 1993-ban konyhát és étkezdét 1996-ban új fürdőket alakítottak ki.

2009. március 19-én Pápai Lajos megyés püspök áldotta meg a fegyintézet kápolnáját, amit Szekeres János sopronkőhidai fegyházlelkész, őrkanonok 17 évi börtönpasztorációs munkája eredményeként létesített. Szekeres János atya adománya az oltárkép, 1800-as években készült Utolsó Vacsora jelenet. A kápolna keresztúti stációi Gergely Kosza Attila festőművész adománya. A kápolna építésztervezője Harsányi István, a ferences rend főépítésze.

A fogvatartottak munkáltatását jelenleg az intézet mellett működő Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft. biztosítja.

Elnevezése

• 1886-tól Soproni Királyi Országos Fegyintézet,
• 1929-től Soproni Királyi Országos Fegyintézet és Szigorított Dologház,
• 1947-től Soproni Országos Büntetőintézet,
• 1951-től Sopronkőhidai Országos Börtön
• 1967-től Sopronkőhidai Büntetés-végrehajtási intézet,
• 1972-től Sopronkőhidai Fegyház,
• 1981-től Sopronkőhidai Fegyház és Börtön.

Jegyzetek

Irodalom

• Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. Budapest: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. 1997. ISBN 963-03-4346-0  
• 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról