Szabadtéri atlétikai világbajnokság

Ez a szócikk szabadtéri atlétikai világbajnokságról szól. Hasonló címmel lásd még: Fedett pályás atlétikai világbajnokság.

Ha az aktuális atlétikai világbajnokságról szeretnél többet tudni, lásd: 2023-as atlétikai világbajnokság

Szabadtéri atlétikai világbajnokság (World Athletics Championships)
A szabadtéri atlétikai világbajnokság logója
Legtöbb győzelem	Egyesült Államok (381 érem)
Adatok
Sportág	Atlétika
Kontinens	Nemzetközi (World Athletics)
Időpont	kétévente (páratlan években)
Első esemény	1983
Eddigi események száma	18
Utolsó esemény	2023, Budapest,  Magyarország
Honlap	Hivatalos honlap

A szabadtéri atlétikai világbajnokság a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) által szervezett, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi atlétikaverseny. Az első világbajnokságot 1983-ban rendezték, 1993 óta kétévente kerül sor az eseményre.

A világbajnokságra 2023-ban került sor Budapesten.

Versenyszámok

Az első világbajnokságon 41 versenyszámot rendeztek.

Síkfutásban a férfiaknál 100, 200, 400, 800, 1500, 5000, 10 000 méteres, a nőknél 100, 200, 400, 800, 1500, 3000 méteres távokat, illetve a férfiaknál és a nőknél is egyaránt 4x100 méter és 4x400 méter váltófutást is rendeztek. A férfiaknál 3000 méteres akadályfutás versenyszám is volt. Gátfutásban a férfiaknál a 110 és 400 méteres, a nőknél a 100 és 400 méteres távok szerepeltek a programban. Gyaloglásban csak a férfiaknál rendeztek versenyeket, 20 és 50 km-es távokon. Maratonfutásban a férfiak és nők számára is rendeztek versenyt.

Az ügyességi számokban a férfiaknál és a nőknél is már az első világbajnokságon szerepelt a súlylökés, magasugrás, távolugrás, gerelyhajítás és a diszkoszvetés. Csak a férfiaknál rendeztek azonban hármasugrás, rúdugrás, és kalapácsvetés versenyszámokat. Összetett versenyként a férfiaknál a tízpróba, a nőknél a hétpróba szerepelt a programban.

• 1987-ben a programba került a női 10000 m-es síkfutás, és a női 20 km-es gyaloglás.
• Az 1993-as világbajnokságon női hármasugrásban is már világbajnokot avattak.
• 1995-től a női 3000 m-es síkfutást felváltotta az 5000 méteres táv.
• 1999-ben a női kalapácsvetés és a rúdugrás is bekerült a programba. A női 20 km-es gyaloglást rövidebb, 10 km-es táv váltotta fel.
• 2005-ös világbajnokságon egy újabb versenyszám, a női 3000 m-es akadályfutás került a versenyszámok közé.
• 2017-ben a női 50 km-es gyaloglás is bekerült a programba.
• 2019-től 4 × 400 m-es vegyes váltóban is már világbajnokokat avatnak..
• 2022-ben a női és férfi 50 km-es gyaloglást rövidebb, 35 km-es táv váltotta fel.

Jelenleg összesen 49 versenyszámot rendeznek a világbajnokságon.

Helyszínek

Év	Dátum	Város	Ország	Helyszín	Kapacitás	Verseny- számok	Nemzetek	Versenyzők
1983	augusztus 7. – augusztus 14.	Helsinki	Finnország	Olimpiai Stadion	50 000 fő	41	153	1333
1987	augusztus 28. – szeptember 6.	Róma	Olaszország	Olimpiai Stadion	60 000 fő	43	156	1419
1991	augusztus 23. – szeptember 1.	Tokió	Japán	Olimpiai Stadion	48 000 fő	43	162	1491
1993	augusztus 13. – augusztus 22.	Stuttgart	Németország	MHPArena	70 000 fő	44	187	1630
1995	augusztus 5. – augusztus 13.	Göteborg	Svédország	Ullevi Stadion	42 000 fő	44	190	1755
1997	augusztus 1. – augusztus 10.	Athén	Görögország	Olimpiai Stadion	75 000 fő	44	197	1785
1999	augusztus 20. – augusztus 29.	Sevilla	Spanyolország	Estadio Olímpico de la Cartuja	70 000 fő	46	200	1750
2001	augusztus 3. – augusztus 12.	Edmonton	Kanada	Commonwealth Stadium	60 000 fő	46	189	1677
2003	augusztus 23. – augusztus 31.	Párizs	Franciaország	Stade de France	78 000 fő	46	198	1679
2005	augusztus 6. – augusztus 14.	Helsinki	Finnország	Olimpiai Stadion	45 000 fő	47	191	1688
2007	augusztus 24. – szeptember 2.	Oszaka	Japán	Nagai Stadion	45 000 fő	47	197	1800
2009	augusztus 15. – augusztus 23.	Berlin	Németország	Olimpiai Stadion	74 000 fő	47	200	1895
2011	augusztus 27. – szeptember 4.	Tegu	Dél-Korea	Tegu Stadion	65 000 fő	47	199	1742
2013	augusztus 10. – augusztus 18.	Moszkva	Oroszország	Luzsnyiki Stadion	78 000 fő	47	203	1784
2015	augusztus 22. – augusztus 30.	Peking	Kína	Pekingi Nemzeti Stadion	80 000 fő	47	205	1771
2017	augusztus 4. – augusztus 13.	London	Egyesült Királyság	London Stadion	60 000 fő	48	199	2036
2019	szeptember 27. – október 6.	Doha	Katar	Kalifa Nemzetközi Stadion	48 000 fő	49	206	1772
2022	július 15. – július 24.	Eugene	Egyesült Államok	Hayward Field	25 000 fő	49	180	1972
2023	augusztus 19. – augusztus 27.	Budapest	Magyarország	Nemzeti Atlétikai Központ	36 000 fő	49	202	2187
2025	szeptember 13. – szeptember 21.	Tokió	Japán	Olimpiai Stadion	68 000 fő
2027		Peking	Kína

Magyar szereplés a világbajnokságokon

További információk

• A Nemzetközi Atlétikai Szövetség honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• Atlétikai világbajnokok listája
• Világbajnoki rekordok listája atlétikában