Szalativara

Ebben a szócikkben a hettita nyelv hangzói az ÓKTCh. útmutatása alapján magyar ejtés szerint szerepelnek.

Szalativara
Lakói	hettiták
Beszélt nyelvek	hettita
Elhelyezkedése
Szalativara(?) Pozíció Törökország térképén
é. sz. 38° 07′, k. h. 34° 12′38.116666666667, 34.238.116667°N 34.200000°EKoordináták: é. sz. 38° 07′, k. h. 34° 12′38.116666666667, 34.238.116667°N 34.200000°E

Szalativara (KUR ^URUŠa-la-ti-wa-ra, Šalatiwara, később Šattiwara) a késő bronzkori Anatólia egyik városa. A név első előfordulása Anittasz dokumentumában (CTH#1), a székhelyét már Neszában tartó kusszarai király emlékében található. Ebben pedig Anittasz második nyugati hadjárata alatti meghódításáról esik szó. A nagy hódító, Anittasz az első próbálkozásban nem járt sikerrel, csakúgy, mint Hattuszaszban Pijuszti esetében.

Szalativara földrajzi helyzete ismeretlen, de valahol a Tuz-tó környékén lehetett, mert határos volt Puruszhanda és Vahszuszana városok területeivel. Szalativara és a hozzá vezető hadjárat leírása azért nagyon jelentős, mert halomra döntötte a korábbi elképzeléseket, miszerint a hurrik honosították volna meg a lovakat Mezopotámiában, Anatóliában és környékén. A harci szekeresek i. e. 18. századi említése nemcsak a hadtörténetet írta újra, hanem számos régészeti elméletet is.

A CTH#1 Szalativarára vonatkozó részei, amelyben az 1400 gyalogossal és 40 harci szekérrel vívott ostromról tudósít:

Eredeti szöveg	Magyarul
(17§) 64 ú-e-et-tạ[(-an-da-an-ni-eš-ši-ma) ^URUŠa-la-ti-wa-r(a za-aḫ-ḫi-ya-a pa-a-un)] (17§) 65 LÚ ^URUŠa-l[(a-ti Awa-ra QA-DU DUMU^MEŠ-ŠÚ a-ra-a-i)š (-)a(n-da)] (17§) 66 ú-e-et K[(UR-e-še-et Ú URU^LIM-ŠU da-a-li-iš)] (17§) 67 nu ^ÍDḪ[(u-u-la-an-na)]-a[(n IṢ-BAT)]	64 Abban az évben elmentem (...) Szalativara városába. 65 Szalativara fiai felálltak ellenem (...) 66 elhagyta a hazáját és városát (...) 67 és elfoglalták a Hulanna folyót.

Eredeti szöveg

Magyarul

(17§) 64 ú-e-et-tạ[(-an-da-an-ni-eš-ši-ma) ^URUŠa-la-ti-wa-r(a za-aḫ-ḫi-ya-a pa-a-un)]

(17§) 65 LÚ ^URUŠa-l[(a-ti Awa-ra QA-DU DUMU^MEŠ-ŠÚ a-ra-a-i)š (-)a(n-da)]

(17§) 66 ú-e-et K[(UR-e-še-et Ú URU^LIM-ŠU da-a-li-iš)]

(17§) 67 nu ^ÍDḪ[(u-u-la-an-na)]-a[(n IṢ-BAT)]

64 Abban az évben elmentem (...) Szalativara városába.

65 Szalativara fiai felálltak ellenem (...)

66 elhagyta a hazáját és városát (...)

67 és elfoglalták a Hulanna folyót.

Eredeti szöveg	Magyarul
(18§) 68 ^URUNe-e[-E(GIR-pa-an ar-ḫa pa-it)] (18§) 69 nu URU^DIDLI-ŠU [(lu-uk-ki-it a-pu-u-uš-ša an)-da^?] (18§) 70 ^URU-ri-ya[-an ḫ(u-la-le-eš-šar-še-et I LI-IM IV^! ME ERÍN^MEŠ)] (18§) 71 nu XL ṢÍ[-IM-TI (ANŠE.KUR.RA^ḪIA KU) ...]	68 A neszai hadsereg ment mögötte 69 és felgyújtották a városokat (akiket gyűjtött?). 70 A városban 1400 gyalogos, 71 és 40 lovas katona (volt, és) ezüst és arany.

Eredeti szöveg

Magyarul

(18§) 68 ^URUNe-e[-E(GIR-pa-an ar-ḫa pa-it)]

(18§) 69 nu URU^DIDLI-ŠU [(lu-uk-ki-it a-pu-u-uš-ša an)-da^?]

(18§) 70 ^URU-ri-ya[-an ḫ(u-la-le-eš-šar-še-et I LI-IM IV^! ME ERÍN^MEŠ)]

(18§) 71 nu XL ṢÍ[-IM-TI (ANŠE.KUR.RA^ḪIA KU) ...]

68 A neszai hadsereg ment mögötte

69 és felgyújtották a városokat (akiket gyűjtött?).

70 A városban 1400 gyalogos,

71 és 40 lovas katona (volt, és) ezüst és arany.

Források

William James Hamblin: Werfare in the Ancient Near East to 1600 BC, Routledge, 2006. ISBN 0-415-25589-9
Bryce, Trevor. The Kingdom of the Hittites, 2 (angol nyelven), Oxford University Press [1999] (2005). ISBN 0-19-928132-7

Külső hivatkozások

Kingdoms of Hittites

Sablon:Kis-Ázsia államai m v sz Kis-Ázsia államai
i. e. 1200-ig	Acci • Ahhijava • Armatana • Arzava • Assuva • Callara • Calpa • Calvar • Cippaszla • Hajasza • Hajasa-Azzi • Hapalla • Hatti • Hattuszasz • Hettita Birodalom • Isuva • Kanis • Karkisza • Kaska • Kizzuvatna • Kusszara • Kuvalijasz • Landa • Lukka • Luszna • Másza • Melíd • Millavanda • Mira • Nenassza • Pala • Parthahuina • Pitasszasz • Puruszhanda (Parszuhanta) • Szeha • Szuhmu • Tegaramma • Tipijasz • Iyalanda • Tummana • Tuvanuva • Urartu • Vahszuszana • Vilusza
i. e. 1200 – 717	Asszíria • Danuna • Diauehi • Gurgum • Khalitu • Hatti • Hilakku • Isuva • Kammanu • Kária • Kaska • Kimmerek • Kulha • Kumaha • Kúe • Lukka • Meliténé • Muskhi • Müszia • Sam’al • Sfard • Supria • Szuhmu • Szupa • Tabaal • Tuvana • Urartu • Zabaha
i. e. 717 – 40	Adiabene • Armenia Magna • Armenia Mikra • Bithünia • Egyiptom • Galatia • Gogaréné • Hérakleia • Ibéria • Iónia • Kappadókia • Kimmerek • Kommagéné • Kordüéné • Knidosz • Lüdia • Lükaónia • Lükia • Matüéné • Méd Birodalom • Pamphilia • Paphlagonia • Pergamon • Perzsa Birodalom • Phrügia • Piszídia • Pontosz • Rhodosz • Római Birodalom • Szeleukida Birodalom • Szinópé • Szóphéné • Trapezusz • Tróasz
i. e. 40 – i. sz. 375	Armenia Maior • Bithynia • Cappadocia • Commagene • Cordyene • Galatia • Lycaonia • Palmyra • Pamphylia • Parthia • Pergamon • Pisidia • Pontus • Rhodus • Római Birodalom • Sophene • Szászánida Birodalom
375 –	Abbászida Kalifátus • Armenia • Armenia Mikra • Aydın • Bagdadi kalifátus • Bizánci Birodalom • Çandar-Ogullari • Danismend Emirátus • Dulkadir • Dzsanik • Eretna • Germiyan • Hamdánida Kalifátus • Hamíd • Ílhánida Birodalom • Ikóniumi (Rumi Szeldzsuk) Szultánság • Isfendiar-Ogullari • Kajszita Emirátus • Karaman • Kartli • Kastamonu • Kilikia • Lakónia Menteşe • Nagyszeldzsuk Szultanátus • Nikaiai Császárság • Oszmán Birodalom • Pervang • Philadelphia • Saharmen • Saruhan • Sivas • Taron • Tekke • Törökország • Trapezunti Császárság • Vanand
Lásd még: Anatólia történelme