Szent László-tárnics
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az Uskovnica legelőn (Júliai-Alpok, Szlovénia) | ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Gentiana cruciata L. | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szent László-tárnics témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-tárnics témájú médiaállományokat és Szent László-tárnics témájú kategóriát. |
A Szent László-tárnics[2] vagy kígyótárnics (Gentiana cruciata) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó, évelő, őshonos, védett növényfajunk. Más elnevezései dantzia-gyökér, emián, Genitus király füve, keresztfű, keserűgyökér fű, kígyófű, kígyónyelvű fű, keresztes tárnics, ördögméze, Szent László király füve, epefű, genciána.
Elterjedése
Európa nagy részén (kivéve Nagy-Britanniát, a skandináv országokat és Portugáliát) és Ázsia nyugati részén él. Kedveli a meszes talajt, erdőszéleken, bokros, füves területeken él. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság, valamint a Cserhát területén él, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai.[3][4][5][6][7]
Megjelenése
Évelő lágyszárú növény, hajtása felálló, legfeljebb fél méter magas. Levelei ülők, lándzsa alakúak, keresztben állnak, ép szélűek. Virágai sötétkék színűek, kétivarúak. Pártája forrt szirmú, 4 sziromból áll. Júniustól augusztusig virít. Termése tok.
Kulturális jelentősége
Magyar elnevezése onnan ered, hogy amikor Szent László király táborában a katonák között pestis tört ki, a király Istenhez könyörgött. Éjjel megjelent egy angyal álmában, aki azt mondta neki, hogy menjen ki a sátor elé és célzás nélkül lője ki nyílvesszőjét. A nyílvessző egy tárnicsot fúrt keresztül, amelyből kenőcsöt készítettek, és ez megmentette az embereket a haláltól.
Felhasználása
Régen pestises betegek kezelésére is használták. Gyökere gyomorerősítő, étvágygerjesztő, lázcsillapító hatású. Gyomor- vagy nyombélfekély esetén nem volt használható.
Jegyzetek
- ↑ Biolib
- ↑ MNH. 1999
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
Források
- MNH. 1999: A magyar növénynevek helyesírási szabályai. In Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 14–24. o. ISBN 963 9121 22 3
- Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 246., 383. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- Gyógynövényhatárzó - Szent László tárnics (2013.02.04) Archiválva 2012. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Plants For A Future - Gentiana cruciata (2013.02.04)
- Elterjedés (2013.02.04)
- Terra Alapítvány (2013.02.04)
- Gyógynövények-Gyógyteák Elnevezések (2013.02.04)
- Székelyderzs - Szent László legendája (2013.02.04)
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
