Tonalitás (zene)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Tonalitás azt jelenti, hogy a dallam minden egyes hangja „egy bizonyos hanghoz”, az alaphanghoz tartozik, vele rendkívül szoros kapcsolatban áll. Ez a kapcsolat olyan erős, hogy bárhol jár a dallam egy bizonyos hangja, azt az alaphanghoz tartozónak érezzük.

Egy hasonlattal élve: A tonalitás olyan erő, mint amit a Naprendszerünkben a Nap vonzereje fejt ki a rendszerbe tartozó bolygók irányában.

Az alaphang mindig a dúr- illetve a moll skála kezdő hangja; a tonalitás pedig kizárólag ezekben a hangrendszerekben érvényes.

Egyszerűen kifejezve: tonalitás = alaphangra való törekvés.

A zenedarab hangnemét a kottában általában előjegyzés jelzi.