Toneri herceg

Toneri herceg
Toneri herceg, Kikucsi Jószai illusztrációja egy korabeli könyvben
Toneri herceg, Kikucsi Jószai illusztrációja egy korabeli könyvben
Élete
Született676. január 28.
Elhunyt735. december 2. (59 évesen)
Nemzetiségjapán
SzüleiNiitabe
Tenmu
HázastársaTagima no Yamashiro
Gyermekei
  • Mihara-ō
  • Dzsunnin
  • Fune-no-ō
  • Ikeda-ō
  • Atsumi-ō
  • Moribe-ō
  • Mishima-ō
  • Mitsukai-ō
  • Muro-joō
  • Asukada-joō
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
Fontosabb műveiNihonsoki
A Wikimédia Commons tartalmaz Toneri herceg témájú médiaállományokat.
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Toneri herceg (japánul: 舎人親王, Toneri sinnó; 676. január 28. – 735. december 2.) japán költő, császári herceg a Nara-korszakban.

Élete

Apja Tenmu császár, anyja Niitabe hercegnő, aki Tendzsi császár lánya volt. A Nara korszak elején a császári család vezetőjeként Nagaja herceggel(wd) együtt politikai hatalomra tett szert. A felesége Taima no Jamasiro, akitől több gyermeke is született: Mihara herceg, Misima, Fune (vagy Funa), Ikeda, Moribe, Miura és a leendő Dzsunnin császár, Ói herceg. Fudzsivara no Fuhito halála után 720-ban megbízott nagykancellárrá (知太政官事, csidaidzsókandzsi ) nevezték ki (720–735). A nagykancellári címet (Daidzsó Daidzsin) posztumusz kapta. Dzsunnin császár a posztumusz Szudódzsinkjó Kótei (崇道尽敬皇帝, Szudódzsinkjó császár) címet adta apjának 759-ben, egy évvel trónra lépése után.

Munkássága

Közeli kapcsolatban állt a Manjósú kiemelkedő alkotójával Kakinomoto no Hitomaróval. A Manjósúban fennmaradt költeményei a viszonzatlan szerelemről vallanak, a természetben eltöltött kellemes kirándulásokról szólnak – hangulatos tájleírással –, illetve magas rangú személyeknek ajánlott versek. Stílusára a szóismétlések használata és a kakekotoba(wd)[1] leleményes alkalmazása a jellemző.

Történelmi jelentősége

Ő felügyelte Japán második legrégebbi könyvének, a Nihonsokinak az összeállítását. 720-ban az elkészült művet bemutatta a császári udvarnak.

A populáris kultúrában

Az utolsó: Naruto, a film (The Last: Naruto The Movie)[2] egyik szereplője Ócucuki Toneri (Fukujama Dzsun) Toneri hercegről kapta a nevét.

Jegyzetek

  1. A kétértelműségre épülő szó vagy szószerkezet.
  2. The Last: Naruto the Movie az Internet Movie Database oldalon (angolul)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Toneri-shinnō című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Világirodalmi lexikon XV. (Taa–Tz). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1993. 651. o. ISBN 963-05-6604-4  

További információk

Sablon:Japán irodalom
  • m
  • v
  • sz
Nara-kor
Abe no Nakamaro · csóka · fudoki · Jamabe no Akahito · Jamanoue no Okura · Kaifúszó · Kakinomoto no Hitomaro · Kasza no Iracume · Kasza no Kanamura · Kodzsiki · Manjósú · Nihonsoki · Ótomo no Jakamocsi · Ótomo no Szakanoue no Iracume · Ótomo no Tabito · szedóka · Tacsibana no Moroe · Takahasi no Musimaro · Takecsi no Kurohito · Toneri herceg · vaka
Heian-kor
Akazome Emon · Arivara no Narihira · Bunka súrei sú · Daini no Szanmi · Eiga monogatari · Fudzsivara no Akihira · Fudzsivara no Akiszuke · Fudzsivara no Kijoszuke · Fudzsivara no Kintó · Fudzsivara no Micsicuna anyja · Fudzsivara no Okikaze · Fudzsivara no Tosinari · Hendzsó · Hitosi · Ima-kagami · Isze úrhölgy · Isze monogatari · Izumi Sikibu · Josimine no Jaszujo · Keikokusú · Ki no Curajuki · Ki no Tomonori · Kijohara no Motoszuke · Kúkai · Kokinsú · Kondzsaku monogatari · Mibu no Tadamine · Minamoto no Takakuni · Mizu-kagami · Muraszaki Sikibu · Nakajama no Tadacsika · Ó-kagami · Ono no Komacsi · Ósikócsi no Micune · Ótomo no Kuronusi · Rjószen · Sikisi · Szaigjó Hósi · Szanuki no Szuke · Szarumaru no Dajú · Szei Sónagon · Szone no Jositada · Szugavara no Micsizane · Szugavara no Takaszue lánya · Taketori monogatari · Tosza nikki · Vakan róeisú
Középkor
Abucu-ni · Arakida Moritake · Ben no Naisi · Cukubasú · Fudzsivara no Ietaka · Fudzsivara no Teika · Genpei szeiszui-ki · Gikei-ki · Guszai · Heidzsi monogatari · Heike monogatari · Hógen monogatari · Ikkjú · Jamazaki Szókan · Josida Kenkó · Kamo no Csómei · Kanami · Kitabatake Csikafusza · Kjógoku Tamekane · Konparu Zencsiku · Maszu-kagami · Nidzsó Josimoto · Sinkei · Sinkokinsú · Szógi · Tacsibana no Nariszue · Taiheiki · Takajama Szózei · Ton'a · Tóin Kinkata · Zeami · Zekkai Csúsin
Edo-kor
Modern kor
Abe Kóbó · Akutagava Rjúnoszuke · Cuboucsi Sójó · Cusima Júko · Dazai Oszamu · Encsi Fumiko · Endó Súszaku · Fukazava Sicsiró · Futabatei Simei · Hara Tamiki · Higucsi Icsijó · Ibusze Maszudzsi · Inoue Jaszusi · Isikava Dzsun · Isikava Tacuzó · Isikava Takuboku · Itojama Akiko · Izumi Kjóka · Jamada Eimi · Jokomicu Riicsi · Josikava Eidzsi · Josimoto Banana · Joszano Akiko · Kaikó Takesi · Kavabata Jaszunari · Kikucsi Kan · Kirino Nacuo · Kitahara Hakusú · Kitamura Tókoku · Kóda Rohan · Kunikida Doppo · Maszaoka Siki · Mijazava Kendzsi · Misima Jukio · Mori Ógai · Murakami Haruki · Murakami Rjú · Nacume Szószeki · Nagai Kafú · Nakagami Kendzsi · Nisivaki Dzsunzaburó · Noma Hirosi · Óe Kenzaburó · Óoka Makoto · Ozaki Kójó · Siba Rjótaró · Siga Naoja · Simazaki Tószon · Tanizaki Dzsunicsiró · Ueda Bin
Dőlttel vannak jelölve a műformák és az egyedi műcímek, álló betűvel szerepelnek a szerzők (félkövérrel a legfontosabbak).
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJyCGCVywcTkygrydk6Yfq
  • VIAF: 56167712
  • LCCN: no89009572
  • ISNI: 0000 0000 3888 157X
  • GND: 1049482972
  • KKT: 00272296
  • Japán Japán-portál
  • Irodalom Irodalomportál