Uštica

Uštica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségJasenovac
Jogállásfalu
Irányítószám44324
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség118 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság92 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 16° 54′ 18″45.263, 16.90545.263000°N 16.905000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 16° 54′ 18″45.263, 16.90545.263000°N 16.905000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Uštica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Uštica falu Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Jasenovachoz tartozik.

Fekvése

Sziszektől légvonalban 49, közúton 72 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re délre, a Báni végvidéken, a Száva jobb partján, az Una folyó szávai torkolatánál, bosnyák határ mellett fekszik.

Története

Az ókorban itt vezetett át a Sisciából Sirmiumba vezető fontos római kereskedelmi és hadiút, melynek a falu határában volt a szávai átkelőhelye. A török időkben a mai katolikus kápolna közelében állt Novi Jasenovac fából épített vára, melynek mára nyoma sem maradt. Maga a település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor nagyrészt Boszniából érkezett pravoszláv szerbekkel és katolikus horvátokkal telepítették be. A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. Területén két čardak, azaz katonai őrhely is állt, mely az unamenti védővonal részét képezte. 1749-ben a határőrvidék átszervezése után a kostajnicai ezredhez csatolták. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Usticza” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Usticza” néven 109 házzal és 722 lakossal találjuk. Közülük 402 ortodox és 322 katolikus vallású volt.[2]

A településnek 1857-ben 960, 1910-ben 1194 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásának része volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Nehéz időszakot élt át a lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A falu szerb lakosságát az usztasák a jasenovaci táborba zárták, ahonnan Zimonyba, illetve Németországba deportálták őket. 1942 és 1945 között a jasenovaci haláltábor cigánytábora működött itt. Ez idő alatt a jelenlegi adatok szerint 16 173 romát, köztük 5608 roma gyermeket gyilkoltak meg ezen a helyen. A tábor helyét ma márvány emlékmű jelöli.

1991-ben a háború előtt lakosságának 50%-a szerb, 46%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-ben elfoglalta a jugoszláv hadsereg és a horvát lakosságnak menekülnie kellett. Házaikat kifosztották és felgyújtották, kápolnájukat lerombolták. 1995. május 1-jén a Villám hadművelet elején szabadították fel a horvát erők. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A háború után szinte mindent újjá kellett építeni. A településnek 2011-ben 177 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
960 1129 1155 1216 1126 1194 968 999 754 766 744 639 554 464 214 177

Nevezetességei

  • A falu pravoszláv templomát 1810-ben építették, mely a 20. század elején már rossz állapotban volt. 1941-ben az usztasák földig rombolták, majd maradványait a jasenovaci haláltábor rabjaival eltakaríttatták. 1991-ben megkezdődött az új templom építése, amely azonban befejezetlen maradt, ma is csak a csupasz falai állnak.
  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 19. században épült az Una partján a 18. századi régi kápolna helyén, melyet Keresztelő Szent Jánosnak szenteltek. 1991-ben a JNA csapatai és a szerb szabadcsapatok teljesen lerombolták. Mára az épületet újjáépítették. A régi templomból csak egy oszlop maradt meg, mely a kápolnától nyugatra látható.
  • A roma haláltábor fekete márvány emlékműve.

Sport

NK Uštica labdarúgóklub.

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 142. o. Buda, 1829.
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

  • A község hivatalos oldala (horvátul)
  • Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
  • Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
  • A község rendezési terve (horvátul)
  • Romskiportal.com:Uštica: Međunarodni dan sjećanja na romske žrtve Drugog svjetskog rata (horvátul)

További információk

  • A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
Sablon:Sziszek-Monoszló megye közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Sziszek-Monoszló megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek

  • Horvátország Horvátország-portál
  • Földrajz Földrajzportál