Vitézkötés

Vitézkötés egy zubbonyon

A vitézkötés paszományból készült, hagyományos magyar eredetű díszítés. Főleg a 19. században és a 20. század elején volt divatos.

Előfordulása

  • A vitézkötés zsinórdíszítés az osztrák császári haderőben szolgáló, Magyar Királyság területéről toborzott katonák egyenruháin – a könnyűlovasság, azaz a huszárok csizmanadrágján és a magyar kiegészítésű gyalogsági csapatok posztónadrágjain, továbbá a huszárcsákón alkalmazták, ahol a motívum 47 cm hosszú négyélű zsinórból áll, amely kétrét van fektetve és mindkét végén gömbölyű fonadékban végződik.[1] A magyar alakulatokat vitézkötésükről lehetett megkülönböztetni a többi osztrák császári alakulattól.
  • Egyes vidékeken (pl. Kolozsvár környékén) a férfiak által hordott népviseletnek fontos motívuma volt.

A magyar építészetben

A 19. századi magyar építészetben motívumként Feszl Frigyes használta fel a vitézkötést a pesti Vigadó épületénél.[2][3]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. A vitézkötés cikkszava a A Pallas nagy lexikonában
  2. http://epa.oszk.hu/00000/00003/00008/komarik.htm
  3. http://www.epiteszhk.bme.hu/files/hirek/magyar_eptort_bsc.pdf

Források

  • A Pallas nagy lexikona
  • Komárik Dénes: Feszl Frigyes és megbízói.
  • Magyar néprajzi lexikon