Vlaho Bukovac

Vlaho Bukovac
Önarcképe
Született	Biagio Faggioni 1855. július 5.[1] 1855. július 4.[2] 1855. augusztus 4.[3] Cavtat
Elhunyt	1922. április 23. (66 évesen)[4][5][6][1][7] Bubeneč[7]
Állampolgársága	osztrák osztrák–magyar
Foglalkozása	festőművész egyetemi oktató tanár
Iskolái	École nationale supérieure des Beaux-Arts
Vlaho Bukovac aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlaho Bukovac témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vlaho Bukovac (születési neve: Biagio Faggioni) (Cavtat, 1855. július 4. – Prága, 1922. április 23.) horvát festőművész, a horvát szecesszió kiemelkedő alakja.

Élete

Kis halászfaluban született az Adriai-tenger partján olasz apától és horvát anyától. Tizenévesen nagybátyjával New Yorkba hajózott. San Franciscóban kezdett autodidakta módon festeni. 1876-ban visszatért hazájába. A tehetséges fiatalember Medo Pucić költő és Josip Juraj Strossmayer püspök anyagi támogatásával Párizsban tanult 1877 és 1880 között Alexandre Cabanelnél.

A Montmartre-on lakott kertes házban, számos képét festette a szabadban. A barbizoni iskola és az impresszionisták is hatottak művészetére. A Vicars Brothers brit műkereskedők vásárolták meg több festményét. 1882–83-ban Belgrádban és Cetinjében festette a Karađorđević család néhány tagjának portréját. 1893-ban Izidor Kršnjavi rábeszélésére hazatért. Fiatal horvát festők csatlakoztak hozzá, akik szakítottak a hagyományokkal, s a zágrábi színes iskola külföldön is híres lett. A horvát Salon kiállítás ellentétes véleményeket váltott ki, Bukovac csalódottan tért vissza szülőfalujába.

1902-ben családjával együtt Bécsbe költözött. 1903-ban kezdett tanítani a prágai Szépművészeti Akadémián. 1908-ban a horvát nacionalista érzelmű festők társaságának, a Medulić Társaságnak lett elnöke. 1905-ben a Szerb Királyi Akadémia, 1919-ben a Jugoszláv Tudományos és Szépművészeti Akadémia tagjává választották. 1919-ben a cseh delegáció tagjaként részt vett a párizsi békekonferencián Versailles-ban.

Festményei

• 
  Horvát nemzeti újjászületés^[8]
• 
  I. Sándor jugoszláv király
• 
  Guszlár dalnokok
• 
  Álmodozó nő
• 
  Ősz

Jegyzetek

Források

• Vlaho Bukovac (angol nyelven). newmedia.artsolution.net. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
• Vlaho Bukovac (angol nyelven). liverpoolmuseums.org. [2018. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)