Volfrám-karbid

Acél körfűrészpenge vídia vágófelületekkel

A volfrám-karbid nagy keménységű, kopásálló kerámia. Első ízben 1917-ben állították elő.

Rideg anyagok forgácsolására használják, marógépekben, az ütvefúrók hegyét is ebből szokták készíteni. Porának belélegzése köhögést, érintése bőrszáradást okoz.

A volfrám-karbid alapú (egykarbidos) keményfémek jelölése: DR, ISO-jele: K.[1]

A vídia volfrám- és titán-karbidból porkohászati eljárással előállított keményfémötvözet. Főleg különleges igénybevételnek kitett forgácsoló szerszámok (esztergakések, fúrók, húzógyűrűk) anyaga, de használják a mélyfúrásokhoz is. A vídia a widia szó magyarosított változata, a widia szó pedig szóösszevonásként keletkezett a német wie diamant (ejtsd: vi diamant, jelentése: „mint a gyémánt”) szavakból, és 1933 óta védett német és nemzetközi márkanév.[2] Magát a terméket a Krupp cég már az 1927-es Lipcsei vásáron bemutatta.

Jegyzetek

  1. ↑ http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/mezogazdasag/muszaki-alapismeretek/szerkezeti-acelok-szerszamacelok-kulonleges-acelok-ontottvasak/szerszamacelok
  2. ↑ https://register.dpma.de/DPMAregister/marke/register/470849/DE

További információk

  • Laczkó László, Eniszné Bódogh Margit: Anyagtudomány - Volfram-karbid/kobalt bázisú keményfémek I. A volfram-karbid por fizikai tulajdonságai és előállítása karbidizációval
  • http://www.cnc.hu/2011/10/kemenyfemek-szerkezete-es-gazdasagossaga/