Washburn-egyenlet

A Washburn-egyenlet a kapilláris jelenséget írja le párhuzamos hengeres csöveknél, és kiterjeszthető porozús anyagoknál a folyadék felszívódásra. Az egyenletet Edward Wight Washburn (1881 -1934), amerikai fizikusról[1] nevezték el. Az egyenletet Lucas–Washburn egyenletnek is ismerik, mivel Richard Lucas,[2] német fizikus hasonló publikációt jelentetett meg. Az egyenletnek van még egy harmadik neve is: Bell-Cameron-Lucas-Washburn egyenlet.[3]

Egy nedves kapillárisnál:

L 2 = γ D t 4 η {\displaystyle L^{2}={\frac {\gamma Dt}{4\eta }}}

ahol

t {\displaystyle t} a időtartam (dinamikus viszkozitás)

η {\displaystyle \eta } dinamikus viszkozitás

γ {\displaystyle \gamma } a felületi feszültség

L {\displaystyle L} a behatolás távolsága a kapillárisba

D {\displaystyle D} .a pórus átmérője

Porozús anyagoknál több értelmezése is lehet a pórusok átmérőjének, egy valós lehetőség a számításokhoz az érintkezési szög figyelembe vétele.[4] Az érintkezési szög, a folyadék és az őt körülvevő szilárd anyag kapcsolatát fejezi ki. Az egyenletet hengeres cső kapillaritásából vezették le, gravitációs erő hiányában. 1921-ben, Washburn a dolgozatában Poiseuille-törvényre hivatkozik, mely kör keresztmetszetű csőben mozgó folyadékokra vonatkozik. Az egyenletbe behelyettesítve l {\displaystyle l} hosszúság differenciális kifejezését, d V = π r 2 d l {\displaystyle dV=\pi r^{2}dl} , kapjuk:

δ l δ t = P 8 r 2 η l ( r 4 + 4 ϵ r 3 ) {\displaystyle {\frac {\delta l}{\delta t}}={\frac {\sum P}{8r^{2}\eta l}}(r^{4}+4\epsilon r^{3})}

ahol P {\displaystyle \sum P} a részt vevő nyomások szummája; az atmoszferikus nyomás ( P A {\displaystyle P_{A}} ), a hidrosztatikus nyomás ( P h {\displaystyle P_{h}} ), és a kapilláris erő ekvivalens nyomása ( P c {\displaystyle P_{c}} ).

η {\displaystyle \eta } a folyadék viszkozitás,

ϵ {\displaystyle \epsilon } a csúszási együttható, mely 0 nedves anyagoknál,

r {\displaystyle r} a kapilláris sugara.

A nyomás:

P h = h g ρ l g ρ sin ψ {\displaystyle P_{h}=hg\rho -lg\rho \sin \psi }
P c = 2 γ r cos ϕ {\displaystyle P_{c}={\frac {2\gamma }{r}}\cos \phi }

ahol

ρ {\displaystyle \rho } a folyadék sűrűsége

γ {\displaystyle \gamma } a felületi feszültség

ψ {\displaystyle \psi } az érintkezési szög.

A kifejezéseket behelyettesítve, egy első rendű differenciálegyenlethez vezet a csőben l {\displaystyle l} : távolságra penetráló folyadékra:

δ l δ t = [ P A + g ρ ( h l sin ψ ) + 2 γ r cos ϕ ] ( r 4 + 4 ϵ r 3 ) 8 r 2 η l {\displaystyle {\frac {\delta l}{\delta t}}={\frac {[P_{A}+g\rho (h-l\sin \psi )+{\frac {2\gamma }{r}}\cos \phi ](r^{4}+4\epsilon r^{3})}{8r^{2}\eta l}}}

Irodalom

  • Simonovits András: Válogatott fejezetek a matematika történetéből. (hely nélkül): Typotex Kiadó. 2009. 109–113. o. ISBN 978-963-279-026-8  

Kapcsolódó szócikkek

Források

  1. http://www.nasonline.org/publications/biographical-memoirs/memoir-pdfs/washburn-edward.pdf
  2. Lucas, R. (1918). "Ueber das Zeitgesetz des Kapillaren Aufstiegs von Flussigkeiten". Kolloid Z. 23: 15.
  3. Bell, J.M. and Cameron, F.K. (1906). "The flow of liquids through capillary spaces". J. Phys. Chem. 10: 658–674.
  4. Marco, Brugnara; Claudio, Della Volpe; Stefano, Siboni (2006). "Wettability of porous materials. II. Can we obtain the contact angle from the Washburn equation?". In Mittal, K. L.. Contact Angle, Wettability and Adhesion. Mass. VSP.