Ázsia UNESCO globális geoparkjai

 Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a koreai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a japán nyelvű nevek nem minden esetben a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kell javítani őket.
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell.

Ázsia[a] földtani örökségének nemzetközi szintű elismertetésében kiemelkedő szerep jut a kontinens geoparkjainak. Az Ázsia és Óceánia Geopark Hálózat (Asia Pacific Geoparks Network – APGN) jelenleg 60 UNESCO Globális Geoparkot számlál a kontinensen 8 tagországban, melyek közül 39 Kínában, a geopark mozgalom egyik bölcsőjében és motorjában található. Az UNESCO minősítést megszerzett területek mellett a nemzeti geopark hálózatokban számos nemzeti geopark található, melyeknek egy része a jövőben pályázati folyamat keretében szintén megkaphatja az UNESCO Globális Geopark minősítést. A kontinens geodiverzitásának további elemei megjelennek a világörökségi helyszínek között is, elsősorban a VII és VIII természeti kritériumok alatt.

UNESCO Globális Geoparkok

UNESCO Globális Geopark Kép Elhelyezkedés Terület
(km2)
 Felvétel éve Hivatkozás
Alxa sivatag Belső-Mongólia
 Kína
é. sz. 38° 51′ 25″, k. h. 105° 43′ 47″38.856944, 105.72972238.856944°N 105.729722°EAlxa Desert UNESCO Global Geopark 		630.37 2009 [1]
Arxan Belső-Mongólia
 Kína
é. sz. 47° 10′ 27″, k. h. 119° 56′ 20″47.174167, 119.93888947.174167°N 119.938889°EArxan UNESCO Global Geopark 		3653.21 2017 [2]
Dali-Cangsan Jünnan
 Kína
é. sz. 25° 46′ 48″, k. h. 100° 42′ 00″25.78, 100.725.780000°N 100.700000°EDali-Cangshan UNESCO Global Geopark 		933 2014 [3]
Tanhsziasan Kuangtung
 Kína
é. sz. 25° 02′ 25″, k. h. 113° 44′ 16″25.040278, 113.73777825.040278°N 113.737778°EDanxiashan UNESCO Global Geopark 		292 2004 [4]
Tunhuang Kanszu
 Kína
é. sz. 40° 13′ 59″, k. h. 92° 52′ 60″40.233056, 92.88333340.233056°N 92.883333°EDunhuang UNESCO Global Geopark 		2067 2015 [5]
Fangsan Peking, Hopej
 Kína
é. sz. 39° 43′ 59″, k. h. 115° 55′ 02″39.733056, 115.91722239.733056°N 115.917222°EFangshan UNESCO Global Geopark 		954 2006 [6]
Funiusan Honan
 Kína
é. sz. 33° 26′ 06″, k. h. 112° 10′ 53″33.435, 112.18138933.435000°N 112.181389°EFuniushan UNESCO Global Geopark 		1522 2006 [7]
Kuangvusan-Nosujho Szecsuan
 Kína
é. sz. 32° 18′ 42″, k. h. 106° 38′ 11″32.311667, 106.63638932.311667°N 106.636389°EGuangwushan-Nuoshuihe UNESCO Global Geopark 		1818 2018 [8]
Hexigten Belső-Mongólia
 Kína
é. sz. 43° 14′ 49″, k. h. 117° 30′ 12″43.246944, 117.50333343.246944°N 117.503333°EHexigten UNESCO Global Geopark 		1750 2005 [9][10]
Hongkong Hongkong
 Kína
é. sz. 22° 21′ 50″, k. h. 114° 22′ 30″22.363889, 114.37522.363889°N 114.375000°EHong Kong UNESCO Global Geopark 		150 2011 [11][12]
Huangkang Tapiesan Hupej
 Kína
é. sz. 30° 43′ 46″, k. h. 115° 03′ 13″30.729444, 115.05361130.729444°N 115.053611°EHuanggang Dabieshan UNESCO Global Geopark 		2625.54 2018 [13][14]
Huangsan Anhuj
 Kína
é. sz. 29° 41′ 26″, k. h. 118° 19′ 34″29.690556, 118.32611129.690556°N 118.326111°EHuangshan UNESCO Global Geopark 		160.6 2004 [15][16]
Csingpohu Santung
 Kína
é. sz. 43° 58′ 23″, k. h. 129° 02′ 04″43.973056, 129.03444443.973056°N 129.034444°EJingpohu UNESCO Global Geopark 		1400 2006 [17]
Csiuhuasan Anhuj
 Kína
é. sz. 30° 25′ 60″, k. h. 117° 49′ 59″30.433255, 117.8329730.433255°N 117.832970°EJiuhuashan UNESCO Global Geopark 		139.7 2019 [18]
Kokotahaj Hszincsiang
 Kína
é. sz. 47° 19′ 05″, k. h. 90° 01′ 35″47.318056, 90.02638947.318056°N 90.026389°EKeketuohai UNESCO Global Geopark 		2337.9 2017 [19][20]
Lejcsiung Hajnan
 Kína
é. sz. 19° 56′ 37″, k. h. 110° 12′ 39″19.943611, 110.21083319.943611°N 110.210833°ELeiqiong UNESCO Global Geopark 		3050 2006 [21]
Löje Fengsan Kuangszhi-Csuang
 Kína
é. sz. 24° 34′ 11″, k. h. 106° 44′ 26″24.569722, 106.74055624.569722°N 106.740556°ELeye Fengshan UNESCO Global Geopark 		930 2010 [22][23]
Lunghusuan Csiangszhi
 Kína
é. sz. 28° 06′ 04″, k. h. 116° 57′ 57″28.101111, 116.96583328.101111°N 116.965833°ELonghushuan UNESCO Global Geopark 		996.63 2008 [24][25]
Lusan Csiangszhi
 Kína
é. sz. 29° 33′ 30″, k. h. 115° 59′ 09″29.558333, 115.98583329.558333°N 115.985833°ELushan UNESCO Global Geopark 		500 2004 [26][27]
Kunlun-hegység Csinghaj
 Kína
é. sz. 35° 49′ 12″, k. h. 94° 52′ 48″35.82, 94.8835.820000°N 94.880000°EMount Kunlun UNESCO Global Geopark 		7033 2014 [28]
Ningtö Fucsien
 Kína
é. sz. 26° 39′ 41″, k. h. 119° 31′ 35″26.661389, 119.52638926.661389°N 119.526389°ENingde UNESCO Global Geopark 		2660.34 2010 [29]
Csinling Csungnansan Senhszi
 Kína
é. sz. 33° 51′ 05″, k. h. 108° 47′ 01″33.851389, 108.78361133.851389°N 108.783611°EQinling Zhongnanshan UNESCO Global Geopark 		1074.85 2009 [30][31]
Szancsingsan Csianghszi
 Kína
é. sz. 28° 48′ 22″, k. h. 117° 58′ 20″28.806111, 117.97222228.806111°N 117.972222°ESanqingshan UNESCO Global Geopark 		229.5 2012 [32]
Sennungcsia Hupej
 Kína
é. sz. 31° 44′ 43″, k. h. 110° 40′ 52″31.745278, 110.68111131.745278°N 110.681111°EShennongjia UNESCO Global Geopark 		1022.72 2013 [33][34]
Silin Jünnan
 Kína
é. sz. 24° 45′ 20″, k. h. 103° 16′ 47″24.755556, 103.27972224.755556°N 103.279722°EShilin UNESCO Global Geopark 		350 2004 [35][36]
Szungsan Honan
 Kína
é. sz. 34° 29′ 22″, k. h. 112° 55′ 15″34.489444, 112.92083334.489444°N 112.920833°ESongshan UNESCO Global Geopark 		464 2004 [37]
Tajning Fucsien
 Kína
é. sz. 26° 53′ 55″, k. h. 117° 10′ 36″26.898611, 117.17666726.898611°N 117.176667°ETaining UNESCO Global Geopark 		350 2004 [38][39]
Tajsan Santung
 Kína
é. sz. 36° 16′ 01″, k. h. 117° 04′ 16″36.266944, 117.07111136.266944°N 117.071111°ETaishan UNESCO Global Geopark 		158.63 2006 [40][41]
Tiencsuszan Anhuj
 Kína
é. sz. 30° 31′ 28″, k. h. 117° 03′ 31″30.524444, 117.05861130.524444°N 117.058611°ETianzhusan UNESCO Global Geopark 		413.4 2011 [42][43]
Vangvusan-Tajmejsan Honan
 Kína
é. sz. 35° 15′ 57″, k. h. 112° 34′ 17″35.265833, 112.57138935.265833°N 112.571389°EWangwushan-Daimeishan UNESCO Global Geopark 		986 2006 [44]
Vutaliencse Hejlungjcsiang
 Kína
é. sz. 48° 28′ 55″, k. h. 126° 12′ 10″48.481944, 126.20277848.481944°N 126.202778°EWudalianchi UNESCO Global Geopark 		720 2004 [45]
Hszingven Szecsuan
 Kína
é. sz. 28° 18′ 35″, k. h. 105° 03′ 19″28.309722, 105.05527828.309722°N 105.055278°EXingwen UNESCO Global Geopark 		156 2005 [46][47]
Jentangsan Csöcsiang
 Kína
é. sz. 28° 21′ 07″, k. h. 121° 05′ 40″28.351944, 121.09444428.351944°N 121.094444°EYandangshan UNESCO Global Geopark 		298.8 2005 [48]
Jencsing Peking
 Kína
é. sz. 40° 42′ 53″, k. h. 116° 24′ 00″40.714722, 116.440.714722°N 116.400000°EYanqing UNESCO Global Geopark 		620.38 2013 [49][50]
Jimengsan Santung
 Kína
é. sz. 35° 30′ 58″, k. h. 117° 49′ 04″35.516103, 117.81766535.516103°N 117.817665°EYimengshan UNESCO Global Geopark 		1804.76 2019 [51][52]
Jüntajsan Hunan
 Kína
é. sz. 35° 17′ 41″, k. h. 113° 14′ 58″35.294722, 113.24944435.294722°N 113.249444°EYuntaishan UNESCO Global Geopark 		556 2004 [53][54]
Csangcsiacsie Hunan
 Kína
é. sz. 29° 18′ 50″, k. h. 110° 26′ 24″29.313889, 110.4429.313889°N 110.440000°EZhangjiajie UNESCO Global Geopark 		398 2004 [55][56]
Csecsintung barlang Kujcsou
 Kína
é. sz. 26° 45′ 00″, k. h. 105° 55′ 59″26.75, 105.93305626.750000°N 105.933056°EZhijindong Cave UNESCO Global Geopark 		174 2015 [57][58]
Cekung Szecsuan
 Kína
é. sz. 29° 19′ 29″, k. h. 104° 45′ 56″29.324722, 104.76555629.324722°N 104.765556°EZigong UNESCO Global Geopark 		1630.46 2008 [59]
Batur Bali
 Indonézia
d. sz. 8° 24′ 34″, k. h. 115° 22′ 30″-8.409444, 115.3758.409444°S 115.375000°EBatur UNESCO Global Geopark 		370.5 2012 [11][12]
Ciletuh-Palabuhanratu Sukabumi
 Indonézia
d. sz. 7° 10′ 54″, k. h. 106° 27′ 44″-7.181641, 106.4621347.181641°S 106.462134°ECiletuh UNESCO Global Geopark 		1260 2018 [60]
Gunung Sewu Gunung Kidul, Wonogiri, Tulungagung
 Indonézia
d. sz. 8° 02′ 38″, k. h. 110° 46′ 34″-8.043889, 110.7761118.043889°S 110.776111°ECiletuh - Palabuhanratu UNESCO Global Geopark 		1802 2015 [61]
Rinjani-Lombok Lombok
 Indonézia
d. sz. 8° 34′ 37″, k. h. 116° 04′ 59″-8.576926, 116.0829438.576926°S 116.082943°ERinjani-Lombok UNESCO Global Geopark 		2800 2018 [62][63]
Aso Kumamoto
 Japán
é. sz. 32° 00′ 00″, k. h. 131° 00′ 00″32, 13132.000000°N 131.000000°EAso UNESCO Global Geopark 		1198 2014 [64][65]
Itoigawa Niigata
 Japán
é. sz. 37° 49′ 55″, k. h. 139° 14′ 02″37.831944, 139.23388937.831944°N 139.233889°EItoigawa UNESCO Global Geopark 		750 2009 [66][67]
Izo-félsziget Sizuoka
 Japán
é. sz. 34° 51′ 21″, k. h. 138° 55′ 19″34.855776, 138.92190534.855776°N 138.921905°EIzo Peninsula UNESCO Global Geopark 		2027 2018 [68][69]
Apoi-hegység Hidaka
 Japán
é. sz. 42° 06′ 28″, k. h. 143° 01′ 31″42.107778, 143.02527842.107778°N 143.025278°EMt. Apoi UNESCO Global Geopark 		364.3 2015 [70][71]
Muroto Kócsi
 Japán
é. sz. 33° 14′ 46″, k. h. 134° 10′ 38″33.246111, 134.17722233.246111°N 134.177222°EMuroto UNESCO Global Geopark 		248.2 2011 [72][73]
Oki szigetek Simane
 Japán
é. sz. 36° 08′ 45″, k. h. 133° 10′ 19″36.145833, 133.17194436.145833°N 133.171944°EOki Islands UNESCO Global Geopark 		673.5 2013 [74][75]
San'in Kaigan Kiotó, Shin'onsen, Tottori
 Japán
é. sz. 35° 38′ 33″, k. h. 134° 40′ 50″35.6425, 134.68055635.642500°N 134.680556°ESan'in Kaigan UNESCO Global Geopark 		2458 2010 [76][77]
Toya-Usu Abuta
 Japán
é. sz. 42° 35′ 29″, k. h. 140° 50′ 14″42.591389, 140.83722242.591389°N 140.837222°EToya-Usu UNESCO Global Geopark 		1181 2009 [78][79]
Unzen vulkáni terület Nagaszaki
 Japán
é. sz. 32° 46′ 06″, k. h. 130° 20′ 41″32.768333, 130.34472232.768333°N 130.344722°EUnzen Volcanic Area UNESCO Global Geopark 		459.52 2009 [80][81]
Kesm-sziget Hormozgán
 Irán
é. sz. 26° 49′ 01″, k. h. 55° 54′ 38″26.816944, 55.91055626.816944°N 55.910556°EQeshm Island UNESCO Global Geopark 		2063 2017 [82][83]
Langkawi EthLangkawi
 Malajzia
é. sz. 6° 19′ 47″, k. h. 99° 48′ 56″6.329722, 99.8155566.329722°N 99.815556°ELangkawi UNESCO Global Geopark 		478 2015 [84][85]
Cshongszong Észak-Kjongszang
 Dél-Korea
é. sz. 36° 26′ 10″, k. h. 129° 03′ 25″36.436111, 129.05694436.436111°N 129.056944°ECheongsong UNESCO Global Geopark 		845.71 2017 [86]
Csedzsu-sziget Dél-Csolla
 Dél-Korea
é. sz. 33° 30′ 20″, k. h. 126° 31′ 33″33.505518, 126.52595833.505518°N 126.525958°EJeju Island UNESCO Global Geopark 		1847 2010 [87]
Mudungszan Dél-Csolla
 Dél-Korea
é. sz. 35° 08′ 03″, k. h. 126° 57′ 20″35.134167, 126.95555635.134167°N 126.955556°EMudeungsan UNESCO Global Geopark 		1051 2018 [88][89]
Satun Szatun
 Thaiföld
é. sz. 7° 05′ 27″, k. h. 99° 46′ 06″7.090861, 99.7683977.090861°N 99.768397°ESatun UNESCO Global Geopark 		2597 2018 [90][91]
Dong Van karsztfennsík Ha Giang
 Vietnám
é. sz. 23° 11′ 32″, k. h. 105° 11′ 49″23.192222, 105.19694423.192222°N 105.196944°EDong Van Karst Plateau UNESCO Global Geopark 		2356 2015 [92]
Non nuoc Cao Bang Cao Bang
 Vietnám
é. sz. 22° 42′ 31″, k. h. 106° 19′ 55″22.708611, 106.33194422.708611°N 106.331944°ENon nuoc Cao Bang UNESCO Global Geopark 		3000 2018 [93]

Ázsia geodiverzitásának megjelenése további nemzetközi egyezményekben

Világörökség

A világörökség listája jelenleg (2020) 16 helyszínt tartalmaz a kontinensen,[94] melyek a VIII kritérium értelmében a földtörténet szempontjából egyetem értékűnek számítanak.

További, a földtani örökség szempontjából fontos helyszínek találhatók még a VII kritérium alatt is,[95] mely a páratlan természeti szépséggel és kiemelkedő esztétikai értékkel bíró területeket takarja (a VIII és VII alatt is szereplő helyszínek nem szerepelnek duplán) :

  • Taj-hegy (Kína)
  • Huang-san (Kína)
  • Huanglong Scenic and Historic Interest Area (Kína)
  • Csiucsajkou-völgy területe (Kína)
  • Vulingjüan terület (Kína)
  • Vuji-hegy (Kína)
  • Szancsing-hegy (Kína)
  • A Tien-san természeti rezervátumai Hszincsiang autonóm területen (Kína)
  • Nanda Devi és a Virágok Völgye Nemzeti Parkok (India)
  • Kancsendzönga Nemzeti Park (India)
  • Ujung Kulon Nemzeti Park (Indonézia)
  • Szumátra trópusi esőerdei (Indonézia)
  • Jakusima (Japán)
  • Szágarmatha Nemzeti Park (Nepál)
  • Puerto-Princesa Föld Alatti Folyó Nemzeti Park (Fülöp-szigetek)

Megjegyzések

  1. ↑ Az alábbi lista az Ázsia és Óceánia Geopark Hálózat tagjait tartalmazza. A több kontinensen elterülő országok (így például Törökország vagy Oroszország) esetén az a regionális geopark hálózat az irányadó, amelynek az adott geopark a tagja.

Hivatkozások

  1. ↑ Alxa Desert | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. ↑ Arxan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  3. ↑ Dali-Cangshan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  4. ↑ Danxiashan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Dunhuang | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ Fangshan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  7. ↑ Funiushan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  8. ↑ Guangwushan-Nuoshuihe | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  9. ↑ Hexigten | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  10. ↑ Hexigten Geopark - Official website. [2020. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. ↑ a b Batur | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  12. ↑ a b Batur Global Geopark Official Website (amerikai angol nyelven). Batur Global Geopark . [2020. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  13. ↑ Huanggang Dabieshan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  14. ↑ Huanggang Dabieshan Geopark - Official website. en.dbsdzgy.com . [2020. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  15. ↑ Huangshan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  16. ↑ Huangshan Geopark - Official website. [2020. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  17. ↑ Jingpohu | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  18. ↑ Jiuhuashan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  19. ↑ Keketuohai | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  20. ↑ Xinjiang Keketuohai Geopark - Official website. www.keketuohaigeopark.com . (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  21. ↑ Leiqiong | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  22. ↑ Leye Fengshan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  23. ↑ Leye Fangshan Geopark - Official website. [2019. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  24. ↑ Longhushan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  25. ↑ Longhushuan Geopark - Official website. [2007. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  26. ↑ Lushan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  27. ↑ Lushan Geopark - Official website. [2019. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  28. ↑ Mount Kunlun | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  29. ↑ Ningde | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  30. ↑ Qinling Zhongnanshan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  31. ↑ Qinling Zhongnanshan Geopark - Official website. www.qlzns.com . [2020. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  32. ↑ Sanqingshan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  33. ↑ Shennongjia | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  34. ↑ Shennongjia Geopark - Official website. www.snjdzgy.com . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  35. ↑ Shilin | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  36. ↑ Shilin Geopark - Official website. www.shilin.com.cn . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  37. ↑ Songshan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  38. ↑ Taining | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  39. ↑ Taining Geopark - Official website. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  40. ↑ Taishan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  41. ↑ Mount Taishan Geopark - Official website. www.taishangeopark.com . [2019. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  42. ↑ Tianzhushan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  43. ↑ Tianzhusan Geopark - Official website. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  44. ↑ Wangwushan-Daimeishan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  45. ↑ Wudalianchi | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  46. ↑ Xingwen | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  47. ↑ Xingwen Geopark - Official website. [2019. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  48. ↑ Yandangshan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  49. ↑ Yanqing | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  50. ↑ Yanqing Geopark - Official website. [2020. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  51. ↑ Yimengshan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  52. ↑ Yimengshan Geopark - Official website. [2020. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  53. ↑ Yuntaishan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  54. ↑ Yuntaishan Geopark - Official website. www.yuntaishan.net . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  55. ↑ Zhangjiajie | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  56. ↑ Zhangjiajie Geopark - Official website. [2019. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  57. ↑ Zhijindong Cave | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  58. ↑ Zhijindong Cave Geopark - Official website. www.gzzjd.com . [2020. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  59. ↑ Zigong | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  60. ↑ Ciletuh - Palabuhanratu | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  61. ↑ Gunung Sewu | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  62. ↑ Rinjani-Lombok | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  63. ↑ Rinjani-Lombok Geopark - Official website. rinjanigeopark.com . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  64. ↑ Aso | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  65. ↑ Aso Geopark - Official website. www.aso-geopark.jp . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  66. ↑ Itoigawa | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  67. ↑ Itoigawa Geopark - Official website (angol nyelven). Itoigawa Global Geopark . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  68. ↑ Izu Peninsula | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  69. ↑ Izu Peninsula Geopark - Official website (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  70. ↑ Mt. Apoi | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  71. ↑ Mt. Apoi Geopark - Official website. www.apoi-geopark.jp . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  72. ↑ Muroto | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  73. ↑ Muroto Geopark - Official website. www.muroto-geo.jp . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  74. ↑ Oki Islands | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  75. ↑ Oki Islands Geopark - Official website. www.oki-geopark.jp . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  76. ↑ San'in Kaigan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  77. ↑ San'in Kaigan Geopark - Official website. [2019. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  78. ↑ Toya - Usu | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  79. ↑ Toya-Usu Geopark - Official website (japán nyelven). Toya-Usu UNESCO Global Geopark . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  80. ↑ Unzen Volcanic Area | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  81. ↑ Unzen Volcanic Area Global Geopark｜Information of sightseeing in Shimabara peninsula. www.unzen-geopark.jp . [2020. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  82. ↑ Qeshm Island | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  83. ↑ Qeshm island Geopark - Home. qeshmgeopark.ir . [2020. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  84. ↑ Langkawi | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  85. ↑ Langkawi Geopark - Official website (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  86. ↑ Cheongsong | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  87. ↑ Jeju | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  88. ↑ Mudeungsan | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  89. ↑ Mudeungsan Geopark - Official website. [2020. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  90. ↑ Satun | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  91. ↑ Satun Geopark - Official website (amerikai angol nyelven). [2020. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  92. ↑ Dong Van Karst Plateau | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  93. ↑ Non nuoc Cao Bang | United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  94. ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Világörökségi helyszínek, szűrve Ázsiára (és a Csendes-óceáni térségre ) illetve a VIII kritériumra (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre . (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  95. ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Világörökségi helyszínek, szűrve Ázsiára (és a Csendes-óceáni térségre ) illetve a VII kritériumra (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre . (Hozzáférés: 2020. február 10.)

Külső hivatkozások

Ázsia és Óceánia Geopark Hálózat (Asia Pacific Geoparks Network)(elérés:2020.02.10)

Sablon:UNESCO Globális Geoparkok
  • m
  • v
  • sz
UNESCO Globális Geoparkok
Afrika (AGN)  · Ázsia (APGN)  · Európa (EGN)  · Észak-Amerika  · Latin-Amerika (GeoLAC)  · Óceánia (APGN)