Alföldi Róbert

Alföldi Róbert
Stekovics Gáspár felvételén
Született	1967. november 22. (56 éves)[1] Kalocsa[2]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Alföldi Albert
Foglalkozása	színész szinkronszínész színházi rendező színigazgató televízióműsor-vezető
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (1987–1991)
Kitüntetései	Roboz Imre-díj (1994) Jászai Mari-díj (1995) Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (1996) Hevesi Sándor-díj (2010) Radnóti Miklós antirasszista díj (2014) Halhatatlanok Társulata (2022)[3]
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1985–
Híres szerepei	Rogyion Romanovics Raszkolnyikov Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij – Kapás Dezső: Bűn és bűnhődés Lucifer Madách Imre: Az ember tragédiája Prior Walter Tony Kushner: Angyalok Amerikában Henry Higgins My Fair Lady III. Richárd William Shakespeare: III. Richárd
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Alföldi Róbert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alföldi Róbert (Kalocsa, 1967. november 22. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2008 és 2013 között a Nemzeti Színház igazgatója.

Családja

Gyermekkorát Dunapatajon és Ordason töltötte. Édesanyja Vajda Ibolya,^[4] édesapja Alföldi Albert művelődésszervező, 1965-től 1990-ig MSZMP-s, 1990-től MSZP-s politikus, 1994–98 között országgyűlési képviselő, akivel 26 évesen találkozott először. Őt, öccsét, Szabolcsot és húgát, Ibolyát édesanyja és nagyanyja nevelte. Rajtuk kívül még három féltestvére van: Albert (1964), Angéla (1968) és Aliz (1971).^[5][6]

Apai nagyapja, Alföldi Károly (1904–1985) zsidó származású gazdatiszt, kereskedelmi főosztályvezető, apai nagyanyja Vígh Veronika írástudatlan uradalmi cseléd volt.^[6]

Élete

Zenei általános iskolába járt, hegedülni és zongorázni is tanult. Már kiskorában elhatározta, hogy színész lesz, ezért is döntött úgy, hogy a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatán folytatja a tanulmányait. Osztálytársa volt többek között Beviz Márta, Náray Erika, Börcsök Enikő és Piti Attila. A gimnázium elvégzése után elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahol tanulmányait egy év – akkoriban kötelező – sorkatonai szolgálat letöltése után, 1987-ben kezdte meg.

Horvai István és Kapás Dezső elismert színészpedagógusok osztályába került. Negyedéves korában népköztársasági ösztöndíjas lett. 1991-ben még főiskolásként eljátszotta Raszkolnyikovot (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés) a veszprémi Petőfi Színházban, amivel azonnal felhívta magára a figyelmet.

1992-ben az ország legnagyobb prózai társulata, a Vígszínház szerződtette. Nem kerülték el a nagy szerepek: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ivan Karamazov (Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek), Artúr (Mrożek: Tangó), Oscar Wilde (Kaufman: A nagy szemérmetlenség).

1995-ben kezdett el rendezni (Trisztán és Izolda – saját adaptáció) és már ezzel a munkájával nagy vihart kavart. Azóta folyamatosan rendez különböző magyar színházakban.

2000-ben úgy döntött, szabadúszó lett, és megvált a Vígszínház társulatától. 2006-ig volt szabadúszó, de a színészi és rendezői karrierjét ezután is töretlenül folytatta és ez az időszak hozta meg a televíziós szerepléseknek köszönhetően az országos ismertségét. 1998-tól 2002-ig az RTL Klub Jó Reggelt! (később Reggeli-Delelő) című műsorának egyik műsorvezetője volt, ami meghozta számára az országos népszerűséget. Azóta folyamatosan látható különböző televíziós csatornákon. Volt már önálló műsora, a Lucifer szerepelt kabaréban, a Magyar Televízióban egyórás beszélgetéseket készített hazánk legnagyobb színészeivel. Sokáig a Heti Hetes című műsorban szerepelt.

De nem csak a tévében interjúvolta meg színésztársait, havi rendszerességgel talkshow-t vezetett Artishowka címmel, az Articsóka Étterem színházában. Ezen felül továbbá az Alexandra Könyváruház Pódium termében, vasárnaponként egy-egy színházi embert lát vendégül egyórás beszélgetés erejéig.

Rendezői felkérést kapott a nyitrai Andrej Bagar Színháztól és a New York-i New York Theatre Workshoptól(wd), a portlandi Városi Színháztól (USA), valamint a prágai Divadlo Na zábradlítól.

Rendezései meghívást kapnak különböző nagy nemzetközi fesztiválokra (Szlovákia: 1996, 1997, 1998, 1999; Románia: 1998, 2000; Csehország: 1998, 1999).

2002 szeptemberében meghívták a belgrádi BITEF-re(wd) a nyitrai Hamlet előadását. 2003 novemberében, a Mezzo komolyzenei csatorna több ízben sugározta Charles Gounod Faust című operáját, mely elnyerte a hónap operája címet. 2006-ban a pekingi Shakespeare-fesztiválra kapott meghívást.

Rendezőként már minden műfajban kipróbálta magát: rendezett musicalt az Operettszínházban, operettet Szegeden, operát Szegeden, Miskolcon, Budapesten, New Yorkban (USA), Versailles-ben (F), Bergenben (N), Plzeň-ben (CZ), bábjátékot a Budapest Bábszínházban, ír táncshow-t a Tháliában, divatbemutatót és videóklipet is.

Hobbija a festészet, első önálló kiállítása 1999-ben nyílt. Festményei olyan kelendőnek bizonyultak, hogy egészen 2005-ig minden évben egyéni kiállításon mutatta be őket.

2006. március 1-jétől 2008. február 28-áig a Bárka Színház igazgatója volt, 2008. július 1-jétől a Nemzeti Színház igazgatója. 2007-ben felkérték A Társulat című szereposztó műsor zsűrijébe, ahol a művészeti vezető szerepét töltötte be.

A 2013-as X-Faktor egyik zsűritagjának kérték fel.^[7] A 2014-es, ötödik évadban is folytatja mentori munkáját. 2013. június 23-án a Mephisto című darabbal búcsúzott a Nemzeti Színház közönségétől, de a színházi rendezést nem hagyta abba a Vígszínházban a Danton halála című darabbal folytatja rendezői pályafutását.^[8] Ő volt a rendezője a sajátos stílusában előadott, a jubileumi 30. évfordulós István, a király rockoperának, melyet 2013 augusztusában három alkalommal is játszottak a hatalmas érdeklődésre tekintettel a Szegedi Szabadtéri Játékokon.^[9]

Kritikák vele szemben

A rendezéseiben alkalmazott meztelenséget és az előtérbe helyezett szexualitást bírálatok is érték. A horvátországi Fiuméban, az Ivan Zajcról elnevezett nemzeti színházban 2010 elején vendégként vitte színre Arisztophanész Lüszisztraté című komédiáját. Az előadás azért is kapott nagy sajtónyilvánosságot, mert a darabot egy rózsaszín, marcipánból és fagylaltból készült fallosszal reklámozták.^[10]

2010 novemberében szóbeli megállapodást kötött a Budapesti Román Kulturális Intézettel, melyben engedélyezte, hogy a román nemzeti ünnep előestéjén, november 30-án ünnepi megemlékezést tartsanak a Nemzeti Színházban, és bérbe vegyék a Nagytermet. (1918. december 1-jén kiáltotta ki a román nemzetgyűlés a megszállt Erdély egyesülését a Román Királysággal, ami azóta is ünnep Romániában.) Az engedélyt később visszavonta, mert több párt is tiltakozott ellene.^[11][12]

A Kuruc.info szélsőjobboldali weboldal több ízben felháborodásának adott hangot Alföldi művészetével kapcsolatban,^[13] így Petőfi Sándor János vitézének rendezése („Tündérország az Alföldi Róbert rendezte János vitézben egy zajos, büdös metrómegálló, ahol kurvák a tündérek, és boldogság sincsen.”):^[14] de nem tetszett Shakespeare Szentivánéji álmának „újrafogalmazása” sem (A park), és idéznek a Jég című darabbal kapcsolatban Molnár Gál Péter kritikájából is: „Az utolsó vacsorára utaló 13 színész játssza fegyelmezetten a cselekvéssorokat. A cselekmény során kettő kivételével mindnyájan ruhátlanul kínoztatnak meg. Közösülnek…”^[15] Mások a Madách Imre-féle Ember tragédiájának Alföldi-rendezésében történő orális szexuális jelenetét tartották elfogadhatatlannak.^[16][17]

Magánélete

Melegségéről nyíltan először az Alföldi Színháza – Öt nemzeti év című könyvben beszélt. Ebben kifejtette: „Nem saját érintettségem okán jelentek meg meleg szereplők vagy erről szóló darabok a Nemzeti Színház műsorán. Ennél azért nagyobb léptékben gondolkodom az életről is és a színházról is.”^[18]

A XIII. kerületben lévő otthonában^[19] mindig éltek vele háziállatok. Volt egy macskája is, Luca, de igazi kutyabarátként előbb Dorka, a bobtail és Sára, a talált erdélyi kopó, majd elvesztésük után Panka, 14 éven át, 2017 tavaszáig volt elválaszthatatlan társa.^[20]

Szerepei

Színház

Szinkron

Rendezései

Filmjei

Játékfilmek Szerelem első vérig (1985) Szerelem második vérig (1987) Az utolsó nyáron (1990) Erózió (1991) Bukfenc (1992) Prinzenbad (1993, német) Pá, drágám (1994) „Ilyen vagyok, ilyen…” (rendező, 1998) Vadkörték (2002) De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2005) 56 csepp vér (2006) Noé bárkája (2007) Nyugalom (rendező, 2007) A pokol élővilága (2023) Cicaverzum (2023)

Tévéfilmek Napóleon (1989) Az öreg gavallér (1989) Síremlék (1990) Rizikó (1993) X polgártárs (1994) Salamon (1996) Aranyoskáim (1996) Vadkörték (2003) Micimackó (A Nagy Könyv; rendező, szereplő, 2005) Kire ütött ez a gyerek (forgatókönyv – 2007) Géniusz, az alkimista (szereplő – 2010) A hentes (szereplő – 2021) A Király (szereplő – 2023)

Önálló kiállításai

Cd-k és hangoskönyvek

• Alan Alexander Milne – Micimackó
• Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg
• Az vagy nekem...
• Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
• Tűz és víz – Pilinszky János versei – Hangoskönyv (Alföldi Róbert előadásában)

Kötetek

• Festmények és szövegek; Hanga, Bp., 2002
• Magánügy; riporter Csáki Judit; Libri, Bp., 2015
• A múlt szabadsága. Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből. Neoavantgárd fotóművészet Magyarországon az 1960-as évektől napjainkig; szerk. Kolozsváry Marianna; ARTneo–Magyar Fotográfusok Háza-Mai Manó Ház, Bp., 2016 (angolul is)
• Csáki Judit: Alföldi – Rajtam nem múlt; Open Books, Bp., 2023

Díjai, elismerései

Jegyzetek

További információk

• Alföldi Róbert a PORT.hu-n (magyarul)
• Alföldi Róbert az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Alföldi Róbert az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Alföldi Róbert a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Alföldi Róbert interjú- kidsnews.hu Archiválva 2018. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
• Összefoglaló a vele szemben felmerült kritikákról, linkekkel (Index, 2011. május 26.)
• Könyvismertető Csáki Judit: Alföldi színháza c. könyvéről (2014)
• Alföldi Róbert; szöv. Vörös Róbert, kép Gordon Eszter; Korona, Bp., 2003 (Vendégségben)
• Csáki Judit: Alföldi színháza. Öt nemzeti év; függelék összeáll. Gálos Orsolya; Libri, Bp., 2013
• Díszpolgár lett a 13. kerületben Alföldi Róbert