Horváth Mihály Gimnázium

Horváth Mihály Gimnázium (HMG)
Az iskola épülete
Az iskola épülete
Alapítva1859
NévadóHorváth Mihály (ember)
HelyMagyarország, Szentes
Korábbi neveiHorváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola (2007–2010)
Típusgimnázium
Oktatók száma60
Tanulólétszám557 (2019)
IgazgatóSipos Kitti Lídia
OM-azonosító029737
TagozatokBiológia-kémia, Földrajz, Hatévfolyamos, Humán, Irodalmi-drámai-média, Matematika-fizika, Nyelvi (angol, francia, német, orosz), Sport (vízilabda, tánc)
Elérhetőség
Cím6600 Szentes, Szent Imre herceg utca 2.
Elhelyezkedése
Horváth Mihály Gimnázium (Szentes)
Horváth Mihály Gimnázium
Horváth Mihály Gimnázium
Pozíció Szentes térképén
é. sz. 46° 38′ 60″, k. h. 20° 15′ 19″46.6499509, 20.255199446.649951°N 20.255199°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 60″, k. h. 20° 15′ 19″46.6499509, 20.255199446.649951°N 20.255199°E
Térkép
A Horváth Mihály Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Mihály Gimnázium témájú médiaállományokat.

A szentesi Horváth Mihály Gimnázium a dél-alföldi térség legrégibb középfokú oktatási intézménye. 1859-ben alapították, de a mai épületbe csak hosszú idő múlva jutottak el. 2007 és 2010 között az iskola egy nem egyenrangú társulás vezetője volt.

Története

1714 óta működött Szentesen a református egyház által fenntartott elemi iskola mellett az úgynevezett „latin iskola”. Itt leginkább a debreceni nagykollégiumban teológiát végzett diákok töltöttek el két-három évet oktatóként, így gyűjtve pénzt későbbi egyetemi tanulmányaikra. Az iskola épülete a mai járásbíróság helyén állt.

A gimnázium épülete 1888-ban

1747-ben a legidősebb városháza épületébe költözött az iskola, melynek léte azt bizonyítja, hogy a török elleni felszabadító harcok után hazatérő szentesi lakosságban nőtt az igény egy, az elemi iskolás szintnél magasabb műveltségre. 1859-ben a református egyháztanács elhatározta egy négyosztályos gimnáziumi oktatás elindítását. Az első osztály ebben az évben kezdte a munkát 21 tanulóval. A kiegyezést követő esztendőkben az egyház, a város és az állam többször is kísérletet tett az átszervezésére. Ezek során az iskolának évekig kettős jellege volt: a gimnázium és a polgári iskola, amelyek a mai ligeti múzeum épületében működtek. Végül a minisztérium jóváhagyta a nyolcosztályos, tiszta gimnáziummá fejlesztést. 1888 óta a mai épület téglaburkolatú részében zajlott az oktatás (tervező: Benkó Károly).[1]

Az első világháború megtörte a gimnázium fejlődését. Habár 1918-ban elkészültek az épület új szárnyai és a szolgálati lakások, az anyagi gyarapodást azonban elhomályosították a háború veszteségei. Nyolc tanár és 92 diák vonult be a seregbe. A két világháború közötti időszak a csendes, nyugodt munka és a lassú gyarapodás időszaka volt. Az 1923–24-ben megkezdődött iskolareform következtében az intézet reálgimnázium lett, a tanulók száma mintegy 400 főt tett ki.

Horváth Mihály (1809–1878) politikus, miniszter, történész, püspök

Az 1922–23-as tanévtől kezdve a gimnázium Horváth Mihály nevét viseli. 1935 óta zajlik rendszeres filmoktatás: már a harmincas években évente 80–100 filmet vetítettek le, szemléltetés céljából. Az iskolában működő ifjúsági szervezetek közül az 1924-ben alakult cserkészcsapat érdemel elsősorban említést.

A háborús készülődés és a második világháború évei mély nyomokat hagytak a gimnázium életében. A nevelés fanatikusan nacionalista és militarista szelleművé vált, ekkor indult a leventemozgalom. 1944 tavaszán egy német katonai kórház költözött a gimnázium épületébe. A zsidó diákok megalázó megkülönböztetéséről szóló utasításokat a gimnázium igazgatója és tanárai – amennyire a hatáskörük engedte – figyelmen kívül hagyták. Az iskolai tanítás 1944. április 1-jén befejeződött.

Az 1945–46-os tanévben az élet lassan visszaállt a rendes kerékvágásba. Hazatért a hadifoglyok egy része és az elköltözöttek, illetve újjászerveződött a tanári kar. Tekintettel arra, hogy a gimnázium második évfolyama is megszűnt, megalakult a dolgozók gimnáziuma, illetve az épület hajlékot adott a kereskedelmi középiskolának is. 1957-ben az iskola az oktatási minisztériummal együttműködve megindította az 5+1-es rendszerű oktatást, melynek keretében a tanulók műhelygyakorlaton vettek részt.

Az első nyelvi tagozat az 1963–64-es tanévben indult meg, 1966-ban pedig a szakosított kémia–fizika tagozat kezdte meg a működését. Mátyás Sándor és László Béláné vezetésével 1966-tól valamennyi évfolyamon működött egy-egy tagozatos angol nyelvi csoport, azonban az orosz nyelv dominanciája miatt az angol nyelvi oktatás a többi csoportban csak heti két-három órában folyt, második idegen nyelvként. Később, 1989-ben angol tagozat indult. 1969-ben a gimnázium megindította a speciális francia szakosított csoportot. 1976-ban elkészült a hangstúdió és a filmvetítő terem.

Az 1978–79-es tanévben Várkonyi Zoltán elképzelései alapján a Színház és Filmművészeti Főiskolán tartott egyhetes tanári előkészítő képzés után kezdte meg a működését az iskolában az irodalmi–drámai tagozat, amely öt év múlva új orientációs rendszert kapott: fél-fél éves gyakorlat a diákszínpadi, bábos, filmes és kamarakórus csoporton belül. 1989. március 15-én átadták az új könyvtárépületet.

2007-ben az iskolát közös igazgatás alatt összevonták a Boros Sámuel Szakközépiskolával. A két intézmény nem egyenrangú társulásából létrejött a Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola mint főintézmény, a szakközépiskola pedig tagintézményeként működött. 2010-ben a tanévet újra önálló intézményként kezdte. Ugyanebben az évben átadták a gimnázium új szárnyát, melyben egy médiaterem és egy táncterem található, illetve egy színpadként funkcionáló udvar lelátóval. Még az átadás után döntöttek arról, hogy az udvart Bácskai Mihály után a Bácskai-udvarnak nevezik el.[2]

Tagozatok:

A Horváth Mihály Gimnázium jelenkori képzései: (tagozatok)

  • Biológia-kémia
  • Irodalmi-drámai-média
  • Hatévfolyamos
  • Humán
  • Matematika-fizika
  • Angol nyelvi
  • Sporttagozat

Az iskola igazgatói

Horváth Mihály Gimnázium (1859–2007)

  • Zolnay Károly 1859–1899 (megszakításokkal)
  • Csukás Benjamin 1864–1867
  • Belák János 1867–1868
  • Dósa Elek 1871–1872
  • Reinholz Károly 1872–1873
  • Balázsovits Norbert 1899–1911
  • Dr. Szőke József 1911–1925
  • Járay (Jaeger) Imre 1925–1942
  • Szöllősy Géza 1942–1961
  • Terney Béla 1961–1966
  • Gidófalvy György 1966–1974
  • Bácskai Mihály 1974–1990
  • László Béláné 1990–2000
  • Dr. Bácskainé Fazekas Márta 2000–2007

Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola (2007–2010)

  • Inokai-Tóth László 2007–2008
  • Magyar Lászlóné 2008
  • H. Szabó Réka 2008–2012

Horváth Mihály Gimnázium (2010–)

  • Tóth Tamás József 2012–2022
  • Sipos Kitti Lídia 2022-

Jeles pedagógusai

Híres diákjai

Előadóművészek, médiaszereplők

Jeles egykori diákok

  • Angyal Dávid (1857–1943) történetíró
  • Balázs Árpád (1937–) Erkel-díjas zeneszerző, Érdemes művész
  • Barta János (1901–1988) irodalomtörténész, egyetemi tanár
  • Bíró Ferenc (1937–) irodalomtörténész
  • Bonczos Miklós (1897–1971) belügyminiszter, országgyűlési képviselő, főispán.
  • Bónus Tibor (1972–) irodalomtörténész
  • Böszörményi Jenő (1882–1955) református lelkész, egyházi író, novellista
  • Brusznyai Árpád (1924–1958) középiskolai tanár, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja
  • Bugyi István (1898–1981) Kossuth-díjas sebész főorvos, címzetes egyetemi tanár, kórházigazgató
  • Buzás Péter (1952–) Makó város polgármestere
  • Cicatricis Lajos (1862–1953) főispán, felsőházi tag
  • Czilczer Olga (1940–) zenepedagógus, költő, író
  • Farkas Antal (1875–1940) újságíró, író, költő
  • Gilicze Antal (1885–1944) református lelkész
  • Jakó Géza (1886–1943) keramikus iparművész, szaktanár
  • Károlyi Mór (1865–1941) fogorvos (Károlyi-effektus)
  • Kiss Ottó (1928–2017) sportvezető
  • Négyesy László irodalomtörténész, esztéta, stiliszta, az MTA tagja
  • Orosz Pál (1934–2014) olimpiai bronzérmes labdarúgó, edző, sportvezető
  • Papp László (1905–1989) Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes birkózó
  • Pataki Márta (1943–2017) magyar–történelem szakos középiskolai tanár, könyvtáros, wikipédista
  • Purjesz Zsigmond (1846–1918) belgyógyász, egyetemi professzor
  • Szécsényi József (1932–2017) Európa-bajnoki bronzérmes diszkoszvető
  • Újfalusi Németh Jenő (1941–) irodalomtörténész, nyelvész, műfordító
  • Várady Lipót Árpád (1862–1923) római katolikus püspök, kalocsai érsek
  • Zsoldos Péter (1930–1997) író

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.szenteskincsei.gportal.hu/gindex.php?pg=35384778&nid=6337392
  2. ↑ A BÁCSKAI UDVAR. www.szentesimozaik.hu. (Hozzáférés: 2020. november 16.)[halott link]

Források

  • Dr. Berecz Sándor: A Szentes Városi Községi Főgimnázium története (1896) (PDF). e-Könyvtár Szentes
  • Gimnáziumi Értesítők (1865–1938) Évkönyvek (1939–2000) (PDF). e-Könyvtár Szentes
  • Dr. Páhi Ferenc: A szentesi gimnázium története (1959 – kézirat) (PDF). e-Könyvtár Szentes
  • A Horváth Mihály Gimnázium honlapja
  • Horváth Mihály Gimnázium (szentesinfo.hu)

További információk

  • Labádi Lajos: A "latin iskolától" a főgimnáziumig. Szentesi Élet, 2008. április 18.
  • Labádi Lajos: A gimnázium legkitűnőbb tanárai. Szentesi Élet, 2008. április 25.
  • Labádi Lajos: A gimnáziumi "palota" átadása. Szentesi Élet, 2008. szeptember 5.
  • Labádi Lajos: A gimnáziumi reform végrehajtója – Százhuszonöt éve született Járay (Jaeger) Imre iskolaigazgató. Szentesi Élet, 2008. szeptember 12.
  • Cseh-Lakos: A középiskolai oktatás kezdetei. Szentesi Élet, 2009. június 26.
  • Cseh-Lakos: Nyolc osztályos főgimnázium. Szentesi Élet, 2009. július 10.
  • Cseh-Lakos: Az intézmény híres tanítványai. Szentesi Élet, 2009. július 24.
  • Új igazgató a szentesi Horváth Mihály Gimnázium élén (www.delmagyar.hu, 2012.08.07.)