BMD–1

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

BMD–1

Belarusz BMD–1-es harcjárművek

Fejlesztő ország	Szovjetunió
Általános tulajdonságok
Személyzet	2 (vezető, irányzó) + 4 fő
Hosszúság	5,40 m
Szélesség	2,63 m
Magasság	1,97 m
Tömeg	7,2 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat	10–15 mm a páncéltesten, 13–23 mm a tornyon
Elsődleges fegyverzet	1 db 73 mm-es 2A28 GROM simacsövű ágyú 9M14 Maljutka, 9M111 Fagot, 9M113 Konkursz irányított páncéltörő rakéták
Másodlagos fegyverzet	3 x 7,62 mm-es PKT géppuska
Műszaki adatok
Motor	1 db 5D20–240 típusú dízelmotor
Teljesítmény	180 kW (240 LE)
Felfüggesztés	torziós rugó
Sebesség	80 km/h műúton, 45 km/h terepen, 10 km/h úszva km/h
Fajlagos teljesítmény	kW/t
Hatótávolság	500 km
A Wikimédia Commons tartalmaz BMD–1 témájú médiaállományokat.

A BMD–1 (oroszul: БМД–1 – Боевая Машина Десанта, magyar átírásban: Bojevaja Masina Gyeszanta, magyarul: deszantharcjármű) szovjet úszóképes, légi szállíthatóságú, ejtőernyővel ledobható deszantharcjármű, melyet a Volgográdi Traktorgyár (VTZ) gyártott 1968–1987 között. A járművek nagy részét a Szovjet Hadsereg állította szolgálatba, kisebb mennyiségben exportálták is. Több helyi háborúban bevetették. A BMD–1-en alapul a BTR–D légi deszant páncélozott szállító jármű. Továbbfejlesztett változata a BMD–2. Légi szállítására az An–12 és Il–76-os repülőgépeket használják.

Története

A Kubai rakétaválság nagy nyomást fejtett ki a szovjet vezetésben, hogy fejlesszék a légideszant-csapatokat. A szovjet tanulmányok során kiderült, hogy a könnyűfegyverzettel ellátott ejtőernyősök nem tudják felvenni a harcot az ellenséges páncélosokkal szemben, ezért a szovjet katonai vezetés úgy döntött, hogy az 1966-ban szolgálatba állított BMP–1-hez hasonló, levegőből ledobható harcjárművet rendszeresítenek a a légideszant-egységeknél.

A szállító eszköznek az An–12-est választották, de a repülőgép terhelhetősége miatt a 13 tonnás BMP–1 szóba sem jöhetett, ezért új harcjármű tervezésére adott utasítást a szovjet vezetés. A tervező és gyártó vállalat a Volgográdi Traktorgyár volt. Először átalakított BMP-1 harcjárművel próbálkoztak, 764-es gyártmányjelzéssel, de a kísérletek kudarcba fulladtak. A prototípusok 914 illetve 915-ös gyártmányjelzéssel készültek.

A fejlesztés 1965-ben, a kísérletek 1967-ben kezdődtek, a sorozatgyártás 1970-ben, de a jármű tömege meghaladta 500 kg-mal a követelményeket. 1977-ben modernizálták a BMD–1 harcjárműveket ezek jelzése BMD–1P lett. Az afganisztáni harci tapasztalatok alapján 1983-ban döntés született arról hogy, egy új, jobb technikai tulajdonságokkal rendelkező harcjárművet terveznek a BMD–2-t. A BMD–1 az alapja a BTR–D többcélú páncélozott szállító harcjárműnek is.

Változatok

Alapváltozatok

BMD–1K – Parancsnoki változat, amely 1971-ben jelent meg.
BMD–1M – Modernizált változat.
BMD–1KM – A BMD–1K parancsnoki jármű modernizált változata.

Speciális változatok

BTR–D – Páncélozott szállító harcjármű, amelynél a torony elhagyásával növelték a szállítható deszantszemélyzet létszámát. 1974-ben rendszeresítették.

Háborús alkalmazás

1977-1978 Ogadeni háború
1979-1989 A Szovjetunió afganisztáni háborúja
1975-2002 Angolai polgárháború
1982-1989 Irak–iráni háború
1990-1991 Öbölháború, Kuvait megszállása
1999-2009 Második csecsen háború
2003-2011 Iraki háború
2008 Orosz–grúz háború

Rendszeresítő államok

Angola:
Azerbajdzsán: 40 db
Fehéroroszország: 154 db
India:
Irán: 200 db
Moldova: 44 db
Oroszország: 2500 db
Örményország: 10 db
Ukrajna: 61 db
Üzbegisztán: 120 db

Korábbi rendszeresítők

Irak: Az összes megsemmisült, vagy leselejtezték.
Kuba: Ingyenesen kapta meg az Angolai hadsereg.
Szovjetunió: Továbbadta az utódállamoknak.

Források

M. V. Pavlov, I. V. Pavlov, Sz. L. Fedoszejev: BMD–1. Bojevaja masina »krilatoj pehoti«. (magyarul: BMD–1. A „szárnyas gyalogság” harcjárműve.), Tyehnyika i vooruzsenyije: vcsera, szegodnya i zavtra, 2009/12. Tyehinform, Moszkva, 2009.

Sablon:A második világháború utáni szovjet, orosz és ukrán harcjárművek

A második világháború utáni szovjet, orosz és ukrán harcjárművek

Harckocsik

T–10 · T–54 · T–55 · PT–76 · T–62 · T–64 · T–72 · T–80 · T–84 · T–90

Páncélozott szállító harcjárművek

Lánctalpas	BTR–50 · MT–LB · MT–LBu · BTR–D · PTSZ
Gumikerekes	BTR–3 · BTR–4 · BTR–40 · BTR–60 · BTR–70 · BTR–80 · BTR–90 · BPM–97 · BTR–94 · BTR–152

Gyalogsági harcjárművek

BMP–1 · BMP–2 · BMP–3 · BMD–1 · BMD–2 · BMD–3 · BMD–4 · BTR–T · BMPT · BRDM–1 · BRDM–2

Önjáró tüzérség

Ágyúk és tarackok	2SZ1 · 2SZ3 · 2SZ4 · 2SZ5 · 2SZ7 · 2SZ9 · 2SZ19 · 2SZ23 · 2SZ31 · ASZU–57 · ASZU–85
Rakétasorozat-vetők	BM–14 · BM–21 · BM–24 · BM–25 · BM–27 · TOSZ–1 · BM–30
Rakéták	Luna–M · 9K79 Tocska (SS–21 Scarab) · 9K714 Oka (SS–23 Spider) · 9K720 Iszkander (SS–26 Stone)

Önjáró légvédelmi rendszerek

Gépágyús	BTR–40A · BTR–152A · ZSZU–57–2 · ZSZU–23–4 · 2K22 Tunguszka (SA–19 Grison) · Pancir–SZ1 (SA–22 Greyhound)
Rakétás	2K11 Krug (SA–4 Ganef) · 2K12 Kub (SA–6 Gainful) · 2K22 Tunguszka (SA–19 Grison) · 9K31 Sztrela–1 (SA–9 Gaskin) · 9K33 Osza (SA–8 Gecko) · 9K35 Sztrela–10 (SA–13 Gopher) · 9K37 Buk (SA–11 Gadfly) · 9K330 Tor (SA–15 Gauntlet) · SZ–300 (SA–10 Grumble) · Pancir–SZ1 (SA–22 Greyhound)