Szmrecsán

Szmrecsán (Smrečany)
Szmrecsán címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Liptószentmiklósi
Rang	község
Első írásos említés	1272
Polgármester	Vladimír Šiarnik
Irányítószám	032 05
Körzethívószám	044
Forgalmi rendszám	LM
Népesség
Teljes népesség	696 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	701 m
Terület	8,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 07′ 10″, k. h. 19° 39′ 06″49.119444444444, 19.65166666666749.119444°N 19.651667°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 10″, k. h. 19° 39′ 06″49.119444444444, 19.65166666666749.119444°N 19.651667°E
Szmrecsán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szmrecsán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szmrecsán (szlovákul Smrečany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése

Liptószentmiklóstól 5 km-re északra, a Nyugati-Tátra lábánál, a Szmrecsányi-patak partján fekszik. A szomszédos Zsárral teljesen egybeépült.

Története

Környéke már a vaskorban is lakott volt, a közeli Hrádok-dombon kora vaskori erődítmény maradványaira bukkantak, leletei az i.e. 5.-6. századból valók és a lausitzi kultúrához tartoznak.

A mai település a 13. században keletkezett, Bohumir és Szerafin comes birtoka, majd utódaiké a Szmrecsányi családé. A család Liptó vármegye egyik legjelentősebb családja volt, az évszázadok során is birtokos maradt a vármegyében. A község első temploma a 13. században még fából épült. 1272-1290-ben és 1299-ben „Zemerchen” alakban jegyzik. 1299-ben „Zemerchen” néven egy birtokvita kapcsán említik először. Az oklevél a Szentiványi család levéltárából származik. A 14. század közepén épült fel a Szűz Mária tiszteletére szentelt gótikus templom, mely ma is dísze a községnek. A templom Simon nevű papját 1346-ban említik. 1349-ben „Szmercen”, „Szmrchan”, „Szmrecsan”, „Szemeretsen”, 1352-ben „Scemerchen”, 1422-ben „Zemrechan”, „Zemrechen”, 1447-ben „Szmreczano”, 1460-ban „Smereczany” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1574-ben a templom az evangélikusoké lett és csak 1707-ben szerezték vissza a katolikusok. 1588-ban 14, 1596-ban 20 ház állt a faluban. A 16. század végén 16 lakóházán kívül nemesi kúria, uradalmi malom, templom és plébánia állt a községben. Ezzel Szmrecsány akkoriban a környék legnagyobb településének számított. A 18. században határában vasat bányásztak, a falu lakói vászonszövéssel is foglalkoztak. 1715-ben 23 adózója volt. 1784-ben 66 házában 526 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZMERCSÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Szmercsányi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik N. Bobróczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja jó, fele soványabb, javai külömbfélék.”^[2]

A 19. században sokan dolgoztak kőművesként nagy magyarországi építkezéseken, főként Budapesten. 1828-ban 65 háza volt 614 lakossal. Lakói főként a közeli vasérc bányákban dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szmrecsán, tót falu, Liptó vármegyében, 93 kath., 521 evang. lak. Kath. filial. templom. Van 2 kastélya, savanyuviz forrása a Kárpátok tövében; s nevezetes vászonszövése. F. u. Szmrecsányi család. Ut. p. Okolicsna.”^[3]

1900 és 1906 között Szmrecsányi Arisztid Liptó vármegye főispáni tisztségét töltötte be. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

1944. október 28-án a németek a falu egy részét felégették és még 1945 elején is ádáz harcok dúltak birtoklásáért.

Népessége

1910-ben 553, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 616 lakosából 609 szlovák volt.

2011-ben 625 lakosából 604 szlovák volt.

Neves személyek

• Itt született 1880-ban Vladimír Pavel Čobrda szlovákiai evangélikus püspök.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma a Gyertyaszentelő Boldogasszonynak van szentelve, már a 13. században állott, ekkor még fatemplom volt. A 14. század közepén kőből építették fel; a 15. században, az 1517 előtti években, majd a 20. század közepén átépítették. Egyhajós templom sokszögzáródású szentéllyel. Középkori freskók díszítik, melyek a 14. század második feléből származnak. Késő gótikus szárnyasoltára 1480 körül készült, mellékoltárai 1510 körül készültek. A templomot 1954-55-ben restaurálták. Keresztelőmedencéje gótikus, kórusát népi festmények díszítik. Barokk orgonája 1750 körül készült. Harangját 1509-ben öntötték. 1574 és 1707 között evangélikus templomként szolgált.
• Evangélikus temploma 1880-ban épült.
• A Szmrecsányi család kastélya a 18. század közepén épült barokk stílusban, 1810-ben klasszicista stílusban átépítették, ma szociális otthon.

Jegyzetek

Irodalom

• Zolnay László 1977: A régi Zólyomi Ispánság építkezéseinek történetéhez 2/IV Szmrecsány és a Bogomérfiak templomai. Arc Hungarica 1977, 203-222.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Nemhivatalos oldal
• E-obce.sk
• Községinfó
• Szmrecsán Szlovákia térképén