Vázsec

Vázsec (Važec)
Vázsec címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Liptószentmiklósi
Rang	község
Első írásos említés	1280
Polgármester	Milan Lištiak
Irányítószám	032 61
Körzethívószám	044
Forgalmi rendszám	LM
Népesség
Teljes népesség	2382 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	788 m
Terület	59,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 03′ 33″, k. h. 19° 58′ 48″49.059166666667, 19.9849.059167°N 19.980000°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 33″, k. h. 19° 58′ 48″49.059166666667, 19.9849.059167°N 19.980000°E
Vázsec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vázsec témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vázsec vagy Vágfalva (szlovákul Važec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése

A Liptói-medencében, Liptóújvártól 28 km-re keletre, a Fehér-Vág partján fekszik.

Története

Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt talált kőkori eszközök, valamint a hallstatt korból származó bronztárgyak.

A települést soltészjog alapján alapította birtokosa: Bohumir comes, aki 1269-ben kapta adományba. Később utódaiké: a Szent-Iványiaké, Szmrecsányiaké és Baanoké volt. Már nem sokkal az alapítás után felépítették a Remete Szent Antal tiszteletére szentelt templomot. Oklevél 1280-ban „Vasych” alakban említi először. 1286-ban „Vasych”, 1480-ban „Wasecz”, 1492-ben „Wasewcz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1545-ben a falu áttért az evangélikus hitre és a templom is az evangélikus egyházé lett, de később visszakapták a katolikusok. 1715-ben 63, 1720-ban 48 adózója volt. Az evangélikus hívek csak 1783-ban, a türelmi rendelet után építhettek maguknak templomot. 1784-ben 153 házában 1489 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VASCSEG. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Szentiványi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csorbához közel, mellynek filiája; határjának fele síkos, és könnyen míveltetik, fája is van mind a’ kétféle, legelőeje elég.”^[2]

1828-ban 197 házát 2093-an lakták. Lakói állattenyésztők, faárukészítők, zsindelykészítők, fuvarosok, tutajosok voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vasecz, Liptó vm. tót falu, a szepesi országutban, a Fejér-Vágh mellett, a Hochvald hegy tövében: 179 kath., 1888 evang., 28 zsidó lak. Ev. anya-, kath. fil. szentegyház. Több urasági kastélyok; nagy de sovány határ; szép erdő, mellyben gomba bőséggel találtatik; lakosai fával, léczekkel, sat. eleven kereskedést üznek. F. u. Bán, Szmrcsányi. Ut. p. Vichodna.”^[3]

1871-től sokan dolgoztak a vasútnál is. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

1931. július 17-én tűzvész pusztított, s a település faházainak jelentős része a lángok martalékává vált.

Népessége

1910-ben 2639 lakosából 2529 szlovák volt.

2011-ben 2387 lakosából 2065 szlovák és 157 cigány.

Híres emberek

• A faluban élt és alkotott 1923 és 1959 között Jan Hála cseh festőművész, művei a képtárban láthatók.

Nevezetességei

• Remete Szent Antalnak szentelt bencés apátsági temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban, benne gótikus Madonna-szoborral. 1738-ban barokk stílusban felújították, majd 1910-ben teljesen átépítették.
• Evangélikus temploma 1892-ben épült neogótikus stílusban.
• Határában egy 1923-ban felfedezett cseppkőbarlang is van, amelynek egy része már régebben is ismert volt a helyiek körében. Az 1954-ben megnyitott barlang teljes hossza 530 méter, ebből 235 méter látogatható. Levegő hőmérséklete egész évben 7-7.5 °C körül mozog. A barlang őslénytani leletekben rendkívül gazdag, többek közt a barlangi medve maradványainak egyik lelőhelye.
• Az 1998-ban felszentelt katonai temető a második világháborúban e környéken elesett 7000 német katonának állít emléket.
• Múzeum. Egykoron a település egyetlen falazott, emeletes lakóházaként túlélte az 1931-es tűzvészt. Jelenlegi tulajdonosa felújíttatta, s a község múltját bemutató múzeumot alapított az épületben.
• Jan Hála Képtár (szlovákul Galéria Jana Hálu). A festőművész egykori lakóházában – mely egyúttal műtermeként is szolgált – 1977-ben képtárat alapítottak.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• E-obce.sk
• A község a Magas-Tátra turisztikai honlapján
• Községinfó
• Vázsec Szlovákia térképén

Jegyzetek

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.