Gornji Miklouš

Gorjni Miklouš
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Csázma
Jogállás	falu
Irányítószám	43240
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	77 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 43′ 26″, k. h. 16° 41′ 28″45.724, 16.69145.724000°N 16.691000°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 26″, k. h. 16° 41′ 28″45.724, 16.69145.724000°N 16.691000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Donji Miklouš falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 22, közúton 31 km-re délnyugatra, községközpontjától 9 km-re délkeletre, a 26-os számú főúttól keletre, Donji Miklouš és Martinac között, a Monoszlói-hegység északi lejtőin fekszik.

Története

A település már a 14. században is létezett. 1334-ben Ivan gorai főesperes „ecclesia sancti Nicolai” néven említi Szent Miklósnak szentelt plébániatemplomát.^[2] Nevét is Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta. A 16. században a török elpusztította, akkori lakossága Ivanics környékére menekült.

A falu a török kiűzése után a 17. században települt újra. 1774-ben az első katonai felmérés térképén az akkor még egységes település „Dorf Miklos” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. A miklouši plébániát 1789-ben alapították újra. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Miklous” a neve.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Miklóuss” néven 51 házzal, 256 katolikus vallású lakossal találjuk.^[4] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1890-ben 259, 1910-ben 410 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 96 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága

(1857 és 1880 között lakosságát Donji Mikloušhoz számították.)

Nevezetességei

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma^[7] a mai Gornji Miklouš közepén egy kis magaslaton áll. A templom középkori eredetű, amit keleti tájolása is mutat. Mai formájában 1704-ben épült, 1789-ben és a 19. század elején megújították. Egyhajós épület félköríves apszissal. A nyugati főhomlokzat előtt áll a zömök harangtorony, melyet felül karcsú toronysisak zár.

Kultúra

Kulturális és művészeti egyesületét a KUD Sloga Mikloušt 1974-ben alapították.

Oktatás

Az iskola épülete 1893-ban épült. Ma a csázmai alapiskola 4 osztályos alsó tagozatos területi iskolája működik benne.

Jegyzetek

Források

• Csázma város hivatalos oldala (horvátul)
• Csázma turisztikai irodájának oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)