Munije

Munije
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Grobosinc
Jogállás	falu
Irányítószám	43504
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	26 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 40′ 47″, k. h. 17° 17′ 38″45.6797, 17.293845.679700°N 17.293800°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 47″, k. h. 17° 17′ 38″45.6797, 17.293845.679700°N 17.293800°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Munije (1880-ig Munja) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Grobosinchoz tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 43, közúton 51 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 11, közúton 16 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délkeletre Nyugat-Szlavóniában, Rastovac és Turčević Polje között, az Ilova jobb oldali mellékvize Rastovac-patak bal partján fekszik.

Története

A török kiűzése után a község területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski és kisebb számban az Isztria területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott.

A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén még Turčević Polje nyugati részeként találjuk. Önálló településként csak 1890-ben szerepel először. A katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt.

1890-ben 200, 1910-ben 306 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében nagyszámú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 44%-a szerb, 36%-a horvát, 19%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 42%-a cseh, 32%-a horvát, 20%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 35 lakosa volt.

Lakossága

(1857 és 1880 között lakosságát Turčević Poljéhoz számították.)

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
• A második katonai felmérés térképe (1806-1859)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)