Dolha

Dolha (Довге)
Dolhai panoráma
Dolha címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ilosvai járás (–2020) Huszti járás
Község	Dolha község (2020–)
Rang	falu
Alapítás éve	1454
Irányítószám	90154
Körzethívószám	+380 3144
Népesség
Teljes népesség	6790 fő (2001)
Népsűrűség	145,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	172 m
Terület	46,66 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 22′ 03″, k. h. 23° 17′ 13″48.3675, 23.28694444444448.367500°N 23.286944°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 03″, k. h. 23° 17′ 13″48.3675, 23.28694444444448.367500°N 23.286944°E
Dolha Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolha témájú médiaállományokat.

Dolha (ukránul: Довге [Dovhe], oroszul: Долгое [Dolgoje], szlovákul: Dlhé) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Nevének eredete

Régi magyar neve Hosszúmező és mai neve is nyilvánvalóan a szláv dlhá (= hosszú) melléknévből származik.

Fekvése

Nagyszőlőstől 43 km-re északkeletre, a Dolha-patak és Borzsa folyó összefolyásánál fekszik.

Története

1454-ben Nagh Dolha néven említik. A hagyomány szerint a falu egykor nem itt, hanem a Szvinka-patak völgyében feküdt, de egy földrengés elpusztította. 14. századi eredetű falu, a Dolhay család egykori birtoka. 1454-ben királyi rendeletre helyezték át Bereg vármegyéből Máramarosba. A Dolhai család 15. századi várkastélyát Mátyás hűtlenség miatt 1471-ben leromboltatta. Itt lepte meg 1703. június 7-én Károlyi Sándor nyolc század katonával és egy század vasas némettel a gyanútlanul táborozó kurucokat. 1902-ben ma is álló kuruc emlékoszlopot állítottak a csatahelyre, a város főterére. 1751-ben a bádogkészítő üzem, 1760-ban a papírgyár, 1780-ban a szövöde, 1830-ban a vasgyár termelése indult meg, de mára csak az 1900-ban alapított fűrészüzem maradt meg. A falu egykor vashámorairól volt híres.

1910-ben 3524 lakosából 2226 ruszin, 509 német, 383 magyar és 332 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Dolhai járásának székhelye volt. Ma 6000 lakosából 200 (3%) a magyar.

Látnivalók

• Református temploma 15. századi, gótikus eredetű, 1938-ban átépítették, ma már nem működik.
• Mai Teleki-kastélya a 17. században épült, 1712-ben bővítették, majd erődfallal és bástyákkal erősítették meg. Mai formáját 1798-ban nyerte el, ma elhanyagolva áll, egykori épületeinek egy részében tüdőkórház működik.

Képek

• 
  Templomok
• 
  Iskola
• 
  Kuruc emlékoszlop
• 
  Zsidó temető
• 
  Teleki-kastély
• 
  Az egykori Teleki-kastély egyik bástyája a főút felől

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára (1914) ISBN 963 85683 3 X
• A Kárpátinfó a kárpátalja egykori vaskályhagyártásáról^{[halott link]}
• A Beregi Múzeum, Vásárosnamény öntöttvaskályha történeti gyűjteménye és kiállítása