Erdőszáda

Erdőszáda (Ardusat)
Dégenfeld kastély
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Erdőszáda
Rang	községközpont
Irányítószám	437005
SIRUTA-kód	107010
Népesség
Népesség	1916 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	13
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	154 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 39′ 07″, k. h. 23° 21′ 37″47.65194444, 23.3602777847.651944°N 23.360278°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 07″, k. h. 23° 21′ 37″47.65194444, 23.3602777847.651944°N 23.360278°E
Erdőszáda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszáda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdőszáda (románul Ardusat) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

Máramaros megyében, Nagybányától délnyugatra, Barlafalu délkeleti szomszédjában található.

Története

Erdőszáda és környéke ősidők óta lakott hely volt, határában még az 1900-as évek elején is láthatók voltak egy régi földvár nyoma A település neve már a 14. században feltűnt az oklevelekben, ekkor a kővári uradalomhoz tartozott, és a Drágfi család birtokában volt. Erdőszáda nevét a korabeli iratokban 1427-ben Erdewdzad, 1470-ben Erdeuzada alakban írták. A Drágfiak 1424. évi osztozásakor a falu a Bélteki uradalom része lett, s az övék maradt 1470-ig, 1470-ben Bélteki Mihály hűtlensége miatt annak birtokát a Drágfiak kapták meg, s az övék volt egészen a XVI. század közepéig, amikor is a Drágfi család kihalt.

A Drágfiak kihaltával az erdélyi fejedelemé, s annak adományából a Báthoryaké, vagy a magyar királyé lett, aki a birtokot, s a falut az Erdőszádai uradalom központjává tette, és Szatmárhoz csatolta. 1592-ben az erdőszádai uradalomhoz tartoztak: Magyarerdőszáda, Oláherdőszáda, Remetemező, Balotafalva, Barlafalva, Papbikó, Válaszút, Szilistye, Szakállasbikó, Aranyos, Tomány, Farkasaszó, Oláhtótfalu.

1634-ben Erdőszádára Zsegenyey Borbála és báró Károlyi Mihály özvegye kapott királyi adományt. Egy évszázadig a gróf Károlyiaké volt, de 1784-ben gróf Haller Erzsébeté, báró Hunyady János özvegyéé lett. A Hunyadyaktól gróf Dégenfeld Miksa vette meg. A 20. század elején Dégenfeld Sándor volt a település birtokosa, a település Szatmár vármegyéhez tartozott. Az 1900-as évek elején Borovszky a következőket írta még a településről: „Erdőszáda kisközség a nagybányai járásban, 275 házzal, és 1278 lakossal. Ezek közül 99 magyar, 40 német, 1137 görögkatolikus oláh. Határa 3615 kataszteri hold.”

Nevezetességek

• Görögkatolikus templom
• Dégenfeld kastély

Jegyzetek

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.