Korušce
| Korušce | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Klissza |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 202 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 78 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 439 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 37′ 59″, k. h. 16° 22′ 59″43.63305556, 16.3830555643.633056°N 16.383056°EKoordináták: é. sz. 43° 37′ 59″, k. h. 16° 22′ 59″43.63305556, 16.3830555643.633056°N 16.383056°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Korušce falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Klisszához tartozik.
Fekvése
Splittől légvonalban 13, közúton 30 km-re északra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 17 km-re északnyugatra, a Kozjak-hegységtől északra, a dalmát Zagora területén fekszik.
Története
A település akkor keletkezett, amikor a 17. század végén a sinji ferences atyák a török megszállás alatt álló Boszniából és Hercegovinából hozott új keresztény lakossággal telepítették be ezt a török uralom idején pusztává vált vidéket. Kezdetben a plébánia székhelye is Korušcén volt, de 1757-ben már Lećevicán találjuk.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 347, 1910-ben 459 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 80 fő volt. A katolikus hívek a lećevicai plébániához tartoztak.
Lakosság
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 347 | 406 | 380 | 448 | 496 | 459 | 650 | 501 | 413 | 384 | 287 | 201 | 133 | 112 | 97 | 80 |
Nevezetességei
- A Szentlélek tiszteletére szentelt templomát 1910-ben építették a régi templom közelében, melyből csak az ötszögű apszis maradt meg. Ez a régi templom eredetileg kápolna volt, melyet még 1757 előtt bővítettek. Harangtornya nem volt, harangja csak egy gerendán lógott. Az új templomot kőből építették. Homlokzatán a bejárat felett kör alakú ablak látható, felül az oromzaton található a harangtorony benne haranggal. A főoltár gipszből készült rajta Szent Miklós képével (19. század), valamint Szűz Mária és Szent Caius szobrával. A diadalívnél még két kisebb oltár található, az egyik a Szeplőtelen Szűzanya képével, a másik Szent Péter szobrával. A templom körül temető van, a régi templom maradványa mellett több régi, falazott sírral.[2]
- A Sinji Miasszonyunk kápolnát 1962-ben és 1999-ben újították.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Franjevci-split.hr:Lećevica - Povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
- Klissza község hivatalos oldala (horvátul)
- Klissza információs portálja (horvátul)
- Klissza turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2016. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
Horvátországportál
Földrajzportál
