Vedrine

Vedrine
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Trilj
Jogállás	falu
Irányítószám	21240
Körzethívószám	(+385) 21
Népesség
Teljes népesség	815 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	333 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 37′ 20″, k. h. 16° 44′ 38″43.6221918, 16.743758843.622192°N 16.743759°EKoordináták: é. sz. 43° 37′ 20″, k. h. 16° 44′ 38″43.6221918, 16.743758843.622192°N 16.743759°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Vedrine falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 27, közúton 42 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 12, közúton 15 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re keletre a dalmát Zagora területén, a Sinji mező délkeleti szélén, a Kamešnica-hegység délnyugati lábánál, a Cetina bal partján fekszik.

Története

Területe már a kora középkorban lakott volt. A legértékesebb leletegyüttes a településhez tartozó Dukić temetőjéből került elő. Itt a 8. századból származó aranytárgyakat, nyakláncot, három pár fülbevalót, gyűrűt, és két arany gombot találtak, melyeket ma a spliti régészeti múzeumban őriznek. A település nevével a 15. században I. Mátyás magyar király 1480. július 25-én kiadott adománylevelében találkozhatunk először, amikor a poljicaiaknak adja Košute és Vedrine falvakat. A török 1513-ban szállta meg ezt a vidéket és csak 1686-ban Trilj környékével együtt szabadult fel a török uralom alól, de az 1699-es karlócai béke ismét török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából és Poljicáról érkezett keresztény lakossággal. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 188, 1910-ben 415 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 851 lakosa volt.

Lakosság

Nevezetességei

A dukići 8. századi aranylelet a spliti régészeti múzeumban látható.

Oktatás

A településen a trilji alapiskola négyosztályos kihelyezett tagozata működik.

Jegyzetek

Források

• A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
• Ante Milošević: Ranosrednjovjekovna bojna sjekira iz Vedrine kod Trilja i drugi nalazi sjekira tog vremen na području Hrvatske Sinj, 1987. (horvátul)

További információk

• Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
• Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)