Pisak

Pisak
Pisak látképe
Pisak látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségOmiš
Jogállásfalu
Irányítószám21318
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség150 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság31 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 24′, k. h. 16° 51′43.4, 16.8543.400000°N 16.850000°EKoordináták: é. sz. 43° 24′, k. h. 16° 51′43.4, 16.8543.400000°N 16.850000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pisak falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Omišhoz tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 36, közúton 42 km-re, községközpontjától 17 km-re délkeletre, az Omiši Dinári-hegység lejtői alatt, Brač szigetével átellenben a tengerparton fekszik. Áthalad rajta az Adria-parti főút. Két településrészből Fistanićiból és Kuzmanićiból állt, melyeket az azonos nevű családokról neveztek el. Az Omiši riviéra egyik legjelentősebb kikötőjével rendelkezik

Története

A kis halászfalu Lokva Rogoznica egyik telepeként keletkezett feltehetően a 18. században, ekkor épült régi temploma is. Lakói a halászat mellett mezőgazdaságból éltek, melynek legfontosabb terményei a szőlő és az olajbogyó voltak. Halászkikötőjét a 19. században építették ki, de az egykori jelentős halászflottából mára kevés maradt. 1880-ban 48, 1910-ben 224 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1948 előtt Lokva Rogoznicához tartozott. 1962-ben kiépült az Adria-parti főút, a mai 8-as számú főútvonal, mely jelentősen fellendítette a turizmust. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 202 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 48 79 92 227 0 0 214 212 183 147 118 116 208 202

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Lokva Rogoznicához számították. Csak 1948-tól számít önálló településnek.)

Nevezetességei

Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt római katolikus temploma a tenger feletti sziklaszirten áll. A 18. században építtette az omiši Franceshi Perinović család. Egyhajós épület kis szögletes apszissal, melyhez 1906-ban építették a harangtornyot. A harangtorony felül piramisban végződik, alatta a harangok szintjén mind a négy oldalon nagy íves nyílások találhatók. Homlokzata felett kőkereszt látható. Oltárnak képe Szent Márkot ábrázolja. Az 1962-es földrengésben megrongálódott, de helyreállították. 1999-ben teljes tetőzetét és belső terét felújították, ennek költségeit nagyrészt a hívek fedezték.

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

  • Lokva Rogzonica weboldala (horvátul)
  • A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
  • Az Omisinfo cikke a településről (horvátul)

További információk

  • Omiš város hivatalos oldala Archiválva 2016. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
  • Omiš város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)


Sablon:Split-Dalmácia megye
  • m
  • v
  • sz
Split-Dalmácia megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek
  • Horvátország Horvátország-portál
  • Földrajz Földrajzportál